Dr. Harangozó Tamás (MSZP)

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az MSZP a készpénzhasználatot, annak jogi garanciáját támogatja, támogatni szándékozunk magát az alaptörvényi megerősítést is, és nyilvánvalóan ezt a javaslatot is meg fogjuk szavazni. Bár azért sok probléma van vele, amire ki fogok térni.

De egy pillanatra időzzünk már el akkor a legnagyobb problémán, amit egyébként mi magunk már javaslatként az asztalra tettünk ezzel az üggyel kapcsolatban. Ha alkotmányos joga lesz minden magyar állampolgárnak a készpénz használata és ilyen szempontból a készpénzhez jutás, akkor nemcsak a mai törvény tárgyát képező ‑ hogyan jusson fizikailag hozzá a készpénzhez az a magyar állampolgár ‑ problémát kell megoldani a megítélésünk szerint, hanem konkrétan jogi nonszensz is, azonkívül, hogy bicskanyitogató, hogy a már leadózott munkabérhez vagy ledolgozott élet során megszerzett öregségi nyugdíjhoz nem lehet hozzájutni, csak újabb sarcok után! Nonszensz! Nonszensz, hogy nem lehet az embernek a fizetéséhez vagy a nyugdíjához az automatán keresztül ingyenesen hozzájutni. És ez csak az önök szándékán múlik. Nem mutogathatnak senki másra, jogi szabályozás tartalmazza.

Ezért mi be fogjuk nyújtani ehhez a törvényjavaslathoz a két módosító javaslatunkat. Az egyik szerintünk a legkorrektebb: a nemzetgazdasági átlagbérig legyen ingyenes a készpénzfelvétel. Ha ezt önök sokallják, az állam bevételeit féltik, vagy a bankok bevételeit féltik, akkor B-variációként a legminimálisabban elfogadható összeget, a mindenkori minimálbér összegét is be fogjuk nyújtani módosító javaslatként; tehát, hogy mindenkinek világosan érthető legyen: nemcsak minden településen lehessen hozzáférni a készpénzhez, hanem ingyenesen, a minimálbér nettó összegéig hozzá lehessen férni ehhez a pénzhez.

Most gondoljanak bele, miről beszélünk! Egy minimálbéren dolgozó ember gürizik, és utána még ha föl akarja venni készpénzben a fizetését, mert például kistelepülésen él, és az ott élő viszonyok döntő többsége a készpénzhez kötődik, akkor még lehúznak róla egy csomó pénzt. Egészen vérlázító, felháborító akkor is, ha az állam akarja ezt a pénzt magának, akkor is, ha a bankok.

Nyilván ebben a módosító javaslatban a konkrét javaslathoz még annyit mi is hozzátennénk, hogy bár jól hangzik, hogy alapszinten minden településen legyen bankautomata, azt gondolom, önök is belátják ‑ gondolom, majd időben eltolja az MNB ezeknek a bevezetését ‑, hogy 10 meg 14 fős településeken ennek a kiépítése szintén a nonszensz kategóriába tartozik. Miközben mindennap látjuk ‑ a térségközponti kisvárosokban egyébként a legfeltűnőbb ‑, hogy milyen méltatlan helyzet az ma Magyarországon, hogy nyugdíjfizetés napja környékén nyugdíjas honfitársaink sorban állnak egy-egy bankautomata előtt, hogy hozzáférjenek a pénzükhöz, ezért ők tömegközlekedésre szállnak, vagy a saját költségükön, a saját családtagjaik, valamelyik családtagjuk autójával be kell utazzanak a térségi központba. Ez tényleg nonszensz ‑ ez is ‑, és ezen ez a javaslat legalább változtat.

Végezetül, tisztelt képviselőtársaim, azért ezzel a javaslattal, ami a parlament előtt van, semmi okuk, de tényleg semmi okuk nincsen a melldöngetésre! Hát, azért tegyék már fel a kérdést maguknak, ha eddig nem tették: hogyan jutottunk ide? Hogyan jutott Magyarország ide, hogy törvénnyel kell kötelezni a pénzügyi szolgáltatókat, hogy Magyarország településein bankautomatákat üzemeltessenek? Hogy jutottunk odáig, hogy az önök legnagyobb politikai témája ma Magyarországon az ‑ a miniszterelnök szerint megoszlanak a vélemények ‑, hogy a kocsma vagy a templom támogatható‑e jobban, de hogy már kocsma sincs, már bankautomata sincs, bankfiók sincs, postafiók sincs, és lassan templom sincs a magyar falvakban. És ezek az elmúlt évek, egy-másfél évtized leépülésének… (Gyopáros Alpár közbeszólására:) De! Tisztelt Képviselőtársam! De! Tudok önnek mondani olyan templomot, aminek legalább az állagmegőrzését ott… (Gyopáros Alpár: Melyik településen?) Majd mondom is képviselőtársam, sőt őszintén szeretném, ha utánajárnának és segítenének megőrizni legalább azt a kulturális értéket, amit képvisel, és ne omoljon össze. Nyilván nem főszabály, de van ilyen, és tényleg meg fogom kérni, hogy segítsen ebben. Egyébként Ormánságban van, a Dráva-parton. (Gyopáros Alpár: Melyik településen?)

De visszatérve a törvényjavaslathoz: tegyék már fel maguknak a kérdést, hogy hogy jutottunk idáig? És mondom önöknek, a posták bezárásával nyilván az állam, egy állami vállalatnak a megszorításait látjuk. Nemcsak most, az elmúlt években is, és nem csak kistelepüléseken, nagyobb településeken is, konkrétan megyeszékhelyeken is. Talán még emlékeznek rá, önök hozták a döntést nem is olyan rég.

Ugyanilyen a kocsmák helyzete is. Igen! Van ilyen tényleges kérdés, hogy legalább egy kistelepülésen ezek az intézmények valamilyen módon a közösségi életnek a részeként ott vannak‑e, vagy már ezek sincsenek? Nincsenek! És ennek az egyik okai, tudják, kik? Azok a dohányboltok, amiket önök a trafikmutyi keretében létrehoztak ebben az országban. És agyonverték, tönkreverték, tönkretették a meglévő, egyébként ilyen hasonló intézményeket. Azért zártak be.

És végezetül itt van a bankautomaták, bankfiókok kérdése. Képviselőtársam, DK-s képviselőtársam már említette konkrét számokkal, hogy ez egyharmadára csökkent. De ennek is mi volt az oka? (Jelzésre:) Az, igen, bankkoncentráció. Mondja a képviselőtársam, hogy kisebb bankok egybeolvadtak.

Hát, én nem így emlékszem. Itt voltunk ebben az Országgyűlésben az elmúlt években páran, én úgy emlékszem, hogy ez egy államilag irányított, a kis szövetkezeti bankokat beolvasztó szándékos cselekménysorozat volt, aminek a végén Mészáros Lőrinc kezébe került a teljes magyar volt szövetkezeti bankrendszer. MBH néven van most a piacon Magyarországon, és ennek az összeolvadásnak, racionalizálásnak és a szövetkezeti rendszer megszüntetésének a folyamata volt az, hogy ezek a bankok aztán a bankfiókokat meg a bankautomatákat föladták, leépítették a kistelepüléseken, kisvárosokban is.

Az egész helyzet, ahol ma vagyunk, hogy a magyar falu ilyen szempontból leépült ‑ közszolgáltatások, pénzügyi szolgáltatások terén ‑, mind az önök valamilyen döntéséhez kötődnek. Egyik-másik nyilván a korlátozhatatlan és megfékezhetetlen egyes emberek pénzéhségéhez is.

És végezetül miért nincs bankautomata a magyar falvakban, ha egyébként a magyar emberek a magyar falvakban olyan fantasztikusan jól élnek? Ha olyan jó a keresetük, ha olyan jó falun élni? Miért?

Azért, mert az ellenkezője igaz. Azért, mert olyan egzisztenciális válság van a kistelepüléseken, hogy piaci alapon senkinek nem éri meg sem bankautomatát, lassan semmi mást sem a kistelepüléseken működtetni, mert nincs fizetőképes kereslet, nincs valóban dolgozó, olyan kereső réteg a falvakban, akik ezeket a szolgáltatásokat meg tudnák fizetni. Ahogy mondtam, szerencsétlen nyugdíjasok, akiknek a nagy része egyébként a minimális megélhetéshez szükséges nyugdíjat sem kapja meg ma Magyarországon, még a nap végén bebuszozhat vagy bestoppolhat a térségi központba, hogy a pénzéhez juthasson.

Ezen kellene elgondolkozni, mert egy-egy ilyen törvénnyel a magyar falu, ahogy önök is mondják, nem leépítésén, hanem megerősítésén nem annyira fog önöknek sikerülni dolgozni. Valódi fizetőképes kereslet és normális életszínvonal kell ahhoz, hogy a magyar falvak újra felvirágozzanak. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.