Steiner Attila

STEINER ATTILA energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm szépen a hozzászólásokat és köszönöm szépen azt is, hogy megosztottak velem pár olyan szempontot, amire érdemes reagálni; itt főleg Szabadi képviselő úr pontjaira gondolok. Azt gondolom, hogy sok félelem, amit ön megfogalmazott, jogos, de engedje meg, hogy egy kicsit részletesebben belemenjek, és talán akkor ezekből a félelmekből párat el is tudunk oszlatni.

Én azt gondolom, arról nem nyitnék vitát, hogy most a klímaváltozás történik‑e, illetve hogy annak mik az okai, azért erre elég sok tudományos evidencia van, hogy ennek milyen okai vannak, és az tény, hogy az elmúlt évünk volt a legmelegebb évünk, amióta mérjük Magyarországon, 1901 óta a hőmérsékletet, és ha megnézzük az elmúlt tíz évet, ez volt a tíz legmelegebb év. Úgyhogy valami történik, a klímaváltozás itt van velünk, és ehhez a helyzethez alkalmazkodnunk kell, illetve meg kell próbálnunk az okokat feltárni és azokat valamilyen szinten orvosolni. Azzal teljesen egyetértek, hogy ezt viszont nem ideológia mentén kell csinálni, nem egy erőltetett ideológiai zöldátmenetet kell levezényelnünk itt Európában és Magyarországon, hanem meg kell néznünk, hogy mik ezek az uniós javaslatok.

A hatásokat ki kell számolni, hogy ennek milyen hatása van Magyarországra, és értelemszerűen azokkal a javaslatokkal foglalkozni, amik előreviszik az országot, és én azt gondolom, hogy azért van elég sok ilyen javaslat ebben a csomagban, de sok olyan javaslat is van viszonylag szép számmal, amit meg kell fontolnunk, hogy egyáltalán át akarunk‑e ültetni. Én azt gondolom, a magyar kormány részéről elég nagy kérdőjeleink vannak például a szén-dioxid-kibocsátási rendszer kiterjesztésével a hazai lakosságra, mert ez rendkívül megdobhatja a magyar lakosoknak a költségeit, ha áramot vagy gázt fogyasztanak, és én azt gondolom, hogy ez nem érdekünk, de ez egy külön téma, ez egy külön gondolkodást igényel.

(18.20)

Kezdeném magával a karbonvámmal, ami egy elég bonyolult kérdéskör, de végre az Európai Uniótól jött egy olyan javaslat, hogy hogyan védjük meg a piacainkat. Itt sokkal szigorúbb szabályok alapján kell az európai cégeknek termelni, viszont Európán kívül teljesen más sztenderdek érvényesek, és semmit nem tettünk annak érdekében, hogy valahogyan megvédjük ezt az európai uniós piacot.

Ennek a javaslatnak pont ez a lényege, hogy próbáljuk meg a hazai ipart, az európai ipart is valahogyan védeni. Ami ebben nehézség, erről lehet véleménye az embernek, hogy ez jó‑e vagy nem, viszont ez a kérdés eldőlt, és ez a rendszer bevezetésre kerül Európában. Azt gondolom, nem az a jó stratégia, hogy ha mi a homokba dugjuk a fejünket. Ugyanis akkor mi fog történni? Pont az, amitől önök félnek: a hazai cégek versenyképtelenné válnak. Elmondom, hogy miért: nem fognak tudni semmilyen alapanyagot importálni, ugyanis nem felelnek meg ennek a karbonrendszernek, és tiltott lesz azokat az árukat behozni, amelyeket ők szeretnének behozni a saját termelésükhöz, és nem fognak tudni a magyar vállalatok termelni. Szerethetjük vagy nem, az Európai Unió be fogja vezetni ezt a rendszert. Úgyhogy ez ellen nem tudunk mit tenni, ez a rendszer 2026-tól működni fog.

Mondhatjuk azt, hogy nem jó, de ez a rendszer itt lesz Európában. Akkor pedig szerintem az az érdekünk, hogy azt biztosítsuk, hogy a hazai cégek emiatt ne szenvedjenek versenyhátrányt. Nem sietjük el ennek a rendszernek a bevezetését. Amit most kérünk ebben a mostani törvényjavaslatban, hogy egy regisztráció elindulhasson, regisztráljanak azok a cégek, amelyek ilyen termékeket hoznak be annak érdekében, hogy ne kelljen a határnál az importot megállítani, és akkor azok az alapanyagok nem fognak beérkezni Magyarországra, amelyekre a mi hazai cégeinknek szükségük lenne. Ezért kell ezt a regisztrációt megugrani. Erre a különböző részletszabályokat alkotnánk meg ebben a törvényben, illetve később egy végrehajtási rendeletben.

De közben mi is azon lobbizunk Brüsszelben, hogy hogyan lehetne az adminisztratív terheket csökkenteni, illetve hogy ez minél kevesebb céget korlátozzon, és minél kevesebb cégnek kelljen ebben a rezsimben részt vennie. Erre amúgy van egy egész európai uniós szövetség ‑ nem vagyunk egyedül ebben a kérdéskörben ‑, de addig is azt nem szeretnénk, hogy amiatt, hogy mi nem ültettünk át egy jogszabályt, ne tudjanak a hazai cégek az alapanyagaikhoz hozzáférni. Úgyhogy ez lenne a válaszom a karbonos javaslatra.

A bioüzemanyagok és a megújuló energia részarányának a növelése a közlekedésben, ez a következő nagy témánk. Én azt gondolom, az is egy hitvita, hogy lehet‑e úgy zöldülni, hogy közben azért a gazdasági prosperitást fenn tudjuk tartani, a gazdaság fejlődik, és közben mégis egyre inkább környezetbarátabb technológiákat alkalmazunk. Én azt gondolom, hogy erre a válasz igen, és erre Magyarország egy nagyon-nagyon jó példa. Ugyanis Magyarország az elmúlt években ‑ 1990-es bázist szoktunk itt használni ‑ már 48 százalékkal csökkentette a kibocsátását, méghozzá úgy, hogy közben a GDP-nk két és félszeresére nőtt, úgyhogy igenis, a kettő összeegyeztethető. Nem könnyű. Nagyon alaposan meg kell tervezni ezeket az intézkedéseket, de innovációval, illetve okos befektetésekkel, okos szabályozással, nem ész nélkül, úgy, hogy a hazai gazdaság is ebből profitáljon, én azt gondolom, hogy ez egy megoldható kérdéskör.

Amikor a kibocsátáscsökkentésről beszélünk, akkor a közlekedési szektor talán a legnehezebb szektor, ugyanis minden más területen nagyon szép eredményeink vannak. A közlekedésben a 2023-as év volt az első, amikor tudtuk csökkenteni a kibocsátását a közlekedési szektornak. A közlekedési volumen nő, egyre több autó van, és ehhez képest is azért sikerült a kibocsátásukat csökkenteni. Azt gondolom, ezen az úton el kell indulnunk.

Alapvetően ez a javaslat most miről szól? Ahogy Juhász Hajnalka képviselő asszony is említette, már közel 80 ezer elektromos autóval rendelkezünk Magyarországon. Ez a szám 2020-ban még nem érte el a 20 ezret, úgyhogy egy nagyon komoly növekedés van az elektromos közlekedésben. Természetesen nem ez fogja megoldani az összes bajunkat, de vannak olyan élethelyzetek, amikor az elektromos autók nagyon is jól használhatók, főleg a városi közlekedésre gondolok.

Alapvetően a célja ennek a mostani javaslatnak, hogy ezt a villamos energiát, amit már most is használunk, és ez nagyon gyakran megújuló forrásból jön, le tudjuk papírozni, és ezt le tudjuk jelenteni az Európai Unió felé. Ezért jönne létre ez a zöldtanúsítási rendszer. Ezt amúgy is csináljuk. Hát akkor miért ne jelentsük le? Már majdnem ott vagyunk akkor a megfelelő százalékoknál.

A másik kérdéskör pedig az, hogy az Európai Unió amúgy nem 25 százalékot kérne, hanem egy sokkal nagyobb számot, de mi ennyit voltunk hajlandóak bevállalni, pontosan annak érdekében, hogy ne ész nélkül haladjunk előre, hanem ezt nehezen, de megvalósíthatónak, egy reális, de ambiciózus számnak látjuk. Ők ennél sokkal magasabb számot szerettek volna látni.

Amiről még ez a törvényjavaslat szól, hogy nyissuk ki a spektrumot, hogy miből lehet ezt a számot teljesíteni. A nem biológiai eredetű üzemanyag alapvetően jelentheti a hidrogént is, mert vízbontást villamos energia hasznosításával, segítségével valósítunk meg, úgyhogy amint a hidrogénközlekedés is elterjed, akkor azt is be lehet számolni. Be lehet számolni akkor a bioüzemanyagokat is, de a bioüzemanyagoknál nagyon fontos, hogy alapvetően nem az a célja a bioüzemanyagok felhasználásának, hogy a mezőgazdaság rovására tegyük ezt. Ettől függetlenül nagyon sok gazda amúgy ebből él, de azt én sem tartom egy jó iránynak, hogy közlekedési céllal termel a mezőgazdaság.

A közlekedésnek alapvetően a magyar emberek élelmezését kell biztosítania, úgyhogy nem szeretnénk átesni a ló túlsó oldalára, de aki ebből él már most is, az miért ne tudja ezt így lepapírozni és ezáltal egy pluszjövedelemhez jutni? Alapvetően ez egy pluszjövedelem-forrást teremtene, hogy ennek egy megfelelő piaca ki fog alakulni. Egyre inkább tolódunk át a másodgenerációs bioüzemanyagok irányába, ami azt jelenti, hogy hulladékból, mezőgazdasági hulladékból állítjuk elő. Na, ott már tényleg nem lehet azt mondani, hogy az a mezőgazdasági területeket veszi el. Abban igaza lehet képviselő úrnak, hogy igen, trágyának azért használható ez a mezőgazdasági hulladék is legtöbb esetben.

Azt gondolom, hogy itt az Agrárminisztériummal egy elég hosszú egyeztetési folyamat végén vagyunk, és ezekkel a számokkal az Agrárminisztérium is komfortos, akik pedig egyértelműen a magyar gazdák érdekeit képviselik ebben a vitában. Itt olyan dolgokban is lehet gondolkodni, mint például a sütőolaj újrafelhasználása. Az is segíthet abban, hogy könnyebben elérjük ezeket a célokat. Úgyhogy megnyitjuk a spektrumot, és engedjük, hogy ezt lepapírozzuk, amit már úgyis csinálunk. Alapvetően erről szól ez a mostani törvényjavaslat.

Szeretném Juhász Hajnalka hozzászólásából is kiemelni, hogy igen, a zöldenergia tekintetében én azt gondolom, nagyon szépen haladtunk előre az elmúlt években, és azzal, hogy már több mint 300 ezer lakossági napelemmel rendelkezünk, illetve már majdnem 8 ezer megawattnyi napelemes kapacitással rendelkezik az ország, ezek a napelemek működnek, ha süt a nap, és ennek eredményeképpen például húsvét hétvégén nagyon komoly rekordokat is megdöntöttünk.

Azt mindannyian tudjuk, hogy alapvetően Magyarország villamosenergia-importra van normál esetben utalva, 20-25, akár 30 százalékos importaránya is lehet Magyarországnak. Na, most a húsvéti hétvégén, amikor nagyon tiszta idő volt, nagyon jól termeltek a napelemek, nemhogy importálnunk kellett, hanem exportáltunk, 19 százalékos exportunk volt húsvét hétfőn. Én azt gondolom, ez egy nagyon-nagyon jó eredmény. Energiaszuverenitási szempontból azt lehet mondani, hogy a napi mennyiségeket tekintve már pluszban volt Magyarország, és ez alapvetően a megújulóknak köszönhető, hogy a megújulók elterjedtek, és persze közben a Paksi Atomerőmű termelt, a gáztüzelésű erőművek is termeltek, amikor kellett.

Úgyhogy én abban hiszek, hogy nem egy technológiára építünk, és a megújulók esetében is nemcsak az időjárásfüggő technológiákra építünk, hanem az időjárástól független technológiákra is. Úgyhogy pont amit képviselő asszony említett, geotermia, biogáz, amelyek az időjárástól nem függnek, én azt gondolom, az elkövetkezendő időszakban ezekre a technológiákra kell fókuszálnunk, mert napenergiából igazából már elég jól állunk.

Természetesen itt jön még a tárolás kérdése is, hogy azt a többletet, amit napos időben termelünk, el tudjuk tárolni azokra az időszakokra, amikor nem süt a nap, és akkor ezt a nagyon olcsón előállított zöldenergiát tudjuk használni, és nem kell fosszilis energiahordozókat égetnünk ezekben az időszakokban.

(18.30)

Úgyhogy én azt gondolom, hogy teszünk lépéseket a megfelelő irányba annak érdekében, de nem ész nélkül tesszük, hogy a magyar gazdaság érdekei ne sérüljenek. Viszont vannak olyan szabályok, amelyekkel foglalkoznunk kell, mert ha nem ültetjük át, akkor versenyhátrányba kerülünk, és elzárjuk azokat a lehetőségeket a magyar cégek elől, amelyek amúgy ott lennének előttük. Úgyhogy ezek a módosítások alapvetően ezen alapelvek mentén készültek.

Én nagyon szépen köszönöm a figyelmet, és kérem, hogy amikor a szavazáshoz érünk, akkor támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)