Dr. Simicskó István (KDNP)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Manfred Weber úr Brüsszelben újradefiniálta az Európai Néppárt alaptéziseit. Bizonyára sokan hallották önök közül is, hogy a következőket mondta: „Mi vagyunk Európa, a jogállamiság és Ukrajna támogatásának pártja.” Erős kijelentés.

Szeretnék emlékeztetni mindenkit, hogy 1976-ban kereszténydemokrata politikusok, kereszténydemokrata pártok hozták létre az Európai Néppártot, nem feltétlenül ezzel a céllal, mégpedig az akkori alapító atyák definíciója arról szólt, hogy Európa békéjét, jólétét, virágzó és versenyképes szociális piacgazdaság kiépítését célozza. A második világháború után ez egy nagyon fontos célkitűzés volt, és ma is nagyon fontos célkitűzés, hiszen ez egy örökérvényű definíció.

Az Európai Unió történetének része a folyamatos bővítés, újabb és újabb államok csatlakozási folyamatát láthattuk és élhettük meg eddig. Hét ízben volt bővítés az Európai Unióban, hiszen az alapító tagokkal, a hat alapító tagországgal ma már jóval meghaladva a húsz fölötti létszámot, 27 tagországgal rendelkezik az Európai Unió.

Csak emlékeztetnék röviden, hogy minden egyes felvételi eljárás, minden egyes bővítés eddig mindenki számára egyértelmű kritériumokat, feltételeket szabott, és mindenki, akit fölvettek az Európai Unióba, teljesítette is ezeket a feltételeket. Ezt ma már úgy hívjuk, hogy koppenhágai kritériumok, amelyeknek nyilván vannak jogállamisági, demokráciabeli követelményei, adott esetben emberi jogok, kisebbségek védelme, működő piacgazdaság és számos fontos kritériuma. Hangsúlyoznám, hogy mindenki teljesítette ez idáig.

Azért fontos ezt leszögeznünk, mert ezek a kijelentések, amelyeket Weber úr tesz, egyértelműen arra utalnak, hogy ő elkötelezett híve annak, hogy idő előtt, elhamarkodottan az ezeket a kritériumokat nem teljesítő országgal bővüljön az Európai Unió, mindenkit megelőzve Ukrajnát említi. Ezért nevezte az Európai Néppártot Ukrajna támogatása pártjának.

(13.50)

Ugye, ’73-ban kezdődött a bővítési hullám Dániával, Írországgal, az Egyesült Királysággal, majd ’81-ben Görögország jutott be az Európai Unióba, ezt követően ’86-ban Spanyolország és Portugália, majd ’95-ben Ausztria, Finnország és Svédország, majd a 2004-es nagy bővítés során tíz újabb országgal bővült az Európai Unió ‑ ennek volt részese Magyarország is ‑, és ezt követte még két bővítés, 2007-ben Bulgária, Románia és 2013-ban Horvátország. Hangsúlyoznám, hogy ők is meg kellett hogy feleljenek a felvételi kritériumoknak, tehát nem volt semmiféle kivételezés ezekben az esetekben.

Az Európai Bizottság szóvivője azt mondta, hogy Ukrajna az európai családba tartozik. Csak tegyük fel a kérdést magunknak nyugodtan, hogy akkor vajon a szerbek, a macedónok vagy a moldávok miért nem tartoznak az európai családba, akik már jóval korábban benyújtották a felvételi kérelmüket az európai uniós tagságra.

Ráadásul, mindig elmondjuk: soha nem fordult elő még az Európai Unió bővítése során, hogy háborúban álló országot vegyünk föl. Óriási kockázatokkal jár, bizonytalanság van a térségben egyelőre; bízunk benne, hogy a béke mielőbb bekövetkezik, de még nem tartunk ott, és úgy tűnik, hogy még azért el kell telnie jó néhány hónapnak, hogy előrébb lépjünk a tárgyalásokkal. Minden bizonytalanság önmagában kockázatokat hordoz, főleg ráadásul, amikor tudjuk, hogy Ukrajna milyen állapotban van. Tudjuk azt, hogy milyen pénzügyi kockázatokkal járna, ha Ukrajnát idő előtt felvennénk. Nyilván a Magyarországnak járó uniós források kérdésköre is veszélybe kerülne; és amiről hallunk, hogy közös hitelfelvételre is készül Brüsszel, amelyet az ukrán állam működtetésére költene és fordítana, az adósságot pedig kamatostul nyilván a tagállamok, köztük Magyarország, a magyar családok fizetnék majd meg. A mezőgazdasági kockázatokról is sokat beszéltünk már. Tudjuk, hogy a földalapú támogatások nagyon fontosak a magyar gazdáknak; ez kétségessé válna a jövőt illetően. Munkaerőpiaci kockázatok is vannak, sőt azt kell hogy mondjuk, hogy a nyugdíjakat, a 13. havi nyugdíjat is veszély fenyegetné, ha Ukrajnát fölvennénk az Unióba idő előtt. Közbiztonsági kockázatok, fegyverhasználatok ‑ bűnözők kezébe került nagyon sok fegyver a háború okán ‑, és nyilván az egészségügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatok is nagyon nagy veszélyt hordoznak.

Tisztelettel, ráadásul hadd kérdezzem meg végezetül, hogy vajon Weber úr mikor kérdezte meg az Európai Unió állampolgárait Ukrajna idő előtti felvételéről. Magyarország, a magyar kormány ezt teszi: nagyon helyesen megkérdezi és véleménynyilvánító népszavazást indított el. Ezt a KDNP messzemenőkig támogatja. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)