Varga Zoltán (DK)

VARGA ZOLTÁN (DK): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Kormánypárti Képviselők! Arra gondoltam, hogy mégiscsak szólok önöknek. Valószínűleg nem érzik, de önöknek most itt bent a Házban bizony-bizony savanyú rettegésszaga van.

És mielőtt megbeszélnénk a kormány és a kormánypártok végtelen aljasságát, tisztelt kormánypárti képviselők, engedjék meg, hogy egy szolgálati közleménnyel, mondhatnám, egy családi információval éljek. És mindezt azért teszem, hogy ne nagyon kelljen piszmogniuk majd a térfigyelő kamerákkal és matatni a ‑ gondolom ‑ ragyogó, kínai arcfelismerő szoftverekkel, ugyanis nemcsak én, de a teljes családom ott lesz a Pride-on.

Tegnap a lányom hívott fel ezzel kapcsolatosan, hogy emiatt rakatta át a nyári nyaralását a családnak. El fognak jönni, velem együtt, és én a biztonság kedvéért fogok majd küldeni Semjén úrnak egy családi szelfit is minderről, hogy ne kelljen sokat keresgélnie, hol is voltunk; ha éppen nem lesz elfoglalva Semjén úr valahol, a világ valamelyik egzotikus részén háziállatok bestiális legyilkolásával; gondolom, valamifajta repülőeszközből, ahogy ezt szokta tenni.

És hát igen, tegnap este beszéltük meg mindezt családi körben, merthogy azt mondta a lányom is, hogy kötelességünk, apa, nekünk kötelességünk minden stigmatizált és minden piti, lábszagú diktatúrácskájuk által megtámadott ember vagy közösség mellé állnunk, mert ez emberség, szolidaritás és tisztesség kérdése, és úgy gondolom, hogy ez teljesen természetes minden magyar számára.

(12.40)

Maguk szerint mi tud lenni azokkal a hatalmukba belecsavarodott despotákkal, akik rettegve hozzányúlnak a gyülekezési törvényekhez? Maguk szerint mi tud lenni? Mi tud lenni azokkal, akik betiltanak, akik fenyegetnek, akik stigmatizálnak, akik megbélyegeznek, akik lassan már két embert is megfigyelnek, fenyegetnek és üldöznek, akik a piac sarkában megállnak beszélgetni, mert ki tudja, lehet, hogy rendszerellenesek? Önök szerint mi tud lenni egy ilyen hatalmába belecsavarodott őrült világ embereivel?

Hadd kérdezzem már meg, hogy önöknek ezzel most mi a céljuk? A totális diktatúra kiépítése? A harmincas évek Németországa világának visszahozása? Ez a cél? És ki a következő célcsoport? Kiket fognak még stigmatizálni? Ma a Pride, holnap meg a teljes ellenzék? Be fogják tiltani őket is, minket is azért, mert máshogy gondolkozunk, mert veszélyesek vagyunk, mert deviánsok vagyunk, mert önök szerint nem vagyunk Magyarország részei? Önök mondják meg, hogy kik Magyarország részei? Önök mondják meg, hogy ki a hazafi és ki nem? Az önök világa önök szerint a normalitás? Mert szerintem nem.

Annál betegebb, aljasabb világot, mint amit önök építettek, egyszerűen elképzelni sem lehet lassan. Én a saját gyerekeimnek és unokáimnak nem ezt a világot szánom, és úgy gondolom, hogy nagyon sokan vagyunk, akik nem az önök világát szánják a jövőnek. S még egyszer kérdezem: mi a céljuk? Árulják már el! Bár a választ legfeljebb majd az újabb sunyi, egy nap alatt a parlamenten keresztülvert, átvert, összetákolt törvényekből majd gondolom kihámozhatjuk.

Ahogy a legelején is kezdtem: savanyú rettegésszaguk van önöknek, merthogy rettegnek. Ezért stigmatizálnak, ezért törvénykeznek fenyegetve, ezért vicsorognak. Hozzáteszem különben, joggal, rettegjenek is, van mitől. Annak a világnak, amit önök az elmúlt másfél évtizedben felépítettek, vége van. Függetlenül attól, hogy mi történik, ennek a sztorinak vége van. Mert a magukfélék, a hatalmukba belecsavarodott és beleőrült despoták és azok vazallusai, ismerve a diktatúrák törzsfejlődését ‑ de hát gondolom, önök is ismerik, mert van önök között történész ‑, tehát ismerve a diktatúrák törzsfejlődését, ezek kialakulását, virágzását és nyilvánvalóan a bukását is, egyetlenegy útja van már, és ez nem más, mint a történelem szemétdombja. Tehetnek bármit, fenyegethetnek bárhogy, megfigyelhetnek bárhogy, bármilyen arcfelismerő szoftverrel bárkit stigmatizálhatnak, de egyet jegyezzenek meg: előbb-utóbb minden véget ér, az önök őrült világa is, és mi most a végét látjuk ennek a sztorinak.

Még egyszer mondom, a szelfit el fogjuk készíteni a családommal, és el fogjuk küldeni Semjénnek, aztán utána kezdjenek vele, amit akarnak. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a DK soraiban.)