Komjáthi Imre (MSZP)

KOMJÁTHI IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt a vezérszónoki beszédembe belefognék ‑ bele fogok férni az időkeretbe ‑, mondanék néhány nagyon fontos mondatot, mert olvasom itt a kommenteket a hírek alatt, a füstgyertyás történet alatt, és nem mehetek el szó nélkül amellett, hogy nincs kormánypárti és nincs ellenzéki gyűlölködés. Ami itt folyik, az megdöbbentő és borzasztó. Én nem ilyen országban akarok élni, és nem szeretném, hogy a gyerekeim ilyen országban nőjenek fel. (Taps a kormánypárti padsorokban. ‑ Közbeszólások.)

Emlékeznek még arra, amikor azt mondtam, amikor pártelnökké választottak, hogy az én vezetésem alatt az MSZP szeretne a politika emberi hangja lenni. Azon vagyunk, hogy valamifajta normalitást vigyünk ebbe a nem normális helyzetbe, ahol most tartunk, és ezt magyar politikai helyzetnek hívják.

Szerintem már a könyökükön jön ki, hogy hallják tőlem, hogy 33 évig a vegyiparban dolgoztam. Nekem jósvafői hegyi levegő egy ilyen füstgyertya. De nem mindenki van ezzel így, és nincs különbség kormánypárti és ellenzéki tüdő között.

Ha megkérdezték volna felelőtlen, fiatal képviselőtársaim, hogy lehet‑e zárt helyen füstgyertyázni, akkor azt mondtam volna, hogy nem, kifejezetten tilos. És ne veszélyeztessék más életét! (Hende Csaba tapsol.) És azt mondom, hogy ha Kunhalmi Ágnesnek bármiféle baja esik, mert olyan szinten tüdőre szívta a füstöt, hogy orvost kellett volna hozzá hívni, de nem hagyta, akkor azt fogom neki javasolni, hogy perelje ki belőlük a szuszt is! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Kétségtelen, hogy lehet erős mondatokat mondani, kell is. Lehet indulatból beszélni, mint ahogy én tegnap tettem a Szerencsejáték Zrt.-vel kapcsolatban. Kell is, mert szívből jön, hitből jön, elhivatottságból jön, abból jön, hogy emberekért akarunk tenni. Azért küldtek minket ide. De ilyet akkor sem lehet csinálni!

És akkor jöjjenek a vezérszónoki kemény mondatok, mert lesznek. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Most, hogy az Alaptörvény újabb, immár tizenötödik módosítására készülnek, egy olyan képpel szerettem volna érzékeltetni a Fidesz viszonyát az alkotmányozáshoz, hogy az már rég nem gránitszilárdságú, hanem tejföl. Aztán rájöttem, hogy még ez sem igaz.

Az én gyerekkoromban ugyanis a tejföl még sűrű, zsíros, tartalmas magyar étel volt, hungarikum. Aztán emlékszem, amikor a feleségem először figyelmeztetett, hogy legközelebb nézzem meg jobban, hogy 20 százalékos tejfölt vegyek, mert van, ami már csak 10-12 százalékos, átverős. Végül megjelentek mindenféle paródiák, mint a frissföl és társai. Nos, az önök egypárti alaptörvénye úgy aránylik egy nemzet valódi alkotmányához, mint a híg frissföl egy békebeli, masszív tejfölhöz. Ezzel etetnek minket.

Muszáj voltam így kezdeni, mert mégiscsak méltatlan, mégiscsak őrület, hogy önök nem pusztán a nemzetet és a jogi hagyományt veszik semmibe, a polgárok igényét a kiszámíthatóságra, de saját tegnapi önmagukat sem tisztelik.

Nézzék meg, 15. alkalommal vonulnak fel alkotmányozni! Éreznek bármi büszkeséget, bármi fennköltséget ebben? (Dr. Selmeczi Gabriella: Igen.) Egy nagy túrót! ‑ hogy maradjunk a tejiparnál. Önök összevissza barkácsolnak egy olyan jogi alapdokumentumot, amihez csak kivételesen és nemzeti egyetértésben kéne nyúlni. Rég nincs ebben semmi büszkeség, semmi örökhagyó tradíció. Ez így kontármunka.

Nézzük akkor egyenként, mit akarnak az Alaptörvénybe foglalni, illetve abban megváltoztatni! Az alaptörvény-módosítás rögzíti, hogy az ember férfi vagy nő, és az állam jogi védelmet biztosít e természetes rend fenntartására.

Két felvetésem lenne ennek kapcsán. Az első, hogy eddig mi volt. Egyre értetlenebbül figyelem, amikor a fideszes politikusok időről időre pánikban verik félre a harangot valami óriási probléma miatt. De eddig mi volt, kedves kollégák, az önök tizenöt éve tartó kormányzása alatt? Hány gyermeket operáltak át? És ezt önök miért hagyták? Hány transzvesztita tartott toborzót a Maci csoportban? És ezt önök miért hagyták? Nulla és nulla. Nem volt ilyen, igaz? Tizenöt éve önök kormányoznak teljhatalommal, és most mégis itt remegnek, hogy jaj, gyorsan írjuk bele az Alaptörvénybe a kocsmai WC-ajtóról a piktogramokat, különben baj lesz. Ez elképesztő!

Másrészt pedig, mielőtt azt vizsgáljuk, mitől lesz valaki férfi vagy nő, lépjünk egyet vissza, és döntsük el azt, mitől lesz ember! Ha egyszer újra valódi párbeszéd folyna az alkotmányozásról, ahol a társadalom másik fele is hozzáfér a legfontosabb jogi dokumentumunkhoz, akkor mi ezt javasoljuk majd rögzíteni: igen, az emberség szempontjait. Legyen bár férfi vagy nő, de bánjunk vele emberként.

Önök idetettek egy javaslatot, ami otromba módon arról szól, hogy mi van az emberek lába között. Mi arról alkotmányoznánk, ami a szíveket és az agyakat érinti. Alkotmányos alapjoggá teszik a készpénzzel történő fizetést, hogy úgymond biztosítsák annak elérhetőségét az elektronikus fizetések térnyerése ellen. Itt ugyanaz a kérdésem. Oké, de ez kin múlik? Mint a viccben: járni jár, csak nem jut. De nem az alapjog fogja megteremteni vagy fenntartani a készpénzes fizetés lehetőségét, hanem a megfelelő részletszabályok és gazdaságpolitika.

De váltsunk azért pár szót arról is, miért van jelen ma is az igény több dimenzióban is a készpénzfizetésre. A bankkártyás tranzakciókhoz kapcsolódó bizalmatlanság és sarc az oka, amiben vastagon benne van az önök felelőssége. Önökben, a NER jogállamisági garanciáiban nem bíznak azok az emberek, akik nem akarnak kártyával fizetni és ezzel magukról adatot szolgáltatni. Az önök által tizenöt éve működtetett állam erejében, a bankokkal szembeni erejében nem bízik az, aki inkább készpénzt használ, mintsem azt egy számlán tartsa. Tehát igen, csinálhatnak alapjogot a készpénzes fizetésből, de amíg ezt a kérdést a bizalmatlanság és a sarcok dominálják, addig valójában ‑ egy hangos csatakiáltáson túl ‑ önök nem tettek az emberekért semmit.

Végül nem állom meg, hogy felhívjam a figyelmüket arra is, hogy az árstop után most árrésstopokat kell bevezetni, mert olyan hihetetlenül drága minden, és annyira keveset ér a forint. Akkor az első kérdés ne az legyen, hogy mivel fizet a magyar, hanem hogy miből és mennyit.

Következő lépésként a gyermekek jogainak kiemelt védelmére hivatkozva rögzítenék néhány dolgot. A gyermek testi, szellemi, erkölcsi fejlődéshez való joga minden más alapvető jogot megelőz.

(16.50)

Most egy pillanatra tegyünk úgy, mintha nem tudnánk, hogy milyen otromba és pillanatnyi kampányérdek miatt írják bele az Alaptörvénybe ezt az evidenciát, amit minden normális ember tud és ugyanígy gondol! Tegyünk úgy, mintha ezt a nem normális emberek, például a pedofilok ellen céloznák! Mondják meg őszintén: a következő zaklatót egy gyermekotthonban egy alaptörvényi rendelkezés fogja majd megállítani vagy egy fejlett jelzőrendszer, esetleg a gyerekekre figyelő több és felkészültebb felnőtt, például az igazságszolgáltatásban? Tudják ezt nélkülem is. Egy felkészült szociális munkás, egy gyermekjogi képviselő több gyereket menthet meg, mint az összes paragrafus az Alaptörvényben. És akkor nem beszéltünk arról, hogy 210 ezer gyermeknek nincs saját háziorvosa, illetve vannak olyan gyerekpszichológusok, akiknek több ezer gyereket kellene ellátniuk.

És itt nem állom meg, hogy ne emlegessem fel újra, hányféle parlamenti stílusban, módon próbáltam meg kicsikarni a választ arra, hogy 2023 nyarán miért rúgták ki a gyermekjogi képviselők egyharmadát. Itt, a Parlament falai között is többször megkérdeztem, hogy miközben önök gyermekvédelmi törvényt hegesztettek, kirúgták a szakemberek egyharmadát. Elmondtam Rétvári Bencének, hogy én tudni vélem, hogy azért, mert az elbocsájtott emberek felszabadult bértömegéből fedezték a 10 százalékos béremelést az ott maradottaknak. De ez szégyen, kedves kollégák! Azért, mert akkor miről beszélünk: gyermekvédelemről, paragrafusokról, miközben a szakembereket kellene megfizetni és ott tartani.

Sőt, az önök párttársa, Kecskeméti László egy szegény, nélkülöző család részére fenntartott önkormányzati lakásban lakott kedvezményesen, majd amikor nagy nehezen ki lehetett onnan rakni, távozáskor még a konnektorokat és az ajtófélfákat is kiszerelte. Tisztelt Fideszes Kollégák! Ne jöjjenek nekem mindenféle alaptörvényi módosításokkal meg gyermekvédelemmel, ha erre nem felelnek: miféle ember viszi el az ajtófélfát, és mit csinál vele? Beteszi az új lakásba, az ágya mellé nézegetni, hogy na, legalább ezt nem kapta meg egy rászoruló család?

A kábítószer-ellenes intézkedések tervéről hallva azt hittem, hogy végre elénk kerül a köztévé reformjának a kérdése, de látom, ehelyett alkotmányos szinten tiltják a kábítószerek előállítását, használatát, terjesztését és népszerűsítését. Hat gyerekem van, tőlem nem fognak drogpárti nyilatkozatot hallani, de ellentétben a friss hírekkel, amelyekben 15-17 éves kamaszok letartóztatásával dicsekednek, a jövőben valódi felnőtt bűnözőket kapcsolnak le, akik gyerekeknek kínálnak kábítószert. Azt remélem, hogy ez lesz, és hát, itt is a szokásos kérdést tudom feltenni: az elmúlt 15 évben azért hagyták ezt a dolgot elfajulni, mert nem volt beleírva az Alaptörvénybe? Pintér Sándor miniszter úr csak nézte, csak nézte, ahogy a pancsolt drogok felzabálták a magyar vidéket, de mivel nem volt alkotmányi tilalom, ezért nem tudta, hogy ezzel dolga van ‑ aligha!

Az ügyészek jogállásának módosítása. Ennek kapcsán kevesebb bajunk van önmagában a szolgálati jogviszony korhatárának 70 évre emelésével, több azzal, hogy pont a legfőbb ügyésznek nem kell ügyésznek lennie. A legtöbb pedig azzal, hogy míg ezt a posztot Polt Péter tölti be, addig a kormányfő bizalmi köre szinte bármilyen jogsértést elkövethet.

Maradva a személyre szabott alkotmányozásnál, nézzük meg, miről szól az ombudsman személyét illető tervük! Az Alaptörvény 30. cikkének (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja. A jelenlegi ombudsman, dr. Kozma Ákos 2019. IX. hó 26-a óta tölti be a tisztségét, azaz megbízatása 2025 szeptemberében lejár. A javaslat feltehetően erre reagál akként, hogy Kozma Ákos a mandátuma lejártát követően is hivatalban maradhasson. Ez egyfelől aggályos, mert ilyen alaptörvényi szabályokkal a jelenlegi kétharmad bárkit bebetonozhat a tisztségébe 2026 utánra is.

Másfelől felveti azt a kérdést, hogy a Fideszben miért gondolják azt, hogy az alapvető jogok biztosának választása problémát jelenthet 2025-ben? A politikai célú farigcsálás iskolapéldája az az igényük is, hogy más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgárok magyar állampolgárságát felfüggeszthetik. Esetleg ha mondanának rá példát, hogy az elmúlt években kinek szerették volna ilyen módon felfüggeszteni a magyar állampolgárságát! Halljuk a neveket! Ne csak gyáván riogassanak, tessék közölni, hogy kit akarnak kitagadni, száműzni a magyarságból!

Ezek már mind a felháborító esetek; ilyen a veszélyhelyzetek szabályozása. Szándékuk szerint a jövőben a veszélyhelyzet időtartamát az Alaptörvény nem fogja meghatározni, tehát azt a kormány akár határozatlan időre is kihirdetheti. A meghosszabbításról szóló döntés szükségessége így értelemszerűen fel sem vetődik. Ez azt jelenti, hogy a kormány bármennyi időre fenntarthatja a veszélyhelyzetet az Országgyűlés felhatalmazása nélkül, sőt veszélyhelyzetben az Országgyűlés akár általános jelleggel is felhatalmazást adhat a kormánynak a törvényeket lerontó rendeleti jogalkotásra, hat hónapra.

Tisztelt Fideszes Képviselőtársaim! Kiben vagy miben nem bíznak önök? Nézzenek egymásra a kedves fideszes és KDNP-s kollégák, és vegyék tudomásul: éles helyzetben Orbán Viktor nem számol önökkel, nem akar megbeszélni, megkérdezni, meggyőzni senkit és semmit. Ehelyett azt kéri, hogy önök helyett dönthessen. Van az a kifejezés, máskor állandóan hallom azokból a padsorokból, hogy: szuverenitás. Hát, az ilyenkor hova lesz? Az önök szuverenitásával mi lesz? Vagy esetleg attól félnek, hogy elfogy a többségük, és ezt akarják kiváltani az örökössé tett rendeleti kormányzással?

Végül hadd méltassak valamit a módosítási csomagban: örülök, hogy végre sikerült megérkezni a XXI. századba, és a „fogyatékkal élő” helyett áttérnek a „fogyatékossággal élő” kifejezés használatára. Akárhogy is nézzük, amit ezzel a tejfölszilárdságúnak sem nevezhető Alaptörvénnyel művelnek, az tényleg vérlázító. Hogyan tudnám megértetni önökkel, hogy egy ország alkotmánya nem erre való? Az előző 14 módosításból most csak egyet kiemelve, a tizenkettedik alaptörvény-módosítás részeként írták bele a dokumentumba azt is, hogy a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja jogállásával összefüggésben szakszervezet nem alakulhat és tevékenykedhet. Tették ezt akkor, amikor másfél éve zajlott az orosz-ukrán háború; amikor már teljesen világos volt, hogy a jövőben ez nem kevesebb, hanem több magyar katonát igényel, és hogy mindehhez egy megbecsült honvédségbe kell toborozni. Ehhez képest önök törvény helyett rendelettel szabályozzák a katonák jogállását, és már nem az Országgyűlés, hanem a kormány jogosult dönteni a Magyar Honvédség külföldi alkalmazásáról, külföldi állomásozásáról, katonai műveleteiről és más közjogi engedélyezést igénylő csapatmozgásáról.

Egykori szakszervezetisként természetesen hazabeszélek, de higgyék el nekem, jobban működik és lojálisabb az a dolgozó, viseljen akár vegyvédelmi ruhát, akár golyóálló mellényt, akit megbecsülnek és hagyják szerveződni. Önök minden önző igényüket, minden hatalmi biztosítékot és ostoba kampányszlogent beleerőltetnek egy Alaptörvénybe. Tudom, hogy hiába állunk ki a gyerekek mellett, Magyarország biztonsága mellett, ha nem szavazzuk meg a csomagjukat, mindezeket a fejünkre fogják olvasni, de eközben pontosan tudni fogják: önök épp nem alkotmányoznak, nem a nemzet közjogi alapját erősítik, hanem ez itt egy imitáció, ez csak híg, sápadt, ízetlen savó. Egyék meg nélkülünk! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiból.)