karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Gréczy Zsolt (DK)

2025-04-08 · 146. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 12:30

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/11414 A magyar állampolgárság felfüggesztésével kapcsolatos törvények módosításáról

vezérszónoki felszólalás: A vita elején minden frakció kijelölt szónoka elmondhatja a frakció álláspontját. Ez az idő a frakciónak jár, nem a képviselőnek.

Szöveg10 232 karakter · 19 bekezdés · JSON

GRÉCZY ZSOLT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Ez a javaslat, ami az Országgyűlés előtt fekszik, életveszélyes Magyarországra nézve. Ez tovább sodorja Magyarországot abba az irányba, hogy az Orbán-kormány kivezesse az országot az Európai Unióból. Amit önök csinálnak, az tényleg hazaárulás.

Ha Magyarországnak nemzeti érdeke volt a rendszerváltás idején, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz, az a nemzeti érdek most sem változott. Alapvető érdekünk, hogy az Európai Unió tagja maradjunk, ezen semmilyen körülmény nem tud változtatni, és minden, ami távolabb visz minket az európai uniós tagságtól… ‑ most bele sem megyek részletesen, hogy önök milyen módon zúzták szét a magyar demokráciát és a magyar alkotmányosságot, bele sem megyek részletesen abba, hogy emiatt nem jönnek az uniós pénzek. Rá lehet nézni a magyar költségvetésre, a magyar szociális rendszerre, a magyar egészségügyre, és így tovább, és így tovább, ez mind az önök bűne.

De amikor szuverenitásvédelemről beszélnek egy ilyen törvényjavaslat kapcsán, akkor azért néhány ponton muszáj önöket emlékeztetnem arra, hogy a magyar szuverenitás sosem tud teljes körű lenni. Például attól a pillanattól kezdve, amikor Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, ezzel már azt is vállalta, hogy egy csomó alapvető kérdésben lemond a szuverenitása egy részéről.

De vajon szuverén államnak tekinthető‑e egy olyan ország, amelynek miniszterelnöke és külügyminisztere többet jár Moszkvába, mint a 70-es években a magyar külügyminiszter és a magyar miniszterelnök? Szuverén állam‑e az, ahol Druzsba-díjjal tüntetik ki a magyar külügyminisztert ‑ egy olyan országban, amelyik háborút robbant ki egy szomszédos ország ellen, és tömegsírokba lövet asszonyokat, gyerekeket és férfiakat?

Szuverén ország‑e az, amelyik Pharaont és más köztörvényes figurákat befogadja hazájába? Szuverén ország‑e az, ahol úgy kell beleszólni az amerikaiaknak meg balkáni országoknak abba, hogy a balkáni tűzfészek kialakításán dolgozó Dodik nevű embert a magyar TEK ne menekítse ki abból a helyzetéből, és egyébként Nyugat-Európából már ki is tiltják ezt az embert? Szuverén‑e az az ország, amelyik azt mondja, hogy nem szabad beleszólni más külföldi szervezeteknek, vagy külföldről egyáltalán ne támogassanak semmit, ami Magyarországra érkezik, miközben a magyar kormány folyamatosan milliárdokat pumpált bele például Marine Le Pen kampányába, magyar banki pénzeket?

Azt gondolom, hogy ezek olyan alapvető kérdések, amelyekre, ha önök a szuverenitás védelméről beszélnek, azt gondolom, hogy muszáj lenne válaszolni.

Elhangzott itt a javaslat indoklásában, hogy azokra is vonatkozik ez, akik nemzetközi büntetőügyekben érintettek, terrorizmusban, és így tovább. Hát éppen most lépnek ki ezekből a szervezetekből! Most jelentették be! Hát akkor nézzék már át azt a javaslatot, hogy egy olyan jogszabályi hiány alakul itt ki perceken belül, amire, azt gondolom, hogy nem nagyon van egyelőre orvosság.

Aztán mi köze van egy ilyen javaslatnak a nemzetbiztonsághoz, amikor innentől kezdve önök vagy az önök hatóságai bármikor rámutathatnak egy emberre, hogy az illető veszélyes a magyar nemzetbiztonságra? Ez, azt gondolom, hogy egy lépésre van attól, hogy az illetőről kimondják, hogy a nép ellensége. A múlt század 30-as, 40-es, 50-es éveire emlékeztet ez a fajta megközelítés.

Aztán rendkívül nagy probléma, hogy Nyugat-Európában ugyan megfigyelhető az a tendencia, hogy például azokat a kettős állampolgárokat, akiket később terrorizmushoz kötöttek, valóban el kell távolítani, de azt gondolom, hogy akár az etnikai tisztogatásig is eljuthat egy ilyen történet, ha megfelelő radikális lépések fogják kiegészíteni.

A magyar állam egyébként folyamatosan támogat külföldi szervezeteket, akár határon túli magyar szervezeteket is, de nem gondolom, hogy Románia, Szlovákia vagy Szerbia a nemzetbiztonságára veszélyesnek értékelné azt, hogy mondjuk, határon túli magyar iskola, könyvtár, színház, kulturális intézmény Magyarországról támogatást kap.

(17.00)

Azt gondolom, hogy ezt a kérdést ebből a szempontból azért sem érdemes kinyitni, mert mi lesz, ha mondjuk, a románok is hoznak egy ilyen törvényt, és azt fogják mondani, hogy akkor nézzük meg, hogy a magyar állam nem hoz‑e ide kettős ügynököket. Szerintem ez nem érdeke a határon túli magyar szervezeteknek.

Aztán mindenképpen kockázatosnak gondoljuk azt, és óva intenénk mindenkit attól, hogy a politikai ellenfeleit politikai kockázatnak lássa, mert ez egy rendkívül veszélyes terep. A Rendészettudományi szaklexikon azt mondja a nemzetbiztonság fogalmáról, hogy az ország a nemzet függetlenségének, alkotmányos rendjének, biztonsági érdekeinek titkosszolgálati eszközökkel is fenntartott, támogatott, külső és belső veszélytől, fenyegetésektől mentes állapota. Vagyis itt függetlenséget és az alkotmányos rendet fenyegető lépésekről van szó, nem arról, hogy veszélybe kerül, mondjuk, az Orbán-kormány sajtómonopóliuma. Ez nem elég ahhoz, hogy valakire azt mondják, hogy terrorista vagy a magyar nemzeti érdek elárulója. Valójában a nemzetbiztonságot éppen az fenyegeti, ha nincsenek más hangok, vagy erősíti a nemzetbiztonságot, ha valaki külföldről pénzt kap, ha más nézeteket is a közvélemény elé tud tárni. Tehát amikor az Orbán-kormány, a teljes Fidesz-vezérkar ‑ akkor még nem volt Orbán-kormány ‑ Soros Györgytől kapta a pénzét, az nem volt amerikai befolyás? Az nem magyar pénz volt, az az Amerikai Egyesült Államok állampolgárától kapott pénz, amellyel Soros György ezek szerint súlyosan beleszólt a magyar belpolitikai eseményekbe, a magyar rendszerváltás eseményeibe? Orbán Viktor a HVG-nek büszkén nyilatkozott arról, hogy ő a Soros Alapítvány ösztöndíjasa. Ma, aki azt mondja, hogy a Soros Alapítvány ösztöndíjasa, ezek szerint simán megfosztható mindenféle jogaitól, de ez a Fideszre természetesen akkor nem vonatkozott.

Hiába sért egy sor, évtizedekig kikezdhetetlennek tűnő hazai és nemzetközi jogi normát, hiába emlékeztet számos jogfosztó, megbélyegző történelmi párhuzamra, az Orbán-kormány láthatóan komolyan gondolja, hogy akár száműz vagy akár kizár Magyarországról embereket, és ehhez teremt hivatkozási alapot. Egyébként, hogy önök sem teljesen biztosak ebben a történetben, ebben a javaslatban, az is bizonyítja, hogy Kocsis Máté például azt nyilatkozta, hogy egyáltalán nem biztos, hogy nekik ebben a történetben, ebben az ügyben igazuk van, és hogy ezen még majd dolgozni kell. Tehát lehet, hogy érdemes lett volna újra megbeszélni ezt a javaslatot.

A gyakorlatban a száműzetés azt jelenti, hogy a hatalom által nemkívánatosnak minősített magyar állampolgárokat megtagadja a hazájuk, el kell hagyniuk az országot, és nem is térhetnek vissza, vagy különböző jogorvoslat után? Tehát ha automatikusan kitiltják, és még a jogorvoslat előtt el kell hagynia az országot, akkor Stockholmban vagy Washingtonban, vagy nem tudom én, hol, a világ valamelyik pontján kell várnia arra, hogy majd valamelyik hatóság esetleg visszaengedi a saját hazájába? Tehát még csak a jogi eljárást sem várja meg ez a törvényjavaslat abban, hogy az illető esetleg idehaza próbáljon cselekedni a jogai megvédése érdekében.

Azt is lehet látni, hogy ha önök kifejezetten, mondjuk, Soros Györgyre vagy a fiára próbálják adresszálni ezt a bizonyos javaslatot, akkor szerintem olyan egyéb, nemzetközi bonyodalmakba csúszik bele ismét az Orbán-kormány, amelynek a következményei beláthatatlanok. Egyébként az, amit önök most javasolnak, ez a jelenleg hatályos Alaptörvénnyel is szembemegy, az Emberi Jogok Európai Egyezményével is szembemegy, az Európai Unió Alapjogi Chartájával is szembemegy, és egyébként többszörösen jogsértő, még abból a szempontból is, hogy miután önök az Alaptörvényt fogják módosítani, így aztán még az Alkotmánybíróság sem ‑ amelytől az Orbán-kormány megvonta azt a jogot, hogy ilyen ügyekben bármiféle jogorvoslatot végezhessen, tehát még az a lehetőség sincs, hogy esetleg egy, ugyan fideszes pártkáderekkel felvizezett Alkotmánybíróság ‑ vizsgálja a történetet, hogy abban lehessen bízni, hogy ott lesz valamilyen más megoldás.

Ha az Orbán-kormány 32 év után mégis ilyen jogszűkítésre készül, és ezt alkotmányos módon kívánja végrehajtani, akkor deklarálni kell azt is, hogy Magyarország nem tartja magára nézve kötelezőnek sem az Emberi Jogok Európai Egyezményét, sem az uniós jogot, például az EU Alapjogi Chartáját. Ilyet eddig egy ország csinált, ezt úgy hívják, hogy Oroszország és Vlagyimir Putyin, aki 2022-ben aláírta a törvényt arról, hogy Oroszország kiválik az Emberi Jogok Európai Egyezményének részes államai közül, és megszünteti az Európai Tanáccsal a nemzetközi szerződéseit. Az Orbán-kormány ki fog lépni az Európai Tanácsból? Ez azt jelenti, hogy Magyarország kilép az Európai Unióból. Ez, mondanom sem kell, elképesztően kockázatos és életveszélyes Magyarországra nézve.

A további részletszabályok ismerete nélkül egyelőre homályos gumiszabály, miszerint az a kettős állampolgár tiltható ki Magyarországról, akinek a tevékenysége Magyarország szuverenitását, közrendjét, területi integritását vagy biztonságát veszélyezteti, vagyis elrettentő hatású kíván lenni a törvény. A fenyegetettségérzet általánosságban távol tarthat bárkit attól, hogy a saját vagy más sérelmei miatt érdekei mellett kiálljon a hatalommal szemben. Tehát már a megelőző hatása is olyan lehet, hogy korlátozza magyar állampolgárok alapvető jogait.

Nagyon nehéz azt is megállapítani, hogy ki és milyen gyanú alapján állapítaná meg az illetőről, hogy kiutasítható, mert veszélyezteti Magyarország szuverenitását, közrendjét, területi integritását vagy biztonságát. Ez a fajta fenyegetés, azt gondolom, hogy semmiképpen nem szolgálja a magyar emberek biztonságát. Hogy Dobrev Klárát, az Európai Parlament DK-s képviselőjét idézzem: Orbán Viktor az Európai Tanácsból való kilépésünket készíti elő, amely Magyarország EU-tagságának végét is jelentheti. Ez életveszélyes. Ez boszorkányüldözés, hergelés, jogtiprás, és olyan rendszereket hoz vissza Magyarországra, amelyekről azt gondoltuk, hogy 1989-ben már túljutottunk ezen. Ezért a Demokratikus Koalíció semmiképpen nem fogja támogatni ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Csárdi Antal és dr. Harangozó Tamás tapsol.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Gréczy Zsolt — 2025-04-08, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/146-132.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-146-132,
  title = {Gréczy Zsolt — 2025-04-08, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/146-132.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}