Z. Kárpát Dániel (Jobbik)

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Látom, hogy a teremben ülnek olyanok, akiknek ez a nemcsak szűken, de minden értelemben vett szakterületük. Én a felsőoktatás világával rendre idézőjeles fogyasztóként találkoztam, de akkor is fel kell tennem a kérdést, hogy hogyan véleményezi a miniszter úr a bölcsészképzés leépülését, leépítését bizonyos egyetemeken, bizonyos szakokon. Én szűkebb területemen a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismereteket próbálom beszerezni, és némiképp projektálni a jövőt, ami a felsőoktatás érintettségét is felveti ebben a kérdésben, és szinte a teljes nemzetközi szakirodalom egyetért abban, hogy a kritikai gondolkodásmód elsajátítása, annak erősítése lehet az a kulcs és abszolút kulcspozíció, amely a jövő munkavállalói számára a munkaerőpiacon való megmaradást lehetővé teszi. És meglepő módon, bár azt mondták, hogy bölcsészekre már semmi szükség nem lesz az algoritmusok világában, meglepő módon az említett topcégek pontosan ezeket a nagyon jól képzett szakembereket ‑ és bölcsészeket is ‑ keresik.

Számomra nagyon érdekes ez a kettős folyamat, hogy engedik leépülni ezeket a képzéseket ‑ nem általánosítok, nem mondom azt, hogy mindenhol, de nagyjából heti szinten olvashatunk arról híreket, hogy itt szűnik meg egy szak, ott mondanak fel oktatóknak ‑, és ezzel párhuzamosan pedig nem látom azt a mesterséges intelligenciát érintő oktatási stratégiát, miniszter úr, amivel szerintem már tegnap is le voltunk maradva. Nem azt akarom mondani, hogy Kína a minta, és nem azt, hogy hatéves kortól AI-eszközök használatát készségszinten kelljen megtanítani ‑ nyilván van olyan ország, ahol úgy gondolják, hogy emellett szólnak érvek, én sokkal távolságtartóbb vagyok ezzel a technológiával szemben, őrületes veszélyeit látom, és ha tehetem, a saját gyerekeim kezébe okoseszközöket a lehető legkésőbb, a lehető legutolsó pillanatban fogok adni ‑ , ez viszont egy percig sem jelentheti azt, hogy a munkaerőpiaci változásokra nem készülünk fel, és a munkaerőpiaci változásokra való felkészülés legjobb eszköze az, ha a felsőoktatást is átállítjuk erre.

Azt látom, hogy az úgynevezett mesterségesintelligencia-piacon az USA nagyon elhúzott, Kína felzárkózóban van, tehát kettejük között tetten érhető egyfajta rivalizálás, az Európai Unió pedig lassú, tohonya dinoszauruszként valahol a hátsó sorokban van, és az AI Act, tehát az a törvény, amely ezt az egészet szabályozza, egyáltalán nem segít ezen a folyamaton, sőt, most elkezdtek kijönni az ilyen értelmezési rendeletei, ahol megmagyarázzák, hogy mire is gondolt a szerző az AI Actben, ez pedig tovább lassít bizonyos folyamatokat, a szerzői jog, a művészek körében ez már most őrületes problémákat vet fel. De nem látom azt, hogy bár a magyar oktatási rendszeren belül vannak mesterségesintelligencia-képzések, és szerintem ezek a kereteiken belül kihozzák a maximumot magukból, nem látom azt, hogy a felsőoktatás világa felkészült erre a kihívásra, és nem látom azt, hogy akár a munkaerőpiac, akár az egyetemi világ tekintetében ez a felkészülés nemhogy befejeződött, hanem akár elkezdődött volna érdemi szinten. Biztos, hogy van önöknél erről gondolkodás, ebben biztos vagyok, kifelé ebből vajmi kevés látszik.

Szeretném elmondani önöknek, hogy a munkaerőpiac kapcsán fel kell készülnünk erre, és én erre egy megoldást látok: egy magyar munkahelyvédelmi alapot, amely magyar munkahelyvédelmi alapba a most félig szabályozott környezetben hasító, óriási extraprofitot generáló AI-óriáscégek egy 1 százalékos bevételarányos különadó-fizetést vállaljanak ‑ ezt Magyarország egyedül nyilván nem tudja megtenni, tehát ez egy szélesebb, nagyobb porondon való felvetés tárgya. És mit csinálunk ebből az 1 százalékból? ‑ egyébként a költségvetés is mellé tehet. Két dolgot: egyrészt megvédjük az összes olyan magyar munkavállalót, aki elveszíti a hivatását vagy elveszítheti a hivatását az AI miatt ‑ ugye, Nagy Márton miniszter úr 37 százalékra teszi az érintettek arányát néhány éven belül, és helyesen teszi ezt, mert OECD-adatokra hivatkozik ‑, ha pedig ingyenes átképzést akarunk biztosítani mindenkinek, ahhoz biztosan kell az oktatási rendszer; másrészt pedig, ami itt már szóba került, az innovációs program. Hát nálunk van egy igen erős, a magyar munkahelyvédelmi alap minden érintett startup számára dolgozzon ki olyan támogatási programot, amely elősegíti az innovációt és azt, hogy ebből a technológiai forradalomból végre egyszer ne maradjunk ki, de úgy, hogy az őrületes, életveszélyes túlzásait szabályozzuk, kordában tartjuk, és nem engedjük szabadjára. Ez egy kulcsmondat.

Két dolgot nem szabad megtenni az AI-jal: megpróbálni betiltani, mert az marhaság, a másik, amit legalább ennyire szigorúan tilos: szabadjára engedni, a kettő között van a játéktér az én értelmezési kereteimen belül, de ezen belül nagyon érdekel az, hogy a kormány ennek a területnek a szabályozását hogyan látja. Erről egy stratégiát kialakítani, és csak az AI Actet átvenni nagyon-nagyon kevés, ennél többet kell tenni, de óriási felsőoktatási érintettsége van ennek a területnek.

(16.20)

Már többször beszéltünk arról, hogy két parlamenti ciklus múlva valószínűleg ez lesz a mainstream, ez lesz a fő téma, ami napi szinten befolyásolja a munkaerőpiacot, a törvényhozást, a mi életünket. De ha azt szeretnénk, hogy két ciklus múlva erről érdemben tudjunk tárgyalni, akkor most kell ehhez stratégiát gyártani.

Ez ügyben kérdezem tehát a kormányt, és remélem, hogy a zárszóban erről azért néhány gondolatot megtudhatunk. Köszönöm a figyelmet, köszönöm a türelmet.