Ritter Imre (Nemzetiségi képviselő)

RITTER IMRE, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának előadója: Köszönöm. Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten unseren Standpunkt bezüglich der Gesetzesentwurf mit Nr. T/11 150 „Über die Änderung bestimmte Gesetze im Zusammenhang mit der Regulierung öffentlicher Gelder sowie über Gesetz über die Rechnungslegung” erörtere.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága nevében kifejtsem álláspontunkat a T/11150. számon benyújtott, a közpénzek szabályozásával összefüggő egyes törvények, valamint a számvitelről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsán! A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága a 2025. március 17-ei ülésén mint vitához kapcsolódó bizottság az egyes házszabályi rendelkezések 32. § (2) bekezdése alapján, valamint a 36. § (5) bekezdése alapján döntött a részletes vita lefolytatásáról, és kialakította a törvényjavaslattal kapcsolatos véleményét.

A törvényjavaslat 10. §-a szerint: az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép. A feladattal érintett helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, országos nemzetiségi önkormányzat, társulás, területfejlesztési önkormányzati társulás, térségi fejlesztési tanács vezetője által előzetesen elfogadottak szerint vagy ezek kérésére az államháztartásért felelős miniszter költségvetési felügyelőt rendelhet ki a költségvetés végrehajtásának és a gazdálkodást érintő egyéb feladatellátásának ellenőrzésére. A költségvetési felügyelő feladatellátása kiterjedhet a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, az országos nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács által irányított költségvetési szerv, testület, legalább többségi tulajdonukban álló gazdasági társaság, valamint az ilyen gazdasági társaság 100 százalékos tulajdonában álló gazdasági társaság tevékenységére. Azaz a törvényjavaslat értelmében az államháztartásért felelős miniszter a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, az országos nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a területfejlesztési önkormányzati társulás, illetve a térségi fejlesztési tanács vezetője kérésére is kirendelheti a költségvetési felügyelőt az önkormányzathoz, a költségvetés végrehajtásának és a gazdálkodást érintő egyéb feladatellátásának ellenőrzésére.

Az Áht. hatályos 39. § (3) bekezdése szerint, amely 2024. XII. hó. 21. napjától lépett hatályba, és a törvényjavaslat szövegváltozata között mindösszesen a „vagy ezek kérésére” beékelt mondatrész az egyetlen különbség. A magyar nyelvtan szabályai szerint „az Áht. hatályos szövegében megjelölt szervezetek és személy által előzetesen elfogadottak szerint vagy ezek kérésére között” a végeredmény vonatkozásában nincs különbség.

A mondat eredeti és a törvényjavaslattal kiegészített változata abban sem tér el alapvetően egymástól, hogy az előzetesen elfogadott kifejezés, a térségi fejlesztési tanács vezetője kivételével, testületi szervek esetén testületi döntésen alapulnak, de ugyanez a helyzet akkor is, ha „ezek kérésére” történik, mert a kérésnek is testületi döntésen kell alapulnia.

A törvényjavaslatban használt kifejezés bevezetését nem érzem indokoltnak, mivel az Áht. 39. § (3) bekezdésében írt jogi felhatalmazás tartalmát nem változtatja meg, nem teszi szigorúbbá. Az Áht. 39. §-ának hatályos szövegét, mint említettem, ’24. XII. hó 21. napján állapították meg, ezért számomra nem megfejthető, hogy az elmúlt három hónapban milyen változás történt a joggyakorlatban és/vagy jogalkalmazásban, amely egy ilyen módosítást indokolttá tenne, amely szerintem nem szolgálja a jogbiztonságot sem.

A törvényjavaslat 14. §-ában pedig az államháztartásról szóló törvény 107. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács legalább 10 százalékos tulajdoni hányadában álló gazdasági társaságára kiterjedő, a kormány rendeletében meghatározott adatszolgáltatásokat teljesítenek. Ennek alapján a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács legalább 10 százalékos tulajdoni hányadában álló gazdasági társaságok tárgyévet megelőző, lezárt két üzleti évének számviteli beszámoló szerinti adatain túl a tárgyévet megelőző üzleti évének féléves és tárgyévi üzleti évének féléves adatairól szóló adatszolgáltatás teljesítését teszi kötelezővé.

(23.10)

Ez a paragrafus a nemzetiségi önkormányzatok legalább 10 százalékos tulajdoni hányadában álló gazdasági társaságokra ugyanazon adminisztrációs többletterheket teszi rá, mint a helyi önkormányzatok, társulás vagy térségi fejlesztési tanács legalább 10 százalékos tulajdonában álló gazdasági társaságokra, holott a nemzetiségi önkormányzatok működési feltételei, feladatai, lehetőségei teljesen eltérnek a helyi önkormányzatoktól, társulásoktól, térségi fejlesztési tanácsoktól.

Alapvetően megállapítható, hogy elsősorban, de nem kizárólagosan az országos nemzetiségi önkormányzatok alapítottak és tartanak fenn legalább 10 százalékos, de akár 100 százalékos tulajdoni hányadban álló gazdasági társaságokat, melyek mindegyikére jellemző, hogy a gazdasági társaság által működtetett kisebb-nagyobb ingatlanok meghatározóan nemzetiségi feladatok ellátását szolgálják, és emellett csak olyan mértékben végeznek gazdasági tevékenységet, például bérbeadást, ingatlankezelést, amely az ingatlan legalább nullszaldós üzemeltetését és a benne végzett nemzetiségi feladatellátás feltételeit biztosítja. Ennek megfelelően ezen társaságok éves nettó árbevétele, a költségvetési főösszege maximálisan néhány tíz milliós nagyságrendű. Nincs tudomásom arról, hogy lenne olyan gazdasági társaság nemzetiségi önkormányzati tulajdonban, amely éves bevétele a százmilliót elérné.

Több esetben egyébként eleve nonprofit kft.-ről beszélünk, ahol a gazdálkodás realizált eredményét eleve az alapfeladatra, a nemzetiségi tevékenységre kell fordítani. Hogy egészen konkrét példát is hozzak, ilyen például a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának 100 százalékos tulajdonában lévő Deutsches Haus Kft., amely a Lendvay utcában lévő Deutsches Haust ‑ Német Ház ‑, valamint a Nagymező utcai, a nemzetiségi önkormányzati rendszert megelőzően a Magyarországi Németek Szövetsége által használt ingatlanrészt üzemelteti. Ez a két ingatlan biztosít állandó irodát és elhelyezést többek között a Landesratnak, a Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsának, amely a közel ezer német nemzetiségi kultúregyesülettel kapcsolatos szakmai munka országos szervezete. Másodsorban itt van a Német Pedagógiai Módszertani Központ. Ez az intézményünk a klasszikus pedagógiai feladatok mellett végzi többek között a most már közel 110, nemzetiségi önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmény jogi, pénzügyi, műszaki, szakmai támogatását és a nemzetiségipedagógus-hallgatói ösztöndíjrendszer teljes körű kezelését mind a hét érintett nemzetiség, azaz a roma, a román, a horvát, a szerb, a szlovén és a német számára. Itt működik a Magyarországi Német Könyvtár és Információs Központ, a Zentrum is. Itt van a magyarországi németség hetilapjának, a Neue Zeitungnak a szerkesztősége, és itt van a székhelye a Magyarországi Német Írók és Képzőművészek Egyesületének, a VUdAKnak is. A fennmaradó helyiségek és az alagsorban található étterem bérbeadásából próbáljuk kigazdálkodni a két ingatlan üzemszerű működésének, fenntartásának anyagi hátterét.

A Nagymező utcai ingatlan fenntartása és megtartása azért is volt kulcsfontosságú az elmúlt évtizedekben, mert mint az egyetlen forgalomképes ingatlan vagyontárgy, ez volt az esetenként nagyon komoly likviditási problémák kezeléséhez, az intézményeink működtetéséhez szükséges folyószámlahitelek banki fedezete. Mindezt immáron közel 25 éve egyetlen főállású ügyvezető a porta- és biztonsági szolgálathoz minimálisan szükséges létszámmal és egy részmunkaidős takarítóval oldja meg. Minden kisebb-nagyobb javítási, karbantartási munka külső szolgáltatással kerül elvégzésre.

Azt gondolom, hogy a féléves adatszolgáltatások kötelezővé tétele ebben a körben újra csak adminisztratív többletterhet és többletköltséget okoz, érdemi többletadatot nem. Véleményem szerint indokolt lenne a nemzetiségi önkormányzatok legalább 10 százalékos tulajdoni hányadában álló gazdasági társaságokat vagy teljes egészében ezen többlet-adatszolgáltatás alól mentesíteni, vagy egy adott értékhatár alatti nettó bevétel vagy mérlegfőösszeg, vagy bármely más, a tevékenység méretére jellemző mutató alapján mentesítést adni. Kérjük az előterjesztőt ennek átgondolására.

Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit.