Dr. Fónagy János (Fidesz)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Tudom, hogy a két első mondatom látszólag ellentmondásos, de, gondolom, ön is egyet fog vele érteni.

Az egyik az, hogy Magyarországnak ‑ mint minden fejlődő országnak ‑ szüksége van egy erős, jól működő bankrendszerre. Én még emlékszem azokra a 20-25-30 évvel ezelőtti sirámokra, akár a bankok tulajdonjogának hazahozataláról volt szó, akár például a rezsivédelemről, amikor arról szóltak a kormányt kárhoztató megjegyzések, hogy a bankok ki fognak vonulni Magyarországról, és a gazdasági élet ezen fontos résztvevői itt hagyják az országot. Nos, nem így történt; a bankok itt vannak, erősek, jól működnek, stabilak.

A másik alapállításom, hogy önnek abban tökéletesen igaza van, hogy az elmúlt időszakban nagyon elszaladtak a bankok által megállapított különböző bankszámladíjak. Ön ugyan nem mondott számokat, hadd pótoljam én. Éves összehasonlításban a pénzügyi szolgáltatások díjai 13 százalékkal voltak magasabbak, a készpénzfelvétel díja 15 százalékkal drágult, a folyószámla-vezetés díja 26 százalékkal növekedett meg, a legkisebb mértékben, csak 6 százalékkal a bankkártyák díja emelkedett.

A kormány több ízben és több körben tárgyalta ezt a kérdést, megállapította, hogy ez tűrhetetlen, felhatalmazta ‑ és egyben utasította ‑ a nemzetgazdasági minisztert, hogy kezdjen tárgyalásokba a bankokkal a túlzott bankszámlaköltségek letörése érdekében.

Eddig, tehát az elmúlt hetekben a Bankszövetség több körben tárgyalt a miniszterrel. Először önkéntes árkorlátozást kértünk, elsősorban ‑ főleg a családok és a nyugdíjasok vonatkozásában ‑ egy speciális számla kidolgozására tettünk javaslatot. Az egyeztetések folyamatban vannak, és engedje meg, hogy itt szó szerint idézzem a miniszteremet: az első ajánlatuk ‑ mármint a bankoké ‑ elég gyengére sikerült, most tovább folytatjuk ezeket a tárgyalásokat. Tehát a miniszter a bankok első reagálásait nem fogadta el, és tovább folytatja azokat a tárgyalásokat, amelyek reményeink szerint eredményre vezetnek, és végső soron eljutnak arra a köztes állapotra, amit ön is szükségesnek tart.

Amennyiben a bankok ‑ és ez akár az ön 250 ezer forintos, akár az árfigyelő rendszerre vonatkozó javaslatára vonatkozik ‑ nem mérséklik a díjaikat, akkor elhatározottak vagyunk abban, hogy állami szabályozással reagálunk. Hogy ezeknek mi lesz a tartalma, a mikéntje, azt természetesen most sem tudom önnek megmondani, de ezek kialakítása során az ön imént elmondott javaslatait figyelembe fogjuk venni.

Ami az ATM-eket és egyáltalában a készpénzhasználatot illeti, valóban így van, az ön által vezetett albizottságban kormánypárt és ellenzék egyetértett abban, hogy növelni kell az ingyenes készpénzfelvételt, ez része a bankokkal folyó tárgyalásoknak. Ugyanakkor a kormány úgy döntött, úgy foglalt állást ‑ és ezt magas szintű jogszabályokban is meg fogjuk erősíteni ‑, hogy a készpénzhasználat nem egy lehetőség, hanem egy jog, és ennek a gyakorlati végrehajtásához szükséges, hogy Magyarország minden településén legyen ATM-automata.

Hogy ennek a költségeit kik, mikor és milyen formában fogják vállalni, az ezeket kihelyező bankok, illetve az a jogszabály, amely a bankok forgalmához igazodóan kötelezi őket ATM-ek kihelyezésére, a jövőben hogyan fog alakulni, ennek a megválaszolására, kérem, hogy adjon nekem egy kis időt, ezeket a folyamatban lévő tárgyalások lezárása után fogom tudni megválaszolni. Köszönöm figyelmét. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)