Mátrai Márta (Fidesz)

MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásomat Mózes első könyvéből való idézettel kezdeném. Mózes első könyve a teremtésről szól. Ennek 26., 27. pontja mondja ki a következőt, idézem: „26. És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra”; „27. Teremté tehát Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonnyá teremté őket.”

Az Ótestamentum a keresztény-zsidó vallás alaptétele. Itt Mózes első könyvében a teremtésről Isten a teremtés részeként a saját képére teremti meg az embert, aki férfi vagy nő. Az Ótestamentum vallási alkotmányként, alaptörvényként rögzíti, mit jelent az ember mint fogalom: férfi vagy nő.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország Alaptörvényének tizenötödik módosítása a T/11152. számú törvényjavaslat, amely szintén azt rögzíti, hogy az ember férfi vagy nő.

Az emberi értékrend tudatos devalválása a nyugati kultúrákban, az ember mint férfi vagy mint nő identitásának, a család mint a társadalom alapsejt létének a megkérdőjelezése, a nemek ellen irányuló agresszív fellépés veszélye időszerűvé tette, hogy jogi védelmünket a hierarchia csúcsán álló jogszabályban, az alkotmányban, az Alaptörvényben rögzítsük.

A jogalkotó ezzel a módosítással végérvényesen kizárja annak a lehetőségét, hogy a születéskori anyakönyvben meghatározott születési nem megváltoztatható legyen. A születési nem megváltoztatásának a lehetőségét a római jogon alapuló európai jogalkotástól osztályidegen angolszász jog a magánélet tiszteletben tartásának a jogi alapelvére való hivatkozással ismeri el.

A nyugati társadalmakban jelen lévő tudatos tendencia a hagyományos és keresztény értékrenden alapuló, azt támogató mozgalmakkal szemben megjelenő ideológiai nézetek terjesztése; megkérdőjelezik a női és férfi identitást, megkérdőjelezik a családot mint a társadalom alapegységének intézményét. Céljuk a kirekesztés, valamint az egyéni és közösségi jogok közötti egyensúly megszüntetése.

Az alkotmánymódosítás tervezete az egyén és a közösség relációjában pontos határvonalat jelöl ki azzal, hogy kimondja: az ember férfi vagy nő. Az Alkotmánybíróság 2022-ben meghozott III/2644/2022. számú határozata az alábbiakat rögzíti, idézem: „Az egyén cselekvési szabadságának terjedelme nem feltétlenül azonos az állam ez irányú, az egyén cselekvéséhez joghatást kiváltó kötelezettségével.” Ezzel kifejezésre juttatja azt is, hogy a többség akarata meghatározza a kisebbség érdekérvényesítési lehetőségét.

A T/11152. törvényjavaslat jelzi egyúttal azt is, hogy a férfi vagy nő adja azt a jogi keretet, határt, amelyet mint jogalanyt a jogalkotó jogi oltalomban kíván részesíteni.

Jogpolitikánk kiemelkedő szereplője a család, mely egy férfi és egy nő szövetsége, a család, amely kiemelt védelmet és jogi oltalmat élvez jogrendszerünkben. Adókedvezmények, hitelkedvezmények, az anyákat megillető kedvezmények, a gyermekvállalást elősegítő kedvezmények jogrendszerünk olyan elemei, amelyekre nem található példa a világ egyetlen országában sem. A kedvezmények sora évről évre bővül. 2026-tól az egy gyermeket nevelő édesanyák a 30. életévük betöltéséig, míg a két vagy több gyermeket nevelő édesanyák életük végéig személyijövedelemadó-mentességben részesülnek.

A családban jogalkotásunk szerint priorizált védelmet élvez a gyermek. A T/11152. számú törvényjavaslat 4. cikkének (1) bekezdése szerint minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Magyarország védi a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelését.

Az alkotmánymódosítás tervezete megálljt parancsol a család mellett a gyermekek ellen irányuló, egészséges fejlődésüket veszélyeztető, a férfi és női identitást megkérdőjelező és azt támadó mozgalmakkal szemben. Az utóbbi évtizedekben megjelent ultraliberális mozgalmak tevékenységükkel, agresszivitásukkal, az évezredes morális normákon nyugvó és értékadó konvenciókat felrúgó, azt kiküszöbölni szándékozó magatartásukkal szöges ellentétben állnak a család-, a gyermek- és nőpolitikánk alapvető irányával és elveivel, megkérdőjelezik a női-férfi identitást, az ezen alapuló családot, a házasságot mint intézményt. Saját kisebbségi dogmarendszerüket pedig erőszakos módon, maffiamódszerekkel kívánják a társadalmi élet minden területén gátlástalanul érvényesíteni. Például itt gondolok az óvodai érzékenyítő előadásokra, a gyermekeknek szóló mesekönyvekre, a férfi és a női szerepek tudatos megszüntetésére és sorolhatnám tovább.

A törvényjavaslat jelzi a kormány családpolitikájának következetes, stabil elemeit ‑ elsősorban a családra és a gyermekre gondolok ‑, a jogalkotó általi támogatásukat, és szemben áll minden olyan nemzetközi támadással, amely megkérdőjelezi és devalválni kívánja ezen intézményeket.

A férfi, a nő és a család fontosságát, hagyományait tagadó mozgalmak ideológiájukkal tudatosan rombolni kívánják a család szerepét és társadalmi fontosságát, a nő és a férfi identitásán alapuló kapcsolatát és azt az értékrendszert, amitől a nő nő, a férfi pedig férfi. A tervezett alkotmánymódosítással a jogalkotó jelezni kívánja azt, hogy szemben áll minden olyan nemzetközi törekvéssel, amely a családjog és a gyermekvédelem területén jogalkotási jogkörét szűkíteni kívánja.

Társadalmunk erős és stabil közösségi alapokon nyugszik. A stabilitás biztosításának feltétele, hogy jogpolitikánk célja az élet minden területén alapvető értékeink megőrzése, és mindent megteszünk ennek érdekében.

(18.40)

E törekvés prioritást élvező elemei a család, melynek tagja a férfi és a nő, az édesapa, az édesanya, kiemelt jogi oltalmat élvezője pedig mellettük a gyermek. Alkotmányunk tervezett módosítása jelzi, hogy a női és férfi identitáson alapuló születési nemnek, önazonosságnak a védelme kiemelt jelentőségű.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelettel kérem, hogy az előttünk levő törvényjavaslatot támogassák. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)