Z. Kárpát Dániel (Jobbik)

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Üdvözlöm a javaslatot, de valóban nincs semmi oka a kormánynak a melldöngetésre. Ma már beszéltünk arról a történelmi felelősségről, ami a kormány oldalán mutatkozik. Talán önök is érzik ott belül, hogy a történelmi sorsfordító pillanatokban önök lepaktáltak a bankokkal, nagyon sokszor választották a banki érdekeket az emberek érdekei helyett. Ez a devizahitelezésnél kicsúcsosodott. Én elfogadom a miniszterhelyettes úr szakmai levezetését, hogy az árfolyamgát, a Nemzeti Eszközkezelő részsegítséget valóban nyújtott komoly tízezreknek ‑ hozzáteszem, ezek közül még az ön által gründolt Nemzeti Eszközkezelő volt a legsikeresebb eszköz ‑, de emlékszem arra is, amikor a magáncsődöt idehozták a parlament elé KDNP-s javaslatra. Az MNB talán 35-40 ezer igénybe vevőt vizionált, a kormány is több tízezret, és ebből lett 500, mára majdnem ezer.

A helyzet az, hogy ezek az esetek azért nem sikerültek annyira jól, mert ott a döntési pontoknál a banki érdekeket választotta a kormány, nem pedig az emberek érdekeit. És most az ATM-telepítések során garanciákat kell kapnunk, képviselőtársaim. Arra kell garanciákat kapnunk, hogy ha ATM-eket telepítenek, a bankok nem tudják ennek a költségét is leverni az embereken. Hol van ebben a csomagban az a garanciarendszer, ami megakadályozza azt, hogy a különböző kis mikrotranzakciókba beépítve ilyen 30 filléres áremelésekkel megint csak az embereken, az ügyfeleken, a polgárokon verjék le ugyanezt?

Én egyébként üdvözlöm, amikor Nagy Márton azt mondja, hogy a tavalyi árszintet várja el legalább a bankoktól az árazás tekintetében. Még jobb lett volna, ha hallgatnak ránk, és a befagyasztást, a bankszámladíjak növelésének a befagyasztását, a lehetőség befagyasztását fenntartjuk folyamatában, mert akkor nem szabadultak volna el ezek a folyamatok. De most megint az a veszély fenyeget, hogy a különböző konstrukciókba beépítve úgy emel árat a bank, hogy adott esetben sem az ügyfél, sem a politikus nem fogja megtudni.

Erre van egy megoldás, hogy kiküszöböljük. Javasoltam korábban, hogy az online árfigyelőt ki kell terjeszteni a bankokra és a pénzügyi szolgáltatásokra. Az összes ilyen termék esetében vizsgálni és mérni kell, hogy ha egy áremelkedés bekövetkezik, akkor amögött áll‑e valódi piaci folyamat, vagy sem. Az önök által megteremtett klímában van az most is, hogy a bank 67 forintot számlázhat ki egy sms után. Hogy képzelhető el ez a felháborító dolog? Nemzeti kormányzás, nemzeti érdekvédelem 15 év után, és arcátlanul húzzák le az embereket a bankok 54 forintos meg 50 forintos sms-ekkel? S ezek csak olyan részegységek, amelyekből összeáll a nagy egész.

És hogy miért nem döngetheti a mellét a kormány? A tavalyi évben is jóval meghaladta a 300 milliárdot az az összeg, amit a bankok vettek el az emberektől banki költségekre. Meghaladta ez az összeg az egész évben kiutalt családi pótlék összegét. Meghaladta a banki költség összege az egész évben kiutalt családi adókedvezmény összegét, amiről ma nagyon-nagyon sokat vitatkoztunk a Házban. És önök hagyták, nem tettek lényegében semmit. Nagyon erős fogyasztóvédelmi razziasorozatra lenne szükség, hogy rendbe tegyük ezeket a folyamatokat. Amikor behozzuk az átlagbérig ingyenes bankolás koncepcióját, azt pontosan azért tesszük, hogy kiegyenlítsük ezeket az elképesztően negatív folyamatokat, mert azt látjuk, hogy 2000 milliárd fölötti a bankrendszer profitja. Egy brutális összeg! Nincs még egy iparág Magyarországon, ami ennyire hasítana.

Hosszú évek óta itt jellemzően két politikai erőtől hallják azt, hogy valamit a bankolással tenni kéne, a Mi Hazánk a készpénzhasználat alkotmányos védelmét erőltette, ezt a kormány a magáévá tette, a Jobbik pedig az ingyenes bankolás koncepcióján keresztül igyekezett megvédeni a polgárokat az irreális költségektől. De önök hosszú évekig nem hallgattak ezekre a szavakra, és ennek az eredménye az, hogy a bankok több száz milliárd forintot húzhattak le az emberekről indokolatlanul. Tehát összességében a készpénz frontján valami megmozdult, ez ténykérdés.

Egyébként az MSZP-s kollégámat sem annyira értem. Ő most akarja módosítani az ingyenes készpénzfelvétel összeghatárát. Hát, kérem szépen, erről parlamenti döntés van. Az általam vezetett Fogyasztóvédelmi Albizottságban erről egy egyhangú döntés született, ahol ellenzékiek és kormánypártiak mind megegyeztek abban, hogy 250 ezer forintra kell emelni ezt az összeget. A probléma az, hogy a döntés megszületett, csak a kormány valamiért meg ül rajta, parkoltatja ezt az ügyet. Én egyébként nagyon bízom benne, hogy még ebben az évben ebből lesz egy végleges parlamenti döntés, és legkésőbb január 1-jétől az ingyenes készpénzfelvétel összeghatára legalább 250 ezer forintra fog emelkedni. Hozzáteszem, ez is nagyon kevés. Engem nagyon-nagyon könnyű lenne meggyőzni arról, hogy teljesen ingyenes legyen a készpénzfelvétel, de ha a bevezetéskori összeget súlyozzuk az inflációval, akkor oda lyukadunk ki, hogy nagyjából 410 ezer forintot kellene tudni ma felvenni ingyenesen, hogy azt a reálértéket elérjük. Tehát a 250 ezer egy nagyon kis harmatos javaslat ahhoz képest, amit egyébként a rögvalóság megkövetelhetne.

De ha ezt megszavazzuk, és ezzel súlyos milliárdokat tartunk a polgárok zsebében a saját pénzükből, tehát a már leadózott pénzükből, a bankok képesek ezt az összeget is visszahúzni rajtuk, ha az ATM-telepítés és üzemben tartás költségeit hagyják önök, hogy leverjék a polgárokon. Tehát nyomatékosan kérem, hogy legyen egy garanciarendszer azt illetően, hogy legalább ezt ne tudják áthárítani.

S különösen durvának tartjuk azt ‑ ma nagyon sokat beszéltünk családi adókedvezményről, néhol családi pótlékról is ‑, hogy ennél az összegnél többet húznak le banki költségekre. Ez valami egészen durva, fogyasztóvédelmi szempontból biztos, hogy tarthatatlan. Amikor a kormány büszkén adja elő az ATM-telepítés kapcsán azt, hogy a magyar kistelepülések sorsa milyen irányba fordult, akkor ne is beszéljünk a legfontosabbról, a demográfiai viszonyokról, ami azért nem önöket igazolja.

De beszéljünk arról, hogy ezek a nagy hálózatok, a bankok, amikor mi egy kicsit visszább szeretnénk szorítani őket, akkor mindig megkapják a kormány védelmét, mindig megkapnak olyan retorikai paneleket és mondatokat, hogy ezek is piaci vállalkozások, amelyek a profitra hajtanak. Persze, hogy így van, de a helyzet az, hogy boldog és békebeli korokban miből éltek a bankok. Hát abból, hogy odaadjuk nekik a pénzünket és forgathatják, abból, hogy az óriáscégek egymás közötti tranzakcióit vígan illetékezhetik, ahogy akarják, abból, hogy elképesztően drága hitelkártya- és hiteltermékeket engednek a piacra, tehát a magyar emberek irgalmatlan ráfizetéssel találkoznak, ha hitelkártyát használnak és egy határidőt elmulasztanak. Ezekből szoktak élni a bankok, és itt is tudnánk mibe belekötni.

Na de abból Európa boldogabb felén egyáltalán nem élnek meg, hogy kis keresetű emberek mikrotranzakcióit önhatalmúlag illetékezik, adóztatják, aztán jön a kereskedelmi bank, és mindenféle felhatalmazás nélkül a magáénak tud valamifajta edukációs szerepet. Nem azt akarom mondani, hogy arra veri magát, de azzal büszkélkedik, hogy készpénzmentes bankot üzemeltet, és edukálja a lakosságot a pusztán digitális folyamatokra, miközben a magyar társadalom több mint 50 százaléka nem kívánja a digitális kompetenciáit olyan szinten forradalmasítani, hogy csak ezeket az eszközöket használja. Van, akinek okostelefonja sincs, mi őket is képviseljük. Van, ahol internetlefedettség sincs, mi őket is képviseljük.

Nagyon sokan érzik azt, hogy egy digitális kényszerzubbony irányába mozdult el ez az egész. Ez egyébként egy legitim vita, ezt le kell folytatni a parlamentben, de a pártok folytassák le, azok, akikre valaki szavazott és akiket valaki megválasztott, és semmiképpen sem a kereskedelmi bank vindikálja magának azt a szerepet, hogy ő majd edukálja és okítja a lakosságot, mert köszönjük szépen, erre nem tartunk igényt, erre nincsen semmilyen felhatalmazása. Tehát az egészen biztos, hogy ezt a hozzáállást is vizsgálni kellene. A kereskedelmi bankoknak persze kényelmes. Pusztán a digitalizáció, az üzemi hibáik és az üzemszünetek árát úgysem kell hogy megfizessék. Olyankor persze nem tartoznak kártérítéssel, amikor az Apple-botrány során levonnak számlákról pénzeket nem létező tranzakciók után. Ők majd visszaadják, mossák kezeiket, nincsen semmilyen felelősség.

A másik oldalon viszont van. Ha az ember elmulaszt egy határidőt egy ilyen hitelkártyakeret kapcsán, akkor ott nagyon súlyos büntetőtételek vannak. S ha még az ATM-et sem kell üzemeltetni, mert belekényszerítünk mindenkit a digitális akolba, hát persze, ez a kereskedelmi banknak elképesztően kényelmes, és a méregdrága termékeit majd előbb-utóbb az AI segítségével még inkább finomhangoltan zúdítja a polgárok nyakába. Vagy emlékezzenek a Budapest Bank-ügyre, emlékezzenek azokra az ügyekre, amikor már az ügyfélszolgálatra, az ügyfelek hangjára is ráeresztették a mesterséges intelligenciát, és majd a mesterséges intelligencia eldönti, hogy az ügyfél csak ventilál, mert akkor alacsonyabb fokú ügyfélszolgálatot kap, vagy pedig valóban fel akarja mondani a bankszámlaszerződését, mert akkor a profi ügyfélszolgálat az övé. Tehát az orwelli rémálmok korába érkezünk meg, ha csak a bankokra hagyjuk ezeknek a kérdéseknek a rendezését.

Nem szabad őket hibáztatni, mert mit várunk egy farkastól, aki azt mondja, hogy vegetáriánus. Ha valaki ezt elhiszi neki, akkor ott komoly problémák vannak a döntéshozói fejekben is. Mi nem hisszük ezt el. A helyzet az, hogy a mi felelősségünk szabályozni ezt a környezetet, és az ATM-telepítések kapcsán garanciákat várunk el arra vonatkozóan, hogy ennek a költségét ne verhessék le az embereken, és fogyasztóvédelmi jellegű garanciákat várunk el arra vonatkozóan is, hogy ezek a polgárokat védő pufferek vagy eszközök, amiket felsoroltam, valósuljanak meg, példának okáért az ingyenes készpénzfelvétel összeghatárának emelése, amiről ráadásul olyan parlamenti döntésünk van, hogy abban a kormány is részt vett. Elvárjuk tehát azt, hogy legyen érdemi álláspont és bevezetési időpont ezekben a kérdésekben. Ha ezek megvalósulnak, sokkal könnyebb lesz dönteni erről a javaslatról. Köszönöm a figyelmet.

(14.30)