Dr. Pajtók Gábor (Fidesz)

DR. PAJTÓK GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Nemzetiségi Képviselő Úr! Nemzetiségi szószólók! Tisztelt Államtitkár Úr! Kissné Köles Erika szószóló asszony iménti hozzászólása után már nehéz nekem itt bármit mondani, mert annyira alapos és helytálló volt.

Nos, ahogy elhangzott már, a nemzetiségek jogállásáról szóló 2011. évi CLXXIX. törvény alapján kerül sor a beszámoló megvitatására, amit a kormány nyújtott be az Országgyűlésnek. A beszámoló, mint ahogy szintén elhangzott, a 2021-22-es évekre vonatkozott. Az Igazságügyi Bizottság, ahogy elnök úr is mondta, amely feladat- és hatáskör szerint illetékes, ezt a beszámolót 2025. március 4-én tárgyalta meg. Megállapította, hogy az megfelel a hivatkozott jogszabálynak; igen széles körű adatszolgáltatáson alapul, és kellő részletességgel tájékoztatja az Országgyűlést a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetéről, ezért támogatta annak elfogadását. Ennek alapján az Igazságügyi Bizottság a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetéről szóló B/10020. számú beszámolót az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja.

A beszámoló átfogó képet ad mindarról, ami a hazai nemzetiségi politika területén a beszámolási időszakkal érintett két év során történt. Összegzi az európai szinten is példaértékű nemzetiségi politika eredményeit, a kormányzati kezdeményezéseket, a nemzeti közösségek aktivitásának irányait. Emellett kitér hazánk nemzetközi dokumentumokból fakadó kötelezettségeinek végrehajtására, a nemzetiségpolitikai együttműködés nemzetközi eseményeire is.

A beszámoló első és második része ‑ és tényleg hangozzon el újra és újra az őshonos nemzetiségek megnevezése ‑ a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán közösségek helyzetére vonatkozóan tekinti át a beszámolási időszakot, míg a roma közösség helyzetéről szóló beszámolót a szakterületért felelős Belügyminisztérium készítette el, és az a beszámoló harmadik részét képezi. Ahogy államtitkár úr e tekintetben utalt rá az expozéjában, a roma közösség tekintetében, azt gondolom, hogy igen jelentős eredmények születtek a felzárkózásukat illetően, úgymint az iskolai végzettséget tekintve, vagy gondoljunk csak a „Biztos kezdet” gyerekházak működésére, a tanodák szerepére, a roma szakkollégiumok szerepére és a szakképzés tekintetében a Dobbantó-program megindulására.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A beszámolási időszakban a nemzetiségiek vonatkozásában több kiemelkedő jelentőségű esemény történt, ezekre részben szószóló asszony is utalt már. Ilyen volt a 2022. évi tavaszi országgyűlési választás, amely a beszámoló szempontjából a nemzetiségi képviselőt, illetve a nemzetiségi szószólókat érintette. A nemzetiségi képviselő személye nem változott: Ritter Imre képviselheti továbbra is a hazai német közösséget, s ő maradt az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága elnöke is, mely bizottság tagjai a nemzetiségi szószólók.

A népszámlálás megtartására, amire szintén utalt a szószóló asszony, a koronavírus-világjárvány miatt 2022 őszén került sor. Ennek alapján a görög, a lengyel, az örmény, a szerb nemzetiségűek száma kismértékben nőtt, míg a ruszin és az ukrán nemzetiség tekintetében érthető okokból jelentős a növekedés.

Fontos körülmény, hogy a beszámolási időszakban még tartott a Covid-19-világjárvány, amely, mint ahogy arra szintén utalt a szószóló asszony, számos nemzetiségi eseményt, korábban elhatározott kezdeményezést, nemzetiségi ünnepet és támogatást érintett negatívan, különösen a 2021. évben.

Tisztelt Ház! A beszámolóból a teljesség igénye nélkül több szakterületet érintően megemlítek néhányat a jó gyakorlatokból. A köznevelésért felelős tárca a nemzetiségi közneveléssel kapcsolatos feladatait a beszámolási időszak tekintetében az országos nemzetiségi önkormányzatokkal, az Országos Nemzetiségi Tanáccsal, az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottságával és az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettesével folyamatos együttműködésben látta el. Az iskolákat ‑ köztük a nemzetiségi iskolákat is ‑ a tankerületi központok tartották fenn, amelyek önálló költségvetéssel rendelkeznek, s létrehozásukkal az intézményfenntartással kapcsolatos meghatározó döntések közelebb kerültek az intézményekhez.

A nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények finanszírozása megfelelően biztosított volt. A 2021-ig tartó időszakban négy országos nemzetiségi önkormányzattal került sor köznevelési szerződés megkötésére, ezek a szerb, a szlovén, a szlovák és a román nemzetiségek voltak. A 2022. évtől öt évre ‑ már az Országos Horvát Önkormányzattal is kibővülve ‑ öt országos nemzetiségi önkormányzattal, valamint a 2021. és ’22. évre egy települési nemzetiségi önkormányzattal, jelesül a mátraszentimreivel került sor köznevelési szerződés megkötésére.

Mindamellett ugyancsak köznevelési szerződés keretében került sor két nemzetiségi feladatot is ellátó, közalapítványi fenntartású intézmény működésének támogatására. Ekként a Baján működő Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja és a győri Audi Hungaria Általános Művelődési Központ esetében, amely a magyar-német kapcsolatok szempontjából is kiemelt intézménynek minősült a beszámolási időszakban is.

A nemzetiségi kultúra vonatkozásában a közgyűjteményi szakterületen az úgynevezett nemzetiségi bázisintézmények addigi köre 2021-ben két további közérdekű muzeális kiállítóhellyel bővült. Az egyik a piliscsabai tájház, amely a helyi német és szlovák nemzetiség történetét és néprajzát mutatja be, s noha Piliscsaba város önkormányzata fenntartásában működik, de létrejöttét ugyanakkor piliscsabai Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat szakmai hozzájárulása alapozta meg. A Pomázi Örökség Tájház pedig a helyi szerb és német nemzetiségek történetét és néprajzát mutatja be. Fenntartója ugyan a pomázi önkormányzat, de ezen gyűjtemény tulajdonosai a Pomázi Szerb Nemzetiségi Önkormányzat és a Pomázi Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület.

Ennek megfelelően a beszámolási időszakot illetően már hét muzeális intézmény minősül nemzetiségi bázisintézménynek. Az elmúlt években az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottsága javaslata alapján több nemzetiségi elemmel is bővült a Szellemi Kulturális Örökség nemzeti jegyzéke. A beszámolóval érintett időszakban, 2022-ben a méhkeréki román néptánchagyományok vált a jegyzék részévé.

Tisztelt Ház! A nemzetiségi lét érték, amelyet a magyar kormány támogat, mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Ezen üzenet mentén a beszámolási időszakban a közszolgálati média változatlanul jelentős szerepet vállalt a magyarországi nemzetiségek közösségi kohéziója és a társadalmi integráció megőrzésében, megteremtésében. A területfejlesztéssel összefüggésben kiemelendő a szlovén Rába-vidék térségfejlesztési program. A program megvalósítója, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium területfejlesztési szakterülete a beszámolási időszakban eredményes együttműködést folytatott az Országos Szlovén Önkormányzattal.

A program keretében 2021-ben négy, a nemzetiség összetartozását, kulturális igényeinek kielégítését szolgáló projekt támogatásáról született döntés. A program három évet ölelt át, s mintegy 1 milliárd forint összértékű volt. A projektek egy része eredményesen megvalósult; a másik részük megvalósítása a beszámolási időszakon túlmutatott.

(21.00)

Az anyaországi, óhazai kapcsolatokat a beszámolási időszakban is ápolták a magyarországi nemzetiségek. A nemzetiségpolitikáért felelős vezetők az országos nemzetiségi önkormányzatok elnökein és a nemzetiségi szószólókon keresztül rendszeresen találkoztak, illetve tartották a kapcsolatot a nemzetiségek képviselőivel. Számos hazai nemzetiség számolt be arról, hogy a közösségek közvetlenül is tartják a kapcsolatot az anyaországaikkal.

A kétoldalú tárcaközi munkatervek a beszámolási időszakban is több relációban tartalmaztak a nemzetiségi nevelést, oktatást segítő, az anyaországban megvalósuló pedagógus-továbbképzést, a magyar nyelvismeretet, népismeretet és az anyaország jobb megismerését szolgáló tanulói programokat. Horvát, német, szlovák és szlovén relációban működtek tárcaközi munkaterv vagy kétoldalú megállapodás alapján ilyen programok. Ezen programoknak az anyaországban felmerülő költségeit a fogadó fél, az utaztatás költségeit a magyar kormány biztosította. Kiemelendőnek tartom, hogy ezen anyaországi továbbképzések a vonatkozó kormányhatározat alapján beszámíthatók a pedagógusok hétévenkénti kötelező továbbképzésébe.

Tisztelt Ház! A beszámoló továbbá kitér arra is, hogy Magyarország és a szomszédos országok, úgymint Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna között a nemzetiségi kisebbségek jogainak kölcsönös biztosítására és védelmére létrejött kormányközi kisebbségi vegyes bizottságok rendszeres ülései a beszámolási időszak első felében a pandémia miatt elmaradtak, illetőleg csak később kerülhettek megtartásra.

Ahogy államtitkár úr és szószóló asszony is utalt rá, az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottságával való hatékony együttműködésnek is köszönhetően a nemzetiségi célú előirányzatok kerete jelentősen emelkedett. Míg 2021-ben közel 20 milliárdot tett ki, addig 2022-ben a nemzetiségi szakterületek kezelésében lévő támogatási keret összege 28 százalékkal nőtt, 25,5 milliárd forintra.

Ahogy a bevezetőben is utaltam rá, a beszámoló összeállítása során a felelős nemzetiségi szakterület igen sokrétű adatbekérés révén kapott részanyagokat, információkat, adatokat, a teljesség igénye nélkül a minisztériumoktól, a háttérintézményeitől, a vármegyei kormányhivataloktól, a közgyűléstől, az Állami Számvevőszéktől, a nemzetiségi képviselőtől és szószólóktól, az alapvető jogok biztosától, a Központi Statisztikai Hivataltól.

A beszámoló összeállítása során a beszámolási időszakra vonatkozó Európa tanácsi országjelentésekben a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény hatodik, illetőleg a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája nyolcadik időszaki jelentésében foglaltakat is figyelembe vették a beszámoló elkészítése során. Mindezen területekről érkezett adatok, információk feldolgozását követően készült el tehát a beszámoló, amely a 2021-22-es évek nemzetiségpolitikai folyamatairól, a nemzeti oktatásban, a kultúrában és a médiában történtekről, valamint a nemzetiségi önkormányzati szférában zajló folyamatokról alapos és részletes információkat közvetít mind az Országgyűlés, mind a terület iránt érdeklődők számára.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottakra tekintettel kérem, hogy az Igazságügyi Bizottság által benyújtott határozati javaslatot elfogadólag támogassák. A Fidesz képviselőcsoportja támogatni fogja a javaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)