Dr. Lukács László György (Jobbik)

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én az Alaptörvény tizenötödik módosításával kapcsolatban alapvetően arra kerestem a kérdést, és arra kell választ találnunk, miközben jól elvitázunk, hogy valóban fog‑e a mostani alaptörvény-változás, -változtatás segíteni azokon, akik a drogjárvány kárvallottjai. Valójában segíteni fog‑e azoknak, akiknek a készpénzhasználathoz való joga eddig visszaszorult, és emiatt bármilyen kárt szenvedtek?

(17.00)

Valóban segít‑e majd nekünk, mondjuk úgy, a gyülekezési joggal kapcsolatban, vagy abban, hogy miként működik a jogállam? Hiszen nagyon sok jogállami kérdés van benne, az ügyészség kérdése, a rendkívüli jogrendekkel kapcsolatos módosítás. Valóban előrelépést jelent‑e, megoldást jelent‑e azokra a kihívásokra, amelyekkel Magyarország és a magyar emberek szembenéznek, amelyek egyrészt a fenyegetettségek korában, másrészt a meglévő állandó nehézségekben, gazdasági nehézségben az ő vállukat nyomják?

Úgyhogy ezeket szeretném sorra venni. Azokkal az alapvetésekkel egyébként nem is szeretnék foglalkozni, amelyek a mi számunkra, konzervatívan gondolkodó jobboldali képviselők számára alapvetések. Tehát hogy az ember férfi vagy nő, én nem fogok önökkel vitába szállni. A napnál is világosabb, a természettől eredő és ennélfogva érthető kérdésekben közöttünk nincs vita.

Amiben vita lehet, abban mégis a mi felelősségünk, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy az Alaptörvény tizenötödik módosításával, bár egy meglévő társadalmi jelenségre próbálnak valamilyen megoldást ajánlani, de valójában az van, és az a fő kérdés, hogy megvalósul‑e a mindennapokban, a jogrendben, a törvények, a rendeletek szabályozása közepette az, amit beleírunk az Alaptörvénybe.

És akkor kezdjük először a készpénzhasználattal! A Jobbik Magyarországért Mozgalom nagyon régóta azon az állásponton van, hogy amilyen irányba megyünk ebben, a túlzott digitalizáció, vagy azok a kormányzati törekvések, egyáltalán a felgyorsult élet, abba az irányba vitt minket, hogy egyrészt egyre kevesebb papíralapú ügyintézés van, és ez rányomja a bélyegét a vásárlásra is. Azt látjuk, hogy a kormány ebben most egy megálljt próbálna parancsolni, vagy legalábbis a szavak szintjén az Alaptörvénybe valamit megpróbál belefoglalni, de az a helyzet, hogy például 2023-ban Tállai András ‑ aki az akkori Pénzügyminisztériumnak volt az államtitkára ‑ mégis úgy fogalmazott, hogy a kormány szilárd szándéka az, hogy haladnia kell a felé a cél felé, hogy a készpénzforgalmat visszaszorítsák, tehát pont az, hogy a készpénzhasználatot valamilyen módon korlátozzák.

Az MNB ‑ amelynek egyébként most vette át a vezetését az akkori pénzügyminiszter, Varga Mihály ‑ még most is tartja magát ahhoz a pénzforgalmi stratégiához, hogy 2030-ra a teljes gazdaságban az elektronikus tranzakciók aránya 31 százalékról 60 százalékra emelkedjen. Sőt, ezenfelül úgy áll a helyzet ‑ és erről is beszélni kell ‑, hogy az önök egyik közeli barátja, ismerőse, a gazdaság megkerülhetetlen szereplője, Mészáros Lőrinc és az őhozzá tartozó banki érdekeltségek, egyébként kart karba öltve az összes többi banki érdekeltséggel, elérték azt, hogy az emberek számára a készpénz forrását biztosító helyi, legkisebb falusi, kisvárosi bankfiókok java részét bezárták, és még a bankautomatákat is megszüntették.

Tehát lényegében abba az irányba haladt a bankszektorban kimondva-kimondatlanul a helyzet, hogy bezárták azokat a pontokat, ahonnan egyáltalán készpénzhez hozzá lehet jutni, nyilvánvalóan arra kényszerítve az embereket, hogy mindenfajta digitális megoldást maguknak használjanak.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Sőt, ott tartunk ‑ és ebben Z. Kárpát Dániel képviselőtársam majd el fogja önöknek mondani az ő javaslatát ‑, hogy a Jobbiknak kellett azt kezdeményeznie, hogy legyen olyan változtatás, hogy kötelező legyen a dolgozó kérésére készpénzben kiadni az ő munkabérét, merthogy ráálltak arra is egyébként a munkáltatók, hogy nem készpénzben fizetik ki, sőt, ha kérik is, azt mondják, hogy inkább ne kelljen úgy.

Egy rossz gyakorlat keletkezett ezzel, hogy mindenki digitálisan fért hozzá a pénzéhez, és mondom, azok az emberek, akik pedig nem olyan szerencsések, hogy városban laknak, sokszor most már az utóbbi időben hozzá se fértek, várhatták, hogy mikor jár arra például ‑ nem mondom a bank nevét ‑ Mészáros Lőrinc bankjának az ATM-automata-autója, merthogy gyakorlatilag így tudnak most már felvenni pénzt, hogy meg kell várni, hogy jöjjön az autó. A posta autóját váltja egyébként Mészáros Lőrincék automataautója. Ennyit a készpénzes hozzáférésről. Szóval, ebben szintén a mindennapok megélése lesz majd a puding próbája, az evés, azaz, hogy valóban amit az Alaptörvénybe belefoglalunk, és ami a készpénz védelmét jelenti, megvalósul‑e Magyarországon, mert ezzel ellentétes tendencia volt.

Hadd mondjak egy olyat, ami hozzám nagyon közel áll! Én a legkisebb vállalkozásokban hiszek ‑ én ezt önöknek már mondtam ‑, számomra a mikrovállalkozások, az egyszemélyes, legkisebb vállalkozások, amelyek két-három főt vagy a családtagjaikat foglalkoztatják, kereskedelemből élnek, vendéglátásból élnek, nos, ők azt látják, hogy amikor hozzájuk jön egy vendég, és valamilyen szolgáltatást adnak, azzal, hogy az a vendég egyébként digitálisan, kártya formájában, vagy virtuálisan fizet valamiért, ezekben folyamatos veszteséget termelnek.

Úgy néz ki jelenleg, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha valaki bemegy egy egyszerű vendéglátóhelyre, és ott vásárol például ‑ hozom önöknek a példát ‑ egy ottani, tehát a forgalmazó által megegyező banknál, 1,63 százalékot veszít vele a kereskedő. Ez azt jelenti, hogy például egy nagyobb összegnél, egy ezer vagy tízezer forintos összegnél már számottevő, kézzelfogható vesztesége keletkezik, szimplán azzal, hogy neki bankkártyával fizet valaki, és akkor arról még nem is beszéltünk ‑ ez csak a bankkártyás fizetés miatti vesztesége ‑, hogy amikor ő akar hozzáférni a pénzéhez, nem digitálisan, hanem készpénzben, a készpénzfelvételt is bünteti a bank, nem engedi hozzájutni ezeket a vállalkozásokat.

Ott tartunk ‑ és ezt nyugodtan felírhatjuk magunknak egy egyszerű példával ‑, hogy egy egyszerű, 20 ezer forintos vásárlásnál, bármifajta vásárlásnál a kereskedői jutalékért 238 forintot, a bankközi jutalékért 40 forintot, a kártyatársasági díjért 44 forintot, azaz összesen 322 forintot vesznek el a kereskedőtől, szimplán azért, mert bankkártyával fizettek nála. Mondom, nincs benne az, amikor hozzá akar férni a kereskedő ahhoz. Márpedig nem fizethet ki mindenkit átutalással, vannak olyan szolgáltatások, amelyeket készpénzben kell megfizetnie, kiadnia. Jó esetben egyébként az alkalmi munkavállalóit is készpénzből fogja kifizetni az a vállalkozó, egyébként most szintén az alkalmi munkavállalásnak is az illetékén jócskán emeltek, de ezeket is készpénzben fogja kifizetni, és azokat az óradíjakat készpénzben szeretné odaadni, miközben ő folyamatos veszteséget termel csak azért, mert a digitális átállásra és a készpénz eltüntetésére tették fel sokan a lapot. Tehát számunkra az lesz a kérdés, hogy ennek a jognak, Alaptörvényben garantált jognak a lényeges tartalma miként tud érvényesülni.

Itt merül fel természetesen az, hogy mennyire helyes az, hogy mindent beleírunk az Alaptörvénybe, hiszen az Alaptörvénybe szinte bármi gyakorlatilag tartalmi korlát nélkül beleírható, de a valódi érvényesülése lesz az, ami tudja biztosítani az alkotmányos védelmet. Itt jutunk el oda, hogy ad‑e az alkotmányos védelmen túl bármilyen védelmet az áradó bűn és a drogjárvány ellen, ha az Alaptörvénybe beleírjuk azt, hogy mi egyébként a magyar társadalomnak a többségi elképzelése ‑ és ebben a Jobbik is osztozik ‑ a droggal, a droghasználattal, a drogterjesztéssel és annak az előállításával kapcsolatban.

Mi nagyon világosan fogalmaztunk szerintem az elmúlt időszakban, amikor még ez nem volt annyira mainstream. Hozzáteszem, 2010-től folyamatosan, és 2014-től ’18-ig, talán többen emlékeznek, Rig Lajos képviselőtársam volt az, aki legelőször elkezdte azt felvetni a saját, egyébként egészségügyi tapasztalatai alapján ‑ hiszen az egészségügyben dolgozott ‑, hogy van egy olyan versenyfutása nemcsak a hatóságnak, hanem az egészségügyi szervezetrendszerünknek is, hogy nem tudja kezelni azokat az újonnan előálló dizájnerdrogokat, amelyek akkor még egy kicsit lassabb ütemben fejlődtek, és amelyek most exponenciálisan, villámsebességgel fejlődnek. Ő maga volt az, aki azt javasolta, és számtalanszor itt ültünk, talán a parlamentnek azon a részén, hogy módosítsunk azon a rendeleti szabályozáson, amely nem képes lépést tartani, tegyünk egy olyat, amire most önök akarnak javaslatot tenni, hogy fordítsuk meg a bizonyítási terhet, hogy ne az államnak kelljen bizonyítania azt, hogy az kábulatot vagy bármilyen más hatást okozó szer, hanem magának a használónak kelljen bebizonyítania, hogy nem olyan szert fogyaszt, és nem azért áll olyan hatás alatt. Mi ezt mondtuk 2014 óta, hogy foglalkozzunk ezzel a kérdéssel.

Az elmúlt egy-két év járványszerű terjedésére is minden áldott alkalommal felhívtuk a figyelmet, mert láttuk, hogy Magyarországon ‑ ellentétben a korábbi droghasználattal ‑ a vidéki településeket, a legkisebb falvakat kezdte el pusztítani és egyáltalán, a társadalmi talapzatát roncsolta az a drogjárvány, ami van. Rajtunk nem múlt és nem fog múlni, hogy az ezzel kapcsolatos tiltást a törvényekbe betegyük.

De ami a nap végén fontos lesz, tudja‑e Magyarország biztosítani ennek az alkotmányos jognak, garanciának a kiteljesedését és érvényesülését. Mi azt látjuk, hogy túl azon, hogy akciót indítottak az elmúlt időszakban, amit üdvözlünk, és a rendőrségnek nagyon sok munkája lett ezzel, a rendőrség jelenlegi állománya egyszerűen nem tudja még felvenni a versenyt vele, merthogy emellett egyébként van a gazdasági helyzetből fakadóan egy áradó bűn vidéken, nemcsak a drog, hanem a betörésekkel, a lopásokkal, egyéb, személy elleni erőszakos cselekményekkel is komoly probléma van. Tehát a mi feladatunk az lesz, és a törvényhozók közül mindannyiunknak a feladata, hogy ennek a garanciáit majd megteremtsük.

(17.10)

Ami az ügyészséget és az ügyészeket illeti, itt a tizennegyedik módosításnál nem egészen három-négy hónappal ezelőtt szerintem lehetőségünk lett volna, hogy az ügyészség vonatkozásában és az ügyészek vonatkozásában ugyanazt a szabályt alkalmazzuk, ami a bírákra vonatkozik. Itt vagy egy átgondolatlanság volt, vagy egyszerűen az akkori helyzet egy politikai megoldás volt, és rájöttünk, hogy aki át mond, az mondjon bét is, logikus ennek bevezetése a szabályozásba. Szintén fontos, és talán az egyik ilyen érdemi intézkedés, hogy a „fogyatékossággal élő” kifejezésre talán a magyar nyelvhez is, a személyek méltó megítéléséhez és a róluk való közbeszédnek a jó színvonalához fontos egy ilyen változtatás, de önmagában talán ezek a módosítások nem akkora horderejűek.

Tehát összességében azt tudjuk mondani, és azt kell magunknak feltenni ‑ ez lesz az egésznek a fokmérője ‑, hogy a mostani, mondjuk úgy, akár lehetne kiemelt alaptörvény-módosítás hozzájárul‑e és eljuttat‑e minket ahhoz a ponthoz, hogy azt tudjuk mondani, hogy érdemben adtunk választ és megoldási javaslatot arra, hogy Magyarországon vidéken ne áradjon a bűn és ezzel a drog, Magyarországon legyen valóban lehetősége az embereknek ‑ ellentétben az eddigi kormányzati javaslatokkal és gyakorlattal ‑, hogy készpénzt tudjanak használni. Magyarországon tényleg szükség van‑e a különleges jogrendnek arra az átalakítására, amit most három év után ismételten újragondoltak, és hogy meg tudjuk‑e ezeket valósítani a mindennapokban?

Én úgy látom, hogy rengeteg megválaszolandó kérdés maradt, a kormánypártok egyelőre ezeket a hiányosságokat nem mondták, alaptörvényi szinten akarnak mindent rendezni. Én úgy látom, hogy ez inkább kommunikációsan fontos önöknek, a valódi megoldási javaslatokra itt lesz az elkövetkező időszak, hogy bizonyítsák, valóban meg tudják védeni a készpénzhasználatot, meg tudják védeni Magyarországot a járványként terjedő drogtól, és hogy időtálló lesz‑e az a rendkívüli jogrendi szabályozás, amit akarunk, mert ezekkel kapcsolatban azért komoly aggályai vannak mindenkinek. Önök előtt pattog a labda, ebben bizonyítaniuk kell. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)