Dr. Fónagy János (Fidesz)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Elöljáróban engedje meg, hogy az egyik képviselőtársa által korábban feltett kérdésekre válaszolva hasonló módon határozottan visszautasítsam az ön által elmondottakat, különösen a szegénységi adatokkal kapcsolatos szándékos manipulációra utaló vádjait. Azt kell gondolnom, hogy ezek a kijelentések nem tényeken, hanem politikai szándékokon alapulnak. Céljuk egyértelmű: a közvélemény félrevezetése, hangulatkeltés, egyes intézmények hitelének a lerombolása.

A Központi Statisztikai Hivatal munkáját, mint ahogy ebben a Házban többször is elmondtuk, a törvényi előírások és a nemzetközi módszertani sztenderdek, például az Eurostat és az ENSZ Statisztikai Bizottságának irányelvei mentén végzi, amely kizárja az adatok önkényes torzításának lehetőségét. A statisztikai tevékenységünk alapja a transzparencia, az objektivitás és az ismételhetőség, módszertanaink, adatforrásaink és számítási eljárásaink nyilvánosan hozzáférhetőek, szakmai fórumokon rendszeresen bemutatásra kerülnek.

Az a vád, miszerint a KSH manipulálná az adatokat, nemcsak alaptalan, de sérti az intézmény több mint 150 éves szakmai hitelességét és az itt dolgozó szakemberek elhivatottságát. Az adatok ellenőrzését nemzetközi partnerek is végzik, például az Európai Unió Statisztikai Hivatala, és eddig semmiféle érdemi kifogás nem merült fel.

A statisztika nem vélemény kérdése, hanem tényeken alapuló, szigorú eljárások szerint végzett munka. Aki valóban kíváncsi az adatokra és azok hátterére, megtalálja a válaszokat a KSH nyilvános dokumentumaiban, nem pedig a közösségi médiákban terjedő spekulációkban. A KSH nem politikai szereplő, hanem a hiteles tájékoztatás garanciája, még akkor is, ha az adatok időnként nem az ellenzéki narratívába beilleszthető információkat tükröznek.

A KSH által felmért egy főre jutó bruttó jövedelem az alsó jövedelmi tizedekben sokkal dinamikusabban növekedett 2010-2023 között a legkisebb bérek emelésének hatására, mint a magasabb jövedelmi decilisekben. Ezen túlmenően a kormány számára mindig is fontos volt az alsóbb jövedelmi rétegek érdekeinek figyelembevétele, gondoljanak csak a leginkább őket segítő árstopokra, kamatstopokra, a szabályozott rezsiköltségre, mely sok százezer család számára jelentett óriási segítséget.

A kormány a szegénység megállítására vonatkozó törekvéseinek eredményét támasztja alá az Eurostat szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek arányára vonatkozó mérése is, mely szerint a magyar társadalom alig 20 százaléka sorolható ide, ezzel a 21,4 százalékos EU-átlag alatt helyezkedik el Magyarország, azaz a társadalom kisebb része él szegénységben itthon, mint az Európai Unió több országában.

De nemcsak EU-s szinten állunk jól, hanem historikusan is nagyot csökkent az érték, hiszen 2010-ben míg a lakosság közel 30 százaléka volt a szegénységi kirekesztettség kockázatának kitéve, ehhez képest mára nagyjából 10 százalékponttal, mintegy 1,1 millió fővel csökkent a számuk. Ez azt jelenti, hogy természetesen van még teendő, de az ön által felvázolt tragikusan sötét kép nem helytálló.

Az EU-ban a vagyoni egyenlőség mérésére szolgáló úgynevezett Gini-index szerint Magyarország a hatodik helyen áll az Unió 27 tagállama közül, a felmérés szerint ’22-ben jelentősen kisebb volt a vagyoni egyenlőtlenség Magyarországon, mint például a szomszédos Ausztriában, Németországban vagy Svédországban.

Kérem, hogy ezeket a tényeket figyelembe véve alakítsa ki a képviselő úr a véleményét. Köszönöm figyelmét, elnök úrnak a lehetőséget. (Taps a kormánypárti sorokban.)