Földi Judit (DK)

FÖLDI JUDIT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat értelmében az állam a központi költségvetés terhére a kormányrendeletben megállapított feltételek szerint és módon biztosítja az Eximbank részére a kamatkiegyenlítést és a tőkekiegyenlítést. Az Eximbank működésének biztosítása érdekében szükség is lesz ezekre. A javaslat értelmében ezek a tételek a központi költségvetés terhére kerülnek elszámolásra, ezért fontos kihangsúlyozni, hogy az adófizetők pénzéről van szó.

De nézzük meg, hogyan is működik az Eximbank! Az Eximbank eredeti feladata az volt, hogy a külföldre termelő cégeket kedvezményesen hitelezze, és ezzel segítse őket abban, hogy fel tudják venni a versenyt a nemzetközi piacon. Aztán a kormány elérkezettnek látta az időt, hogy saját holdudvara részére is az Eximbankon keresztül helyezzen ki hiteleket. Ehhez az is kellett, hogy tíz évvel ezelőtt egy jogszabály-módosítással az Exim által folyósítható hitelek céljai közé bekerült a nemzetközi versenyképességet javító befektetés is. Ezt követően így már többek között kaphatott hitelt Garancsi István cége a Kopaszi-gátas lakóparkprojekt megvalósításához, de jutott az eximes hitelből a Hunguest szállodalánc felvásárlásához is. A szállodalánc ma már a nemzet gázszerelőjének tulajdona. Ezeknél a hitelkihelyezéseknél csak nagy fantáziával lehetett a nemzetközi versenyképességet javító befektetési célt megtalálni.

2022 decemberében derült ki, hogy a kormány az Eximbankon keresztül 45 milliárd forinttal támogatja a Putyin-barát Boszniai Szerb Köztársaságot ‑ akik a korábbi hiteleik törlesztésére fordítják a magyar kormány nagylelkű segítségét; a 110 millió eurós gyorssegélyt tíz év alatt, egy év türelmi idővel és évi 5 százalékos kamattal kell visszafizetni ‑, az Eximbank részt vett abban a hitelezési folyamatban is, amelynek segítségével részben megvásárolta a Vodafone-t. Jutott hitel a Hernádi Zsolt MOL-vezér érdekeltségébe tartozó Ganz-MaVag Holding Kft.-nek is: az Eximbank 345 millió eurós, vagyis több mint 134 milliárd forintos hitelt adott a társaságnak, amely a Talgo spanyol vonatgyártó felvásárlására készült.

(11.00)

2024 decemberében jelent meg, hogy a magyar kormány 1126 millió euró hitelt, mintegy 450 milliárd forintot folyósított az Eximbankon keresztül többek között Csád és a Maldív Köztársaság hitelezésére is.

A kormány az általa kreált veszélyhelyzetet kihasználva egy kormányrendelettel írta felül a költségvetési törvényt és 600 milliárd forinttal megemelte a keretet, amelyből a kormány egyedi célú hitelt nyújthat. A hitelek mögé pedig az állam kezesként is beáll, vagyis ha gond van a hitelek törlesztésével, akkor azt a költségvetésből kell fizetni az Eximbank részére.

Észak-Macedóniának 1 milliárd euró kedvezményes hitelt nyújtott két részletben az Eximbank az elmúlt időszakban. Az első 500 millió eurós kölcsönrész után egy kormány-előterjesztés szerint évi 5,1 milliárd forint kamatkiegyenlítéssel számolt. Ezzel kapcsolatosan tettem fel írásbeli kérdést, a válasz az egyenlő a semmivel.

(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Magyarország az elmúlt időszakban rosszabb feltételekkel jutott hitelhez, mint ahogyan azt kihelyezte. Orbán Viktor a tavalyi évzáró sajtótájékoztatóján azt mondta: Magyarország nemzeti érdeke a Balkán stabilitása, és mivel ezek szegény országok, olykor a kamatkülönbözetet is vállalva kell támogatni őket, az erőnkhöz mérten. Ez voltaképpen a biztonságunk ára. Érdekes módon a szuverenitási kérdések ilyenkor nem merülnek fel a kormányban. Köszönöm szépen a figyelmet.