Dr. Juhász Hajnalka (KDNP)

DR. JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Hisszük, hogy a jövő a zöldenergiáé, de nemcsak hisszük, hanem teszünk is érte. Ezt támasztja alá az is, hogy hazánkban 2024-ben már az áramtermelés negyedét adták a napelemek, ami a legmagasabb arány gyakorlatilag nemzetközi szinten is. Ehhez a számhoz hozzájárulnak a háztartási napelemek, melyeket egyre nagyobb számban láthatunk a házak tetején, köszönhetően a Napenergia Plusz programnak is. Ezekből tavasszal már több mint 300 ezer működött, a naperőművi kapacitás több mint harmadát adva ezzel.

Ugyanakkor fontos, hogy ezen időjárásfüggő teljesítményt kiegyensúlyozzuk, melyben nagy szerepet játszhat hazánkban a biogáz, melynek termelésében nagy potenciállal rendelkezünk, és e teljesítményünk akár meg is háromszorozódhat 2030-ra. A biogáz- és a biometán-termelés fokozását ösztönzi a Jedlik Ányos energetikai program is, mely a vállalati energiatárolók létesítését, valamint a földhő és a biogáz, biometán fokozott hasznosítását támogatja. E zöldlépések egészülnek ki az elektromos autók használatának népszerűsítésével is jelenleg a vállalati e-autó-program keretében, melynek köszönhetően mára már több mint 77 ezer tisztán elektromos gépjármű közlekedik hazánkban.

Tisztelt Képviselőtársaim! A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentéséről szóló törvény módosítását a közlekedési szektort érintő jogharmonizációs kötelezettségeink teljesítése teszi szükségessé, ugyanis a RED III megújulóenergia-irányelv értelmében 14-ről 25 százalékra kell emelkednie a közlekedési szektorban a megújuló energia részarányának. E részarányemelés megvalósításához vezet be számos intézkedést a tárgyi előterjesztés, biztosítva, hogy a bioüzemanyagok mellett a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok is bevonásra kerülnek a tagállami célszám teljesítésébe.

A jogharmonizációs lépések elősegítéséhez átvezetésre került több, korábban is használt fogalom módosítása és pontosítása, illetve a törvényjavaslat új fogalmakat, elemeket emel be a hazai jogrendbe, mint a közlekedésben használt megújuló villamos energiára vonatkozó kreditrendszer, vagy a nem biológiai eredetű, megújuló üzemanyagokra vonatkozó részarány bevezetése. Ennek oka, hogy az irányelv alapján a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokra is szükséges a részarány-kötelezettség előírása, valamint a zöldtöltési igazolás beszámításra kerülhet e részarány-kötelezettség teljesítésébe. A változások értelmében az üzemanyag-forgalmazók a jövőben hozzáférnek a zöldtöltés rendszeréhez.

Az új megújulóüzemanyagrészarány-kötelezettség kapcsán bevezetésre kerülnek a biometán-betáplálás és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokra vonatkozó rendelkezések is, melynek köszönhetően ezek is beszámíthatóvá válnak e részarány teljesítésébe. Átalakításra kerül az állami adó- és vámhatóságok által kiszabható bírságok rendszere is az új részarányok esetleges nem teljesítése során, mely sávos rendszeren alapul és meghatározásra kerülnek a büntetési alapot csökkentő, illetve növelő tényezők, valamint a bioüzemanyag-ellátásban beállt válsághelyzet esetei és azok esetleges büntetést mérséklő hatásai.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról szóló ‑ röviden: CBAM-törvény ‑ módosításának célja szintén, ahogyan államtitkár úr is hangsúlyozta, az uniós jogszabályi környezetnek való megfelelés. A törvényjavaslat meghatározza a CBAM-engedély kiadásának, módosításának és visszavonásának részleteit azzal, hogy ezt a bizottsági végrehajtási rendelet szerint kell végrehajtani. Ez magában foglalja a folyamatot a CBAM-engedély kiadása iránti kérelemtől kezdve a CBAM-nyilvántartásban történő regisztráción át az engedély visszavonásával kapcsolatos hatósági eljárásig.

Az engedélyezési eljárás kapcsán a bizottsági végrehajtási rendelet az Ákr.-től eltérő szabályokat állapít meg a hatósági eljárásra. A hazai illetékes CBAM-hatóság a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság. A CBAM-engedélyt a hatóságnak legalább ötévente felül kell vizsgálnia abban az esetben, ha az engedély ez idő alatt nem került módosításra. E felülvizsgálat során a hatóság a CBAM-engedély módosításának szükségességéről is dönthet.

A törvényjavaslat értelmében a CBAM-köteles importőrök részére igazgatási szolgáltatási díj fizetése kerül előírásra az új eljárások miatt felmerülő és másra át nem hárítható valamennyi költség fedezetének biztosításaként. 2026 januárjától az importőröknek engedéllyel kell már rendelkezniük az importot megelőzően a letelepedés helye szerinti tagállam illetékes hatóságainál, míg az átmeneti időszakban, azaz 2025. december végéig negyedéves jelentési kötelezettségük van.

Tisztelt Képviselőtársaim! A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvény módosítása az uniós irányelvű megfelelés érdekében vált szükségessé, így a törvény egy jogharmonizációs záradékkal egészült ki.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat elfogadása hozzájárul az uniós jogharmonizációs, illetve hazai energetikai versenyképesség növeléséhez, ezért a KDNP támogatja. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.