Kissné Köles Erika

KISSNÉ KÖLES ERIKA, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának előadója: Gospod Predsednik, hvala za besedo. Spoštovani gospod Predsednik! Spoštovani Državni Sekretar! Poslanke in Poslanci, Zagovorniki! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselő Úrhölgy, Képviselő Urak! Tisztelt Nemzetiségi Szószóló Urak! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága vitához kapcsolódó bizottságként a 2025. március 4-ei ülésén megvitatta a Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről szóló B/10020. számon benyújtott beszámolót, arról állásfoglalást alakított ki, melyet a bizottság által felkért előadóként ismertetek.

A bizottsági ülésre meghívást kaptak az országos nemzetiségi önkormányzatok elnökei is, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága álláspontjáról tehát már az ülésen is értesülhettek.

A nemzetiségek helyzetéről szóló kormánybeszámolót egy meghatározott időszakról szóló egyfajta számvetésként értékelem. Teljesítmény- vagy teljesítésértékelések kapcsán szeretünk általában anyagi, forintban, fizetőeszközben kifejezhető értékekben beszélni, holott azon túl még számos összetevővel értékelhetjük például a nemzetiségi politikát. Valamennyiünk meggyőződése, hogy egy adott ország nemzetiségi politikájában a nemzetiségekről való gondoskodás és gondolkodás a törvényi, jogszabályi háttérnek is függvénye. Magyarországnak a nemzetiségek jogairól szóló törvénye a nemzetiségek egyedi és kollektív jogainak, életüknek, nyelvük és kultúrájuk megőrzésének feltételeit a vizsgált, sok szempontból nehéz, de kritikus időszakban is jól biztosította.

A tárgyalt kormánybeszámoló átfogó képet nyújt a hazai nemzetiségi politika területén a beszámolási időszakban az őshonos magyarországi nemzetiségi közösségek életében történtekről. A kétéves beszámolók tematikáját követő szerkezet a vizsgált két évben történteket, a nemzetiségi lét minden aspektusát bemutatja és tárgyalja. Annak mind a négy fejezete, így az általános helyzetleírás, az egyes nemzetiségek helyzetéről szóló fejezet, a magyarországi romákról szóló rész és a további nemzetiségi politikai feladatokat megfogalmazó szerkezeti egység is részletes áttekintést ad a nemzetiségek helyzetéről, a kormány nemzetiségpolitikai intézkedéseiről.

A beszámolóban foglaltak tényszerűen ábrázolják a kormány törekvéseit a nemzetiségek megmaradása, a nemzetiségek anyanyelvének, kultúrájának, hagyományainak ápolása, őrzése érdekében, a nemzetiségi köznevelés, a nemzetiségi civil szervezetek működtetése, a nemzetiségi pályázatok vonatkozásában, a nemzetiségi intézményekben végrehajtott fejlesztések területén egyaránt.

(20.40)

A beszámolóban tárgyalt időszak kihívásokkal teli, egészségügyi és gazdasági nehézségekkel többszörösen is terhelt időszak volt. A koronavírus-járvány jelenléte és a kormány intézkedései nyomán kihirdetett veszélyhelyzet mint rendkívüli jogrend hatálybalépése hatással volt az élet minden területére, nemzetiségi önkormányzataink, nemzetiségi iskoláink, civil szervezeteink mindennapi működését is befolyásolta.

A közvetlen emberi kapcsolatok fenntartására sokáig nem, vagy csak nagy elővigyázatosság mentén volt lehetőség, a bezártság volt a jellemző. A mindennapok a világjárvány elleni védekezésről, a közösségek megóvásáról, az emberek egészségének védelméről szóltak. A személyes találkozási lehetőségek beszűkülésével elmaradtak a közösségi kulturális rendezvények, életünk átköltözött az online térbe, a személyes kapcsolattartást felváltotta a digitális világ által biztosított kommunikáció. A Covid-19 elleni átoltottság növekedésével és a pandémiás helyzet enyhülésével a beszámolási időszak nagyobb részében már érezhetően visszatért az élet a régi medrébe a nemzetiségek köreiben is.

A bizakodó hangulatot azonban hamarosan ismételten az aggódás, a félelem váltotta fel a 2022. február 24-én kitört orosz-ukrán háború miatt. A háborús konfliktus közvetett negatív hatásait nemzetiségi közösségeink mindegyike folyamatosan tapasztalta, a közvetlen lelki és fizikai teher viselői azonban leginkább az ukrán közösség tagjai még ma is.

A fent bemutatott általános helyzetkép a beszámolóban vizsgált időszakban nehezítette nemzetiségi közösségeink életét, a nemzetiségi lét fenntartását célzó tevékenységeket, kulturális életünket is.

A magyarországi nemzetiségek szempontjából kiemelt jelentőségű esemény volt a beszámolási időszakban a parlamenti választás. A 2022. évi országgyűlésiképviselő-választáson a magyarországi német közösség ismét teljes jogú nemzetiségi képviselőt juttatott az Országgyűlésbe Ritter Imre úr személyében, aki ismételten a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának elnöke lett. A bolgárok, a görögök, a horvátok, a lengyelek, az örmények, a románok, a ruszinok, a szerbek, a szlovákok, a szlovének és az ukránok pedig nemzetiségi szószólóik útján érik el nemzetiségi érdekképviseletüket. Az Országos Roma Önkormányzat nem állított nemzetiségi listát 2022-ben, ezért a roma nemzetiségnek e ciklusra nem lett nemzetiségi szószólója az Országgyűlésben.

A magyarországi nemzetiségi közösségek számára a 2022. október 1-je és 2022. november 27‑e között zajlott népszámlálás is rendkívül jelentős volt. A népszámlálás során nyert adatok ugyanis létfontosságúak, mert a nemzetiségek jogairól szóló törvény a nyelvhasználati jogok gyakorlását és a települési nemzetiségi önkormányzati választások kiírását a hazai nemzetiségek népszámlálás során regisztrált arányához, számához köti. A nemzetiségi témakörben a 2022. évi népszámlálás során a nemzetiségre, az anyanyelvre és a családi-baráti körben beszélt nyelvre vonatkozó kérdések szerepeltek a kérdőíven, amelyre a válaszadás önkéntes volt. A hazai nemzetiséghez tartozók létszáma effektíve csökkent a 2011. évi népszámlálással összevetve. Ez a csökkenés azonban nem általános, elsősorban a nagyobb lélekszámú nemzetiségi csoportokat érintette a csökkenés, a görög, a lengyel, az örmény, a szlovén közösség gyarapodott. Szlovén közösségünkben mintegy egyharmaddal nőtt a szlovénséghez tartozók száma. Jelentősen nőtt a magukat az ukrán és ruszin nemzetiségi közösséghez tartozónak vallók száma is, amit minden bizonnyal a tárgyalt időszakban az Ukrajnából érkezett magas létszám is befolyásolt.

A beszámolási időszakban nem változott a nemzetiségi politika kormányzati felügyelete. A romák ügyei a Belügyminisztériumhoz tartoznak, a nemzetiségi politika 12 egyéb nemzetiségre vonatkozó szakterületei a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának a hatáskörébe. Bizottságunk a vizsgált időszakban is és most is kiváló szakmai és partneri kapcsolatot ápol az államtitkársággal, annak nemzetiségi főosztályával, a Belügyminisztériummal, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalával, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettessel és az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségével.

A beszámoló a nemzetiségi köznevelés és oktatás helyzetére vonatkozóan aktualizált statisztikai adatokat szolgáltat az országos és települési nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézményekről, azok működéséről és finanszírozásáról, de a korábbi beszámolók tematikáját követve kitér a nemzetiségi köznevelésre, közművelődésre, a hagyományőrzés kérdéseire is, a nemzetiségi kultúrára, a nemzetiségek anyanyelvű hitéletére, illetve az anyanyelvű médiára is.

A nemzetiségi köznevelés területéről kiemelendő, hogy a beszámolási időszakban érte el a százat az országos vagy települési nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények száma, és közel 18 ezer nemzetiségi fiatal vett részt a nemzetiségi köznevelésben. Sikerült kiterjeszteni a kezdetben a nemzetiségióvodapedagógus-képzésre vonatkozó ösztöndíjprogramot a nemzetiségitanító- és tanárképzésre is, összesen 846 nemzetiségi hallgató részesült ösztöndíjban, de 40 százalékra emelkedett a nemzetiségi pedagógusok pótléka is.

A nemzetiségi közösségek számára juttatott központi költségvetési támogatások összege ‑ ahogy államtitkár úr is elmondta már ‑ a 2021. évi 20 milliárdról 2022-ben 25,5 milliárdra emelkedett; ez 28 százalékos emelést jelent. Ennek nemzetiségekre lebontott részleteit a tisztelt képviselő hölgyek és urak a beszámolóban is olvashatták. A beszámoló elkészítésében kialakult gyakorlat szerint az egyes nemzetiségek helyzetének valós tényekkel, adatokkal alátámasztott leírása külön fejezetben olvasható.

A szlovén nemzetiségi közösség szószólójaként kicsit többet szólnék a mi közösségünkről. Kiemelkedő eredményként értékeljük, hogy Magyarország Kormánya az 1618/2019. számú kormányhatározatával támogatta az Országos Szlovén Önkormányzat által összeállított, a szlovén-magyar-osztrák hármashatár ölelésében lévő szlovén Rába-vidék térségének fejlesztésére vonatkozó gazdasági programot. A program célzottan térségünk gazdaságfejlesztését, idegenforgalmi fejlesztését, a működő mikro-, kis- és középvállalkozások, őstermelők működési feltételeinek javítását, a helyben élő szlovén lakosság életszínvonalának megerősítését, a szlovén identitás megőrzését szolgálja. Nagyon köszönjük ezt a támogatást mi is.

A fentiekben előadottak alapján elmondható, a beszámoló egyértelmű bizonyítéka annak az alaptörvényi megfogalmazásnak, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők, és a politikai nemzet integráns részei. A nemzetiségek nyelve, kultúrája, hagyományai, maga a nemzetiségi identitás olyan érték, amely gazdagítja a magyar társadalmat, és amelyet védeni, segíteni kell. A beszámolóban leírt és megvalósult intézkedések mind ezt a célt szolgálják. Köszönjük a kormánynak a Magyarországon élő nemzetiségek érdekében hozott valamennyi döntését, munkáját, és erre a jövőben is számítunk.

Az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága támogatja a Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről szóló beszámolót és a plenáris ülésen történő elfogadását. Hvala za vašo vljudno pozornost. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)