Azbej Tristan

AZBEJ TRISTAN külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat körül kialakult egy elvi-politikai vita. Ezzel kapcsolatban az előterjesztői álláspont a legelejétől világos.

Valóban, itt talán Gy. Németh Erzsébet alelnök asszony nemzetközi jogászokat idézett, akik szerint egy civilizációs vívmány volt a Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozása, Magyarország is ezzel a reménnyel csatlakozott annak idején, általában véve konfliktusokban, válságövezetekben szenvedő embereknek a védelmére, háborús bűncselekmények, emberiség ellen elkövetett bűncselekmények ellen. Ez volt az eredeti elvi célkitűzés. Ez az a célkitűzés, amit látunk a politikai hátsó motivációk oltárán feláldozni a Nemzetközi Büntetőbíróság által, amikor diszkriminatív, politikailag motivált törvényeket hoznak, illetve elfogatóparancsokat adnak ki.

(12.30)

Ezt az aggodalmunkat nemcsak az támasztja alá, illetve indította el, ahogy ez a testület, a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki az izraeli miniszterelnök ellen, hanem azért jól vetíti előre ennek a testületnek a jövőjét Szabó Timea képviselő asszony felszólalása is, aki ugyanazt a globális politikai motivációt képviseli, mint amin aggódunk, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság is egyre inkább képvisel, amikor a legnagyobb aggodalma ezzel kapcsolatban, hogy a Soros György által befolyásolt macedón kormány által üldözött Nikola Gruevszki, illetve szintén a Soros György által befolyásolt lengyel kormányzat által üldözött Marcin Romanowski miniszterhelyettes ellen (Szabó Timea közbeszól.) így, hogy Magyarország kilép a Büntetőbíróságból, pontosabban felmondja a megállapodást, nem lehet majd egykor egy elfogatóparancsot érvényesíteni Magyarországon.

Azt visszautasítom, amit Gurmai Zita frakcióvezető-helyettes asszony állított, hogy ezzel a lépésünkkel, illetve most még csak javaslatunkkal azt mutatjuk, hogy nem küzdenénk a népirtás, a háborús bűncselekmények ellen. A magyar kormány világképe a keresztény emberképen alapul: az emberi élet védelme szent, az emberi méltóság védelme szent. Azt viszont nem nemzetközi testületeknek a különböző politikailag motivált elfogatóparancsain keresztül lehet elérni, hanem például az ukrajnai háború minél előbb való lezárása, a vérontás megakadályozása kapcsán, valamint azon keresztül, hogy támogatjuk azt, hogy a Szentföldön, Izraelben, palesztin területeken mindenkinek lehetősége legyen biztonságban élni, biztonságban, megvédve például a Hamász terrorszervezet támadásaitól. De az ártatlan áldozatokat minden oldalon humanitárius segítséggel támogatjuk, így védve az emberi élet értékét és a szentségét.

Fölmerült egy jogi álláspont is, amivel kapcsolatban egy konkrét állítás kapcsán egy konkrét cáfolatot szeretnék mondani. Az állítás úgy hangzott, hogy Magyarországnak kötelessége lett volna Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel szemben az elfogatóparancsot érvényesíteni magyarországi látogatása során. Ezt a következőkben cáfolom, amikor idézem az ICC részes államok 23/5-ös, tehát a legutóbbi határozatát, amely kimondja, hogy bár felhívja a részes államokat, hogy kerüljék a kapcsolatot azokkal a személyekkel, akikre vonatkozóan a bíróság elfogatóparancsot adott ki, de tesz egy kitételt, hogy ha a kapcsolat fenntartását a részes állam elengedhetetlennek tartja. A közel-keleti válság árnyékában pedig a magyar-izraeli kapcsolatok még nagyobb jelentőséget kapnak politikai, gazdasági, de biztonsági szempontból is, éppen ezért mi ezt elengedhetetlennek tartottuk.

Egyébként pedig még hozzá szeretném tenni, hogy Izrael nem részes állama a római statútumnak, államfőjét nemzetközi szokásjogon alapuló immunitás illeti meg.

Mindezek figyelembevételével kérem a tisztelt Házat a törvényjavaslat elfogadására. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)