Nacsa Lőrinc (KDNP)

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Földi Judit képviselő asszonytól kérdezném, hogy ugye, ismeri ön a „kötött segélyhitel” programok kifejezést és eszközét. (Földi Judit: Igen!) Ez nem Magyarországon egyedülálló program, ez az OECD-államokban is, illetve mindenhol a világon az exporttevékenység egyetlen államilag támogatott lehetősége. Hiszen Magyarország, ahogy ön is tudja, egy exportorientált ország, a gazdaságunk bevételei, a gazdaság működőképességéhez szükséges forrás alapvetően exportbevételből származik. Egy tízmilliós belső piac nem elég annak a gazdasági növekedésnek a fenntartására, amit mi annak érdekében céloztunk meg ‑ és teljesítjük évről évre, különösen a Covid előtti években, illetve idén is már növekedési pályán vagyunk ‑, hogy az garantálja azt, hogy a magyar emberek évről évre folyamatosan bérnövekedéshez jussanak, illetve a gazdaság folyamatosan tudjon bővülni, tisztelt képviselő asszony.

A kötött segélyhitelek az exporttámogatás egy formái, amelyeknek a kölcsönös nemzetközi megállapodásokon keresztül a nemzetközi fejlesztéspolitikában fontos szerepük van, tisztelt képviselő asszony. És lehet, hogy ön ezeket lenézi, de számos fejlődő országot egyébként Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és így tovább hasonló módon támogat, ami jó az ő exportjának, és jó annak a fejlődő országnak is, ahová ezek a „kötött segélyhitel” programok mennek. Úgyhogy lehet ezt, tisztelt képviselő asszony, kritizálni, de ugyanakkor ön kritizálja a teljes nyugat-európai gyakorlatot, európai uniós tagállamok gyakorlatát és így tovább, mert ez mindenhol így működik, mert ez egy fontos része a nemzetközi fejlesztéspolitikának, tisztelt képviselőtársaim.

De ugyanakkor, hogy a lényegről beszéljünk, mert nem arról szól a törvényjavaslat, amit a DK-s képviselő asszony itt elmondott, hiszen az előttünk fekvő gazdasági tárgyú törvényjavaslat több törvényt kíván módosítani a gazdaságfejlesztés, valamint ‑ és erről szeretnék beszélni ‑ a lakhatási támogatások fejlesztése érdekében. Ahogy napjainkban a nyugati világban, úgy hazánkban is egyre nagyobb problémát jelent a lakhatás kérdése, a fiatalok önálló lakáshoz jutása, önálló otthonhoz jutása, valamint a lakások energetikai korszerűsítése. A legnagyobb probléma éppen Budapesten van. Itt öt éve a budapesti vezetés teljesen tétlen és semmit nem csinál ennek érdekében, nem indít a fiataloknak lakásszerzési programot, nem indít energetikai korszerűsítési programot, és tétlenül nézi, hogy ez a lakhatási válság kialakuljon.

Ennek a problémának a leküzdése érdekében bár a főváros nem, a kormány sorozatosan újabb és újabb programokat indít, hogy segítse a fiatalok és a családok önálló otthonhoz jutását. A megfizethető lakhatás és a családok otthonteremtési támogatása érdekében a kormány többek közt elindította a 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtó vidéki otthonfelújítási programot. A programra eddig közel 4 milliárd forint értékben nyújtottak be igényeket.

A Széchenyi-pihenőkártyára érkező juttatások 50 százalékát lakásfelújításra is lehet majd fordítani. Az intézkedés mintegy 25 milliárd forinttal segítheti a családok otthonfelújítását.

A kormány lehetővé tette, hogy a munkáltatók kedvezményes adózás mellett havi akár 150 ezer forintos lakhatási támogatást adjanak a 35 év alatti fiatal munkavállalóik számára.

További két évvel meghosszabbítjuk az új építésű lakásokra érvényes 5 százalékos áfát is.

A mostani törvényjavaslatban a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvény módosításának eredményeképpen az MFB Zrt. szavatoló tőkéjének százalékos limitje a jelenlegi 250 százalékról 300 százalékra emelkedne, ezáltal költségvetési többletforrás igénybevétele nélkül válna lehetővé az MFB Zrt. számára a kormány gazdaságstratégiájában kitűzött lakhatási helyzet fejlesztése érdekében egy lakhatási tőkeprogram indítása. Cél a saját tulajdonú lakáshoz jutás elősegítése a hazai ipar és gazdaság fellendítésén keresztül társasházak építésének támogatásával, amelyben a kedvező költségek és minőségi lakhatási feltételek mellett az energiahatékonyság, környezetvédelmi és társadalomfejlesztési szempontok is érvényesülhetnének.

A programnak köszönhetően a várakozások szerint több mint 300 milliárd forint áramolhat az ingatlanpiacra. A tőkealapokban az állami forrás részaránya legfeljebb 70 százalékot érhet el. Az állami befektetés 100 százalékának megfelelő összeget magyarországi fejlesztésre kell fordítani, amelynek 60 százaléka a következő három célra használható fel: újlakás- és bérlakásépítés, kollégiumfejlesztés.

Magyarország egy olyan ország, ahol az emberek több mint 90 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él. Ezzel az elsők között vagyunk Európában, Horvátországgal holtversenyben. Ennél nagyobb arányban csak Szlovákiában és Romániában élnek saját tulajdonú ingatlanban. Ezzel szemben Németországban, Dániában vagy Ausztriában az emberek 60 százaléknál kevesebb része él saját tulajdonú ingatlanban. Lehet arról gazdaságfilozófiai vitát folytatni, hogy melyik a jobb megoldás, saját tulajdon vagy a bérlakás, ugyanakkor ez egy adottság, egy örökség, és mi azt gondoljuk, hogy a fiatalokat, a családokat segíteni kell a saját tulajdonú lakás vagy otthon megszerzéséhez.

A magyar emberek tehát vágynak saját lakásra, és ragaszkodnak az otthonukhoz. Ennek megfelelően a kormány és a Fidesz-KDNP elsősorban, de nem kizárólag az otthonteremtési programokat a saját tulajdonú ingatlanok vásárlására irányozza elő. Ilyen volt a CSOK, a CSOK Plusz, most a vidéki otthonfelújítási támogatás, az otthonfelújítási támogatás, a lakhatási támogatás, a kedvezményes lakásáfa az új építésű lakásokra, és sorolhatnám azt a széles programot, amivel igyekszünk segíteni a fiatalokat és a családokat saját tulajdonú otthonhoz jutáshoz.

A mostani törvénymódosítás egy további célja a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság befektetési jegyeire vonatkozó tőkekiegyenlítési elszámolás és az állami készfizető kezesség beváltását követő elszámolási szabályok bevezetése, valamint külföldi követelések értékesítésével kapcsolatos jóváhagyási folyamat és hatáskörök szabályozása. Ez inkább egy technikai rész, a lakhatási kérdésre fókuszáltam a vezérszónoki felszólalásomban is, hiszen bár a banknak egy technikai módosítása is, illetve elszámolási szabályai is módosulnak, mégis sokkal fontosabbnak érzem a magyar emberek mindennapi életében, a magyar fiatalok és a magyar családok lakhatási problémáiban azt a részt, amely a lakhatási programot javasolja, és amely a lakhatási programokat fogja segíteni.

Mindezen gazdasági tárgyú javaslatok, módosító javaslatok a megfizethető lakhatást tehát és ezzel együtt a gazdaságfejlesztést is szolgálják, éppen ezért a KDNP-frakció támogatni fogja a javaslatot. Köszönöm a lehetőséget, elnök asszony. (Taps a kormánypártok soraiból.)