Dr. Juhász Hajnalka (KDNP)

DR. JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy ország szuverenitása, az a képessége, hogy önálló, külső befolyástól mentes döntéseket hozhasson, az a nemzet jövőjét jelenti. Ugyanakkor manapság azt látjuk, hogy a szuverenitás támadás alatt áll, annak létjogosultságát bizonyos körök megkérdőjelezik.

Éppen ezért, éppen ezért kiemelt fontosságú, hogy mi, magyarok továbbra is határozottan kiálljunk függetlenségünkért, önrendelkezésünkért, és mindent megtegyünk, hogy ez a jövőben is így maradjon. A nemzethez tartozás kifejeződése az állampolgárság, viszont ez nemcsak egy egyszerű jogi kötelék, hanem egy olyan kötelék, amely meghatározza az értékrendünket és a gondolkodásmódunkat. Ugyanakkor ezzel a kötelékkel vissza is lehet élni. Állampolgárok hazájuk ellen vagy hazájuk érdekeivel szemben tevékenykedhetnek, melyet nem hagyhatunk.

Ezt az álláspontot erősíti a jelenleg tárgyalt törvényjavaslat is, mely az Alaptörvény tizenötödik módosításával bevezetni kívánt kérdéskört tisztázza, nevezetesen a magyar állampolgárság felfüggesztésének kérdéskörét, annak lehetőségét és részletszabályait. Az Alaptörvény módosításával a következő rendelkezés lépne a G) cikk (3) bekezdés helyébe: „Senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától megfosztani. A más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár állampolgársága ‑ a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező államok állampolgára kivételével ‑ sarkalatos törvényben meghatározottak szerint határozott időre felfüggeszthető. Tilos a csoportos felfüggesztés.”

Ennek fényében a törvényjavaslat két törvény módosítását jelenti, vonja maga után. Érinti a magyar állampolgárságról szóló törvényt a magyar állampolgárság felfüggesztése tényének a bevezetésével. Ahhoz, hogy egy magyar állampolgár magyar állampolgársága felfüggeszthető legyen, ahhoz kettős feltételnek együtt kell megfelelnie. Az állampolgárnak rendelkeznie kell a magyar állampolgárságon túl egy olyan harmadik ország állampolgárságával, amely nem EGT-állam ‑ ugye, ez elhangzott. Fontos kitétel, hogy jelen rendelkezésben egy tekintet alá esik az uniós tagjelölt országok állampolgárságával való rendelkezés az EGT-állam állampolgárságával való rendelkezéssel.

(17.10)

A másik feltétel ‑ ezt képviselőtársnőm részletesen bemutatta ‑, amely a felfüggesztéshez kapcsolódik, az az, ha a magyar állampolgár állampolgársága veszélyt jelent Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára; ennek a példáit részletezte is képviselőtársnőm. Mindezek a példák egyébként azt mutatják, hogy nem az a célunk, hogy tucatszám függesszük fel a magyar állampolgárok állampolgárságát, ezt nagyon fontos kimondani, hanem mint egy végső eszközként tekintünk erre a lehetőségre, az előbb említett és a képviselőtársnőm által felsorolt példák vonatkozásában, szélsőséges esetekben. Illetve szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy e két feltételnek együttesen kell fennállnia; amennyiben csak az egyik feltétel adott, a törvényjavaslat értelmében a magyar állampolgárság nem függeszthető fel.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat részleteiben szabályozza egyébként a felfüggesztés menetét, biztosítva annak átláthatóságát és a tisztességes eljáráshoz való jogot. A kormányrendeletben kijelölt miniszter hivatalból indít eljárást a bejelentést követően, mely során akár a Nemzeti Információs Központ véleményét is kikérheti ‑ ahogyan az előterjesztő képviselőtársam ezt hangsúlyozta ‑, ugyanakkor a vélemény nem köti a minisztert. Az eljárás megindításáról szóló értesítés csak abban az esetben mellőzhető, ha azt köz- vagy nemzetbiztonsági okok indokolják. A miniszter megszüntetheti az eljárást, ha az állampolgárság felfüggesztésének okai nem állnak fenn, vagy azok feltételei nem bizonyíthatóak a rendelkezésre álló tények alapján.

Amennyiben felfüggesztő határozat születik, annak tartalmaznia kell az állampolgár magyar állampolgárságon kívüli állampolgárságát és a felfüggesztés pontos időtartamát a lejárati dátum pontos megjelölésével. A határozatról tájékoztatni kell az érintettet, valamint a Hivatalos Értesítőben is közzé kell tenni. E felfüggesztés addig tarthat, míg az állampolgár magyar állampolgárságának megléte hazánk közrendjét, köz- vagy nemzetbiztonságát veszélyezteti, de időtartama maximum tíz év lehet. A felfüggesztő határozattal szemben keresetlevél nyújtható be az érintett személy részéről, melyet a kijelölt miniszter a Kúria részére továbbít, ahol egy öt hivatásos bíróból álló tanács bírálja el ezt közigazgatási per keretében.

Tisztelt Képviselőtársaim! A tisztességes eljáráshoz való jog megvalósulását erősíti az, hogy e törvényjavaslat rendelkezik a magyar állampolgárság visszaállításáról is ‑ ezt fontos hangsúlyozni ‑, mely több formában történhet. Egyrészt kérelem következtében, mely kivizsgálása során a kérelmezőnek hitelt érdemlően kell bizonyítania, hogy magyar állampolgárságának visszaállítása nem jelent veszélyt hazánk közrendjére, köz- és nemzetbiztonságára. Ez csak egyszer kérelmezhető a felfüggesztés időtartama alatt, ezt fontos hangsúlyozni, viszont a miniszter elutasító határozata ellen lehetőség van keresetlevél benyújtására, amelyet a továbbítás után a Kúria fog kivizsgálni. Továbbá visszaáll a magyar állampolgárság abban az esetben is, ha az érintett személy harmadik állambeli állampolgárságát elveszti, melynek tényét a miniszter állapítja meg közigazgatási hatósági eljárás keretében; valamint akkor is, ha a felfüggesztési idő lejár, és ezen időszak alatt nem történt meg a magyar állampolgárság visszaállítása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat maga után vonja még a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény módosítását is a magyar állampolgárság felfüggesztése esetén történő kiutasítás különleges szabályainak meghatározásával. Ennek értelmében, ha a felfüggesztést követően az érintett önként nem hagyja el Magyarország területét, vagy ide jogellenesen visszatér, az idegenrendészeti hatóságnak kell őt előállítania és idegenrendészeti őrizetbe kell vennie, majd 72 órán belül megvalósítania a kitoloncolást a felfüggesztett magyar állampolgársággal rendelkező személy nyilatkozatában megadott légi vagy közúti határátkelőhelyen. Ha nem tesz ilyen nyilatkozatot, vagy nem működik közre, akkor az idegenrendészeti őrizethez eső legközelebbi határátkelőhelyre kell szállítani az illetőt, és Magyarország területéről ott kell kiléptetni őt. A kitoloncolás csak orvosi beavatkozás szükségessége miatt szakítható meg, és amint az érintett egészségügyi állapota ezt lehetővé teszi, azt be kell fejezni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Álláspontunk szerint, és ebben határozottak vagyunk, a törvényjavaslat hozzájárul Magyarország szuverenitásának megőrzéséhez, megvédéséhez, a közrend, a köz- és nemzetbiztonság biztosításához. A KDNP frakciója támogatja. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)