Z. Kárpát Dániel (Jobbik)

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A napi politikai viharokban a legtöbben talán fel sem kapták a fejüket egy elképesztő számra: 2000 milliárd fölötti profitot generált a bankrendszer az elmúlt egy, mért évben. Sokan fel sem tudjuk fogni vagy nem tudjuk befogadni ezt az összeget. Az eddigi, tehát a tavalyi összegű családi adókedvezményt például meg lehetne hatszorozni ebből az összegből, vagy éppen a családi pótlékot is. Tehát egy óriási, gigantikus összegről van szó. És ha már a családi adókedvezményt említettem, hát bizony a polgárok által banki költségekre beszedett összeg magasabb, mint amennyit a tavalyi évben családi adókedvezmény formájában kiutaltak minden magyar állampolgárnak, aki érintett ebben. De a családi pótlékot ugyanígy említhetném: kevesebb volt a családi pótlék összege tavaly, mint amennyit az emberekről lehúztak banki kezelési költségekre. Brutális számok, és nem hiszem, hogy találunk még egy európai országot, ahol egy ilyen fogyasztóvédelmi szakadék tátong a polgárok érdeke és az állítólag mindig megvédendő banki érdekek között.

Üdvözlöm azt, hogy felismerte a problémát a minisztérium, tárgyalnak a bankokkal, de én azt javaslom nekik ‑ tárgyaljanak, jó ‑, már a tárgyalások idejére fagyasszák be a banki költségek emelését. A tavaly év végi díjak is brutálisan magasak voltak, ha ott megáll ez a dolog a tárgyalások idejére, azt hiszem, hogy minden magyar állampolgár fel tud lélegezni.

Azt is üdvözlöm, hogy egy korábbi, többször itt a parlamentben elmondott jobbikos javaslatot ‑ amit egyébként Révi Attila alelnöktársam is rendszeresen sajtótájékoztatókon és más utakon hangoztatott ‑, hogy a tudatosan leépített ATM-hálózatot építsék vissza, ezt magáévá tette a kormány. Még egyszer mondom, üdvözlöm! Ez viszont költséges dolog. Egyáltalán nem mindegy az, hogy a kormány az eddigi gyakorlatnak megfelelően hagyja az ATM-hálózat visszaépítésének költségét is áthárítani a polgárokra, tehát hogy az érintett polgárok fogják fizetni még azokat az ATM-készülékeket is, amiken keresztül a magas költségekkel lehúzzák őket, vagy azt mondja Magyarország, hogy elég volt az ingyen ebédből, fogyasztóvédelmi razziát indítunk, és azt mondjuk, hogy több banki költség, ami a céges ügymenethez szükséges, nem húzható le a magyar polgárokról, főleg nem addig, amíg ilyen brutálisan magasak a banki díjak.

S azt látjuk, hogy az erőltetett digitalizációt sokszor nemcsak a kormány nyomta vagy erőltette túl, hanem maguk a bankok is. Viszont a kereskedelmi bankok, magáncégek ne rendelkezzenek edukáló szereppel! Ők például készpénzes befizetés esetén ne vessenek ki külön díjakat. Nem is hatóság, és nem is akarjuk, hogy ők edukáljanak minket. Köszönjük szépen, van Magyarországon jó néhány millió ember, aki nem kér sem a digitális kényszerzubbonyból, sem a digitalizáció erőltetéséből.

Van egy javaslatom, amiről nagyon érdekel miniszterhelyettes úr véleménye. A banki költségek vizsgálata során eddig nagyon sokszor nehézségekbe ütköztünk, mert a mikro-költségemelésekben elrejtettek olyan terheket, amiket egyébként nekik kellett volna adó formájában befizetni. Az én javaslatom a következő: terjesszük ki az online árfigyelőt a pénzügyi szolgáltatókra, terjesszük ki a bankok termékeire. S ha már a digitalizációnak ennyi hátránya van, ragadjuk meg egy előnyét: vizsgáljuk a bankok különböző pénzügyi csomagjait, termékeit, vizsgáljuk meg, hogy azok áremelése, áremelkedése mögött állnak‑e valódi piaci folyamatok, indokok, vagy pedig csak a puszta spekuláció, példának okáért a bankokra kivetett terhek áthárítása. Ha ezt megtesszük, és ezt a javaslatomat befogadják, és utána a nyilvánosság erejére bízzák az egészet ‑ tehát látszik majd egy honlapon, hogy melyik bank él vissza a fogyasztói bizalommal és melyik nem ‑, akkor sokkal tisztábban láthat minden magyar állampolgár.

Adódik még egy kérdés az egyik legidegesítőbb a banki gyakorlatból, a már leadózott pénzünk, a készpénz felvételének újabb és újabb díjakkal való terhelése. Az általam vezetett Gazdasági Bizottság Fogyasztóvédelmi Albizottságában volt tavaly egy javaslatom, és nagy örömömre kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt, száz százalékkal megszavazták, hogy az ingyenes készpénzfelvétel évek óta 150 ezres összeghatárát emeljük fel végre 250 ezer forintra. Ez milliárdokat tartana a magyar polgárok zsebében, milliárdokat vonna el az indokolatlan banki profitból. De a helyzet az, hogy a kormány azóta ezt nem lépte meg. Kérdezem, hogy miért nem, s mikor és milyen formában tervezi meglépni. Mert amíg ezeket a fogyasztóvédelmi jellegű visszásságokat nem oldjuk fel, addig nem lehet a magyar emberek pénztárcáját biztonságba helyezni.

Összességében: mi nyitottak vagyunk arra is, hogy átlagbérig mindenki ingyenesen bankolhasson, és akkor hosszas tárgyalások helyett pillanatok alatt fel lehet oldani ezt a szituációt. De a konkrét szakmai kérdésemre várom a konkrét szakmai válaszait.