Dr. Solymár Károly Balázs

DR. SOLYMÁR KÁROLY BALÁZS energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt másfél évtized kormányzása a digitalizáció területén is számos jelentős eredményt tud felmutatni. Már most az uniós tagállamok átlagát meghaladó, 84,1 százalékos a nagy kapacitású, úgynevezett gigabites vezetékes hálózatok elérhetősége a magyar háztartásokban. Csak a 2023-as évről a 2024-es évre több mint 24 százalékkal nőtt a digitális megoldásokat használó kkv-k aránya, és az interneten 4500 ügytípust intézhetnek elektronikusan a magyar emberek.

A digitalizáció gyökeresen megváltoztatta a lakosság, a vállalkozások mindennapi életét, működését, és ez a változás folyamatosan új igényeket támaszt a kormány felé, új feladatokat kell elvégeznünk. Hisszük: nem olyan elektronikus szolgáltatásokat kell adni az embereknek, amelyekről mi azt gondoljuk, hogy megfelelőek, hanem mint minden más ügyben, megkérdezzük őket, meghallgatjuk, hogy mit várnak tőlünk, és nemcsak egyszer, hanem rendszeresen.

De nem feledkezhetünk meg a digitalizáció által jelentett veszélyekről sem, a függőség, a gyermekvédelem és az informatikai biztonság területeiről, ahol ugyancsak jelentősek az elvégzendő feladatok. A 2022-ben elindult „Digitális állampolgárság” program mögött az az alapelv húzódik meg, hogy képesnek kell lennünk olyan elektronikus ügyintézést biztosítanunk, ami ugyanolyan természetesen, egyszerűen, gyorsan működik, mint az emberek által használt nem állami szolgáltatások. Meg kell, meg kellett ismerkednünk olyan ‑ az államtól korábban talán távolabb álló ‑ kifejezésekkel, mint a felhasználói élmény, és hogy ez megfelelő legyen, rendszeres előzetes felmérések előzik meg és rendszeres felhasználói tesztek követik a fejlesztéseket. Kérdezünk, tervezünk, majd fejlesztünk; kialakítunk egy új funkciót, megkérdezzük, hogy elégedettek‑e vele az emberek, és így lépünk tovább, folyamatosan bővítve az alkalmazások tudását, az intézhető ügyek körét.

A fókuszunkban a mobiltelefon mint eszköz, mint csatorna elsődlegessége van, de rendbe tesszük az asztali webes felületeket is, hiszen ahogy kiemeltem, az első a felhasználók véleménye, és nem a mi elképzelésünk arról, hogy nekik mi a jó.

Jogos elvárás az emberek részéről az is, hogy a rengeteg állami, sőt piaci szolgáltatásba is egyetlen ponton léphessenek be, egyszerűen, de egyben biztonságosan. Kiemelt cél, hogy a felhasználók zökkenőmentesen navigálhassanak az egyes állami és piaci alkalmazások között, anélkül, hogy újra és újra azonosítaniuk kellene magukat.

A DÁP-hoz kapcsolódó fejlesztések 2023-ban kezdődtek; 2024 szeptembere óta pedig már mindenki számára elérhetővé vált a mobilalkalmazás a folyamatosan bővülő funkcióival. Használatával idő és energia spórolható meg az ügyintézés során, és biztosak lehetünk abban, hogy a személyes adataink ‑ a lehető legszigorúbb biztonsági előírásoknak megfelelően ‑ védve vannak. Mostanra több mint kétmillió állampolgár készülékén található meg a „Digitális állampolgárság” mobilalkalmazás, amelynek szolgáltatásai folyamatosan bővülnek. A felhasználók az eddiginél sokkal egyszerűbben, felhasználónév és jelszó nélkül, a DÁP-ban elérhető QR-kód beolvasásával léphetnek be biztonságosan az azonosítást igénylő mintegy 200 állami weboldalra, továbbá az állampolgárok széles körét kiszolgáló több szervezet ‑ nyolc víziközmű-társaság, az MVM Next, valamint a Magyar Posta ‑ már szintén biztosítja a DÁP-pal történő bejelentkezés lehetőségét.

A mobilalkalmazásban néhány gombnyomással lehet digitális hatósági erkölcsi bizonyítványt igényelni, valamint a felhasználók QR-kóddal is azonosíthatják magukat a rendőri igazoltatásnál. Ez volt az első lépés annak megvalósítása érdekében, hogy a jövőben egyik fizikai okmányunkat se kelljen a pénztárcánkban hordani. Egy helyen megtalálhatók a különböző okmányadatok, azonosítók, a gépjárművek adatai, amelyeket szükség esetén meg is lehet osztani másokkal.

Az induló funkciók mellett ma már mindenki számára elérhető a digitális aláírás és a hitelesadat-megosztás. A napokban pedig megkezdte működését az a szolgáltatás, amely lehetővé teszi, hogy a DÁP-mobilalkalmazásba otthonról, kormányablak felkeresése nélkül is lehessen regisztrálni. Ez a szelfis azonosítási mód fokozatosan válik elérhetővé először az iOS, majd az Android operációs rendszerű készülékeken.

Tisztelt Ház! Az Országgyűlés által 2023-ban elfogadott, 2024. július 1-jén hatályba lépett törvény a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól új korszakot nyitott az állami szolgáltatások digitalizációja terén, korszerű választ adva a magyar emberek, valamint a gazdasági élet szereplőinek ügyintézési igényeire. A törvény eddigi módosításainak célja az volt, hogy a digitális állam megvalósításához kapcsolódó valamennyi törvény igazodjon az új jogszabályi környezethez.

A „Digitális állampolgárság” program eredményeként az állampolgárok 2026-ra szinte minden ügyüket digitálisan intézhetik majd, és rendelkezhetnek elektronikus tárcával, digitális postaládával és elektronikus dokumentumtárral is. A kialakított szolgáltatások sok esetben az európai szabályozás előtt járnak, megelőzik azt, a cél azonban a szabályozási összhang folyamatos megteremtése a hazai és az EU-rendeleti szabályozás között.

Fontos kiemelni, hogy a digitális személyazonosítás és adatátadás területén új korszak indul Európában. Az úgynevezett eIDAS 2.0 szabályozás szerint minden tagállamban létre kell hozni egy egységes, megbízható digitális azonosítási ökoszisztémát. A közszférán túl a versenyszférában is elvárt lesz a korszerű, digitális személyazonosítás alkalmazása, amelyet megfelelő adatvédelmi és biztonsági garanciákkal látnak el.

A DÁP-mobilalkalmazás ezzel párhuzamosan elindul a komplett adattárcává válás felé, ami jóval sokrétűbb felhasználást tesz lehetővé. A fejlesztéseknek köszönhetően 2025 júniusától folyamatosan bankok, biztosítók, közmű- és távközlési szolgáltatók is lehetővé teszik majd az egykapus DÁP-azonosítást, így akár számlanyitáshoz is elég lehet a mobilunk a bankoknál vagy szolgáltatások megrendeléséhez a közmű- és telekommunikációs szolgáltatóknál.

Emellett nagyban megkönnyíti és meggyorsítja majd az online ügyintézést, ha az űrlapok kitöltését az alkalmazás automatikusan elvégzi, és a felhasználónak csak ellenőriznie kell az adatai helyességét. Mindehhez webes ügyintézésnél elég lesz a „Digitális állampolgárság” mobilalkalmazással beolvasni egy QR-kódot, a mobilos ügyintézésnél pedig egyetlen gombra kattintani és engedélyezni a kért hozzáférést. Ezzel a felhasználó máris igazolta a személyazonosságát, így a további ügyintézéshez erre már nem lesz szükség. Ezzel gyorsabbá és kényelmesebbé válik az online ügyintézés, miközben a biztonság továbbra is garantált.

A személyes ügyintézéshez a felhasználónak egyelőre magánál kell tartania okmányait, a jövőbeli fejlesztések egyik kiemelt célja azonban a fizikai okmánymentesség elérése: legyen elegendő egy mobil, ne legyen szükség másra.

Tisztelt Képviselők! Az önök előtt fekvő, az Országgyűlés elé most beterjesztett törvényjavaslat egyrészről az európai digitális személyiadat-tárcakeret szabályaihoz igazodva a szükséges jogalkotási lépéseknek tesz eleget, másrészről pedig a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvényhez kapcsolódó, a jogalkalmazást segítő módosításokat tartalmazza. A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény jelen tervezettel történő módosítása azért vált szükségessé, mert az elmúlt időszakban a „Digitális állampolgárság” programhoz kapcsolódóan több olyan informatikai fejlesztés megvalósítása kezdődött el és ért az élesítés előtti fázisba, amely indokolttá tette a törvényi keretek megteremtését, hozzáigazítását, valamint a rendeleti szintű részletszabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazások megadását.

Nem szóltunk még egy fontos alapelvről, amely a „Digitális állampolgárság” program mögött áll, ez pedig az életesemény alapú szolgáltatások kialakítása. Az emberek nem úgy intézik az ügyeiket, hogy több ezer közül kiválasztják az ügytípust, majd a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervet, hanem elvárják, hogy ha az életükben egy fontos lépésre szánják el magukat, vagy történik velük valami, akkor az összes ahhoz kapcsolódó ügyet gyorsan és egyszerűen intézhessék. Az első ilyen szolgáltatás a magánszemélyek közötti gépjármű-adásvételhez kapcsolódó ügyek intézését teszi egy csomagban megoldhatóvá.

(18.40)

Lehetővé válik a DÁP-regisztrációval rendelkező állampolgárok számára, hogy a jelenlegi papíralapú ügyintézés helyett a modern kor kihívásainak megfelelően teljes egészében elektronikus ügyintézést vehessenek igénybe. Mindezekre tekintettel e törvényjavaslat módosításai biztosítják az ágazati jogszabályban az e-szolgáltatásokhoz szükséges adatszolgáltatás jogalapját. Szintén jelen tervezet vezeti be Magyarországon az európai uniós digitális adattárca úgynevezett eIDAS-rendelettel szabályozott működési modelljét, mely európai szinten a még hiányzó közösségi részletszabályok megalkotását megelőzően is élenjáró, és lehetővé válik, hogy a későbbiekben már európai szinten is egyszerűen implementálható megoldással rendelkezzünk, első körben a magyarországi digitális állampolgárok számára elérhető módon.

Fontos kiemelni, hogy a mobilalkalmazás esetében továbbra is elkötelezettek vagyunk a magas szintű adatvédelmi elvek és szabályok érvényre juttatása iránt, ezért az ezzel kapcsolatos további szabályok is beépítésre kerülnek az érintett jogszabályokba, megteremtve az egyes állami nyilvántartások közötti, már az új DÁP-szolgáltatásokhoz szükséges, célhoz kötött adatszolgáltatások jogalapját.

A digitális szolgáltatások folyamatos bővítése mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a kibertér folytonos és kockázatokkal arányos védelmének biztosítására. Így az előttünk fekvő törvényjavaslat a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény tekintetében az egyértelmű jogértelmezés biztosítása érdekében, másrészt a NIS2 irányelv elvárásainak megfelelően tartalmaz módosító javaslatokat.

A szervezetek kiberbiztonsági tevékenysége szempontjából kulcspozíciót tölt be az információbiztonsági felelős. Az állami szférához tartozó szervezetek, valamint a kritikus szervezetek esetében az információbiztonsági felelőssel szemben elvárt szakmai követelmény a megfelelő szakképzettség megléte. A módosítás megteremti a törvényi felhatalmazást arra, hogy a jövőben az elfogadható szakképzettségek listája rugalmasabb módon kerüljön összeállításra és módosításra. Ezzel kitágítjuk a lehetőségeket az információbiztonsági felelőssé válás előtt.

Az elmondottakra tekintettel kérem a tisztelt képviselőket, hogy a T/11626. számú törvényjavaslatot megvitatni, majd ezt követően az elfogadását támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket; elnök úr, köszönöm a lehetőséget.