Dr. Fónagy János (Fidesz)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A törvénytervezet vitája során zárszóként elsősorban megköszönöm a támogató nyilatkozatokat, a támogató frakciók, a Fidesz, a KDNP és az utóbb felszólaló képviselőtársak ‑ ugyan megjegyzésekkel kibővített, de alapjaiban támogató ‑ hozzászólásait. A vita során ‑ lévén, hogy a téma lehetőséget adott rá ‑ képviselőtársaim egy része kitért elsősorban a magyar lakhatási kérdésekre és ezen belül a lakásépítéssel kapcsolatos szinte valamennyi kérdésre.

(11.40)

Tökéletesen egyetértünk abban, hogy az optimális megoldás az lenne, hogy magyar alapanyagból, magyar vállalkozók, kizárólag magyar bérlők számára olcsó bérletű olyan lakásokat készítsenek, ahol a fiatal magyar lakásbérlők fiatal magyar újszülötteket fabrikálnak. De lássuk be, hogy ez egy olyan optimális megoldás, amelynek érdekében ugyan dolgozunk, és igyekszünk mindent elkövetni, de a dolog azért nem ilyen egyszerű, és ilyetén ez egyszerre nem oldható meg. Ugyanakkor az előttünk levő törvénytervezet ennek egy nagyon fontos részét igyekszik elősegíteni, méghozzá alapvetően az ipar, a gazdaság és ezen belül a lakhatás kérdéseinek a támogatását.

Egyébként ennek van biztos politikai alapja is, hiszen a kormány új gazdaságpolitikai akcióterve, amelyet idén meghirdetett, alapvetően három pilléren nyugszik: az első a jövedelmek vásárlóerejének a növelése, tehát a reálbér-növekedés, a második az itt oly gyakran elhangzott, és joggal elhangzó megfizethető lakhatás biztosítása, a harmadik pedig az általunk Demján Sándor-programnak nevezett gazdaságépítési program, amely alapjaiban a magyarországi kis- és középvállalkozók akcióképességét, gazdasági erejét, fejlődését hivatott biztosítani.

Tulajdonképpen majdnem minden intézkedés az otthonteremtésre irányul, hiszen a kormány tisztában van azzal, hogy az otthonteremtés egy generációkon átívelő, a legfontosabb öngondoskodási kérdés, amely elengedhetetlen a fiatalok boldogulása és a családok jóléte szempontjából. Egyébként az otthonteremtést 2010 óta folyamatosan támogatjuk. Csak példaképpen mondom a babaváró kölcsönt, a korábbi CSOK-rendszereket, a falusi CSOK-ot, a CSOK Plusz-rendszereket.

Egy külön kérdés, és nem volt a hozzászólások során szó róla, egy külön súlyos lakhatási és megoldandó kérdést vet fel Budapesten a lakhatási probléma. Mint ahogy a törvénytervezet expozéjában is külön kiemeltük, és külön köszönöm Nacsa képviselőtársamnak erre irányuló mondatait is, hogy ennek a gazdaságfejlesztést és lakáspolitikát támogató programnak, a jelenlegi ismereteink és számításaink szerint ennek a programnak köszönhetően több mint 300 milliárd forint áramolhat az ingatlanpiacra. Ennek a befektetésnek a száz százalékát magyarországi fejlesztésekre kell fordítani. Tehát az Eximbanknak ugyan feladata egyes olyan külföldi fejlesztések támogatása, amelyek a magyar exportlehetőségeket bővítik ‑ és ez egyben válasz Földi Judit képviselőtársam felvetésére is, hogy az Exim miért foglalkozik esetenként támogatásjellegű külföldi kifektetésekkel ‑, de a 100 százalékig magyarországi fejlesztésekre fordítható összegeknek a 60 százalékát kifejezetten újlakás-, újbérlakás- és kollégiumfejlesztésre kell fordítani. Tehát a törvényalkotó és ezen tervezet összeállítói, a kormány hangsúlyozottan gondolt erre a kérdésre is.

Z. Kárpát képviselőtársamnak valóban igaza van, évek óta párbeszédet folytatunk a saját lakás versus bérlakás kérdésében, és itt is meg kell ismételnem az általunk korábban is elmondottakat, hogy Magyarországon az igazi családi otthont alapjaiban a saját lakás jelenti. Tisztában vagyunk vele, hogy ez nem mindig praktikus, hiszen például a munkaerő-mobilitásnak, a belföldi munkaerő mobilitásának egyik gátja az, hogy valaki megépíti a saját lakását, és „az én házam az én váram” elv alapján nagyon nehezen mozdul, és hiába lenne három megyével odébb kedvezőbb munkalehetősége, a háza oda köti, ahol esetenként korábban, fiatalon, sok esetben családi segítséggel megépítette a családi házát. Éppen ezért a kormány ezekben a programokban, legyen ez gazdaságfejlesztési program, legyen ez lakhatási program, gondol a megfelelő bérlakásokra is.

Azt az ideális képet, amit itt több képviselőtársam felvetett, hogy építsünk, ismétlem, magyar vállalkozókkal, magyar alapanyagokból, olcsó bérleti díjú olyan bérlakásokat, amiket kifejezetten fiatal házasoknak vagy fiataloknak, döntően fiatal pároknak adunk oda otthonteremtés, életindítás céljából, ilyeneknek a támogatására azért az elmúlt évtizedekben volt példa. Ha körülnézek, van még itt egy-két olyan képviselőtársam, aki talán emlékszik rá, ezeket fecskelakásoknak hívták, és meg kell mondjam, hogy társadalmilag általában nem voltak sikeresek, nem azt mondom, hogy sehol, de általában nem voltak sikeresek, mert a talán Apáti képviselőtársam által említett normális, békés egymás mellett élést az ott lakók nem tudták biztosítani, és ezért ezek többnyire meghiúsultak.

Apáti képviselőtársam, ha képviselőtársaim megengedik, én a törvény, az előttünk fekvő törvénytervezetnek az általános vitáját nem terjesztem ki általában az egész magyar építőipar összes, valamennyi kérdésére, de azért azt kérem, engedje meg, hogy azért Magyarországon ma több mint 40 ezer építőipari vállalkozás van, tehát nem igaz az, hogy a magyar építőipari szakma halódik, és kiment. Kétségtelen, hogy az elmúlt évek során erősen hullámzott ezeknek a teljesítménye, az is kétségtelen, hogy az elmúlt évek zömmel külföldi vagy határon túli problémái miatt ‑ és akkor itt nemcsak a Covidra gondolok, gondolok a háborúra, gondolok a különböző szankciós politikáknak a másodlagos, harmadlagos kérdéseire ‑, a lényeg az, hogy bizonyos építőanyag-ipari alapanyagok ára felment. Az is nyilvánvaló, hogy Magyarországon a szintén általunk korábban meghirdetett újraiparosítási programnak nagyon fontos eleme az építőipari alapanyagok hazai előállításának biztosítása, mind anyagi, de hozzáteszem, én a magam részéről ezeket stratégiai eszközöknek tekintem, tehát a szuverenitás szempontjából is fontos például egy cementgyárnak, például egy betonacélt előállító üzemnek, vagy akár egy kavics- vagy kőbányának a hazai kézben való működtetése is.

(11.50)

Összességében a vita során a hozzászólók többsége támogatta a törvénytervezetben megfogalmazott célokat. Azokkal kapcsolatban részletjavaslatok vagy egyes részletek módosításáról szóló részletindítványok itt nem hangzottak el, úgyhogy nekem nincs más dolgom, mint hogy lényegében megköszönjem a támogatóknak az eddigi hozzáállását, és kérem, hogy a részletes vita, majd a szavazás során ennek megfelelően foglaljanak állást. Köszönöm, elnök asszony, a türelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)