karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Gelencsér Ferenc (Momentum)

2024-12-18 · 136. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 8:10

napirendi pont: Általános vita lefolytatása B/4055 A Magyar Nemzeti Bank 2022. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója B/8336 A Magyar Nemzeti Bank 2023. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója H/10064 A Magyar Nemzeti Bank 2022. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója elfogadásáról H/10065 A Magyar Nemzeti Bank 2023. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója elfogadásáról

Szöveg6 687 karakter · 12 bekezdés · JSON

GELENCSÉR FERENC, a Momentum képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Meglepő volt olvasni a Magyar Nemzeti Bank 2022-es és 2023-as beszámolóját, mert az embernek az a benyomása támadhatott, hogy ezek ugyan küzdelmes, de a nap végén sikeres évek voltak, akár a Magyar Nemzeti Bank, akár az ország vagy épp a nemzet számára, pedig nyilvánvalóan nem voltak azok.

A két dokumentumban összesen több mint hatvan alkalommal szerepel a „siker” szó. Tudják, hányszor szerepel a „kudarc” kifejezés? Egyszer sem. Hányszor szerepel a „nem sikerült” kifejezés? Egyszer sem. Itt van ellenben ez, idézem: a koronavírus-járvány 2020. évi kitörését követően a Magyar Nemzeti Bank sikerrel kezelte az egymást felerősítő krízisek által okozott kihívásokat. Én nem tudom, hogy ezt ki írta le, de egészen biztosan rinocéroszbőr van az arcán, hiszen nézzük meg ezeket a sikeres válságkezeléseket! 2022-ben és 2023 elején az infláció mértéke olyan magasságokat ért el, amelyek világszinten is kiemelkedőek voltak. 2023 januárjában az infláció 25,7 százaléknál tetőzött, majd decemberre ugyan csökkent, de ez a javulás sem a jegybank érdeme volt, hanem sokkal inkább a globális gazdasági folyamatoké.

Az interneten hamar meg lehet találni azt a listát, amely a világ összes országát rangsorolja az infláció mértéke szerint. 2023-ban a világ 193 országa közül nálunk volt a tizenhetedik legmagasabb infláció. Na, ez aztán a negatív siker! Tudják‑e, hogy milyen ligában játszottunk európai uniós országként? Ruanda és Gambia között helyezkedett el Magyarország. Szoktak ebben az országban egyébként ‑ leginkább a kormányoldalon – „bezzeg romániázni”. Hát én itt most nem „bezzeg romániázni” fogok, hanem inkább bezzeg Kirgizisztán, bezzeg Csád, bezzeg Zambia, bezzeg Kazahsztán. Ha ez önöknek nem a totális szakmai megsemmisülés, akkor én őszintén nem tudom, hogy mi az; hogy mi számít annak. Sokszor elhangzott ez a háborús infláció nevű maszlag is. A vízcsapból is ez folyik, csak attól még nem lesz igaz, hogy teleharsognak vele mindent. Általában az kiabál, akinek ég a háza.

Tisztelt Képviselőtársaim! 2023-ban a KSH szerint a hazai infláció éves szintje 17,6 százalék volt. Ezzel egy időben Ukrajnában, ahol aztán tényleg van ok háborús inflációra, tudják‑e, hogy mennyi volt? 12,85 százalék. Magasabb volt a hazai infláció, mint egy olyan országban, amit rommá lőttek, ahonnan elmenekültek milliók, és ahol a munkaképes korú lakosság nem kis része katonaként harcol. Ne haragudjanak meg, de ez iszonyat kellemetlen. Gyakorlatilag ha nem csináltak volna semmit, talán még azzal is beljebb lennénk. Hiszen mit csináltak? A Magyar Nemzeti Bank, miközben az infláció elleni küzdelemre hivatkozott, 2022-ben, a kamatemelési ciklus csúcsán 13 százalékos alapkamatot ért el.

(10.50)

Ezek az intézkedések azonban nem csökkentették érdemben az inflációt, hanem a lakossági hitelállomány csökkenéséhez és a gazdaság lassulásához vezettek.

A 2023-as beszámoló elején olvasható, hogy a 2022-es évhez képest a ’23-as év egy trendforduló. Nézzük meg, hogy mi ez a trend, és hogy valóban fordult-e! 2022-ben korábban soha nem látott veszteséget realizált a Magyar Nemzeti Bank, egészen pontosan 402 milliárd forintot. Ez a következő évre, a trendforduló évére, 2023-ra több mint 1763 milliárd forint lett. Ez annyiban biztosan trendforduló, hogy több mint négyszer annyi, mint 2022-ben. Ez egészen elképesztő! Ez rengeteg pénz, ez egy hatalmas összeg. A veszteségek döntő részét a magas jegybanki kamatok miatt felhalmozott kamatfizetések tették ki, amelyek egyébként 2024 első félévében további 386 milliárd forintot jelentettek. Ezek alapján a 2022-es és a 2023-as évek nem sikertörténetek voltak, hanem tragikus évek. Figyelmeztető példái annak, hogy milyen gyorsan le tudja rombolni egy kormány és egy állami intézmény a magyar emberek intézményekbe fektetett bizalmát.

A kormány, felismerve a helyzet tarthatatlanságát, módosította a jegybanktörvényt, lehetővé téve az MNB számára a negatív saját tőkével való működést. Negatív saját tőke! Ez olyan lehet, mint a negatív siker, meg a pozitív nulla. Ez a jogi trükk nem más, mint kétségbeesett próbálkozás a helyzet elfedésére, miközben a költségvetés időzített bombaként hordozza magában a jegybank veszteségeit.

Nézzük meg az árfolyampolitikát! Mondjuk, ez, ugye, nincsen. Ezt önök rendszerint el is ismerik, pedig valójában ez is lenne az önök feladata; ez az expozéban is elhangzott alelnök úrtól. 2022-ben a forint történelmi mélypontra gyengült, az euróval szembeni árfolyam időszakosan meghaladta a 430 forintot, a dollár pedig megközelítette a 450 forintot. A Magyar Nemzeti Bank védekezésül a geopolitikai feszültségeket és a nemzetközi energiaválságot jelölte meg, azonban az igazság az, hogy az árfolyampolitika hiánya sodorta a forintot a spekuláció és a bizalomvesztés veszélyébe.

A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése lenne, azonban a Magyar Nemzeti Bank elmúlt kétéves tevékenysége ezt nem tükrözi. Az infláció elszabadulása, az árfolyampolitika hiánya, az elképesztő veszteségek és a felelősség hárítása mind azt mutatják, hogy a Magyar Nemzeti Bank stratégiája nem szolgálja sem a magyar emberek, sem pedig a magyar gazdaság érdekeit. Elvárjuk, nemcsak ellenzéki képviselőként, hanem állampolgárként is elvárjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a kormányzat átláthatóan, felelősséggel és szakértelemmel irányítsa a gazdaságot, mert ez a magyar gazdaság és a magyar emberek érdeke.

Tudják, engem arra neveltek a szüleim, hogy vállaljam a tetteim következményeit, és legyek felelősségteljes, mert a felelősség az egy jó dolog és a felnőtt élet része. Azért is kezdtem a közélettel foglalkozni, mert úgy éreztem, hogy felelősséggel tartozom azért, hogy egy jobb hely legyen a hazám a generációm számára. És ahogy olvastam az önök beszámolóit, azzal szembesültem, hogy az önök kudarcaiért felelős a Covid, a háború, az energiaválság, a geopolitikai feszültségek.

Tudják, ki nem volt felelős? Önök! Azok, akiknek a feladata, hogy a magyarok élete könnyebb, jobb és kiszámíthatóbb legyen. Önök, a Magyar Nemzeti Bank és a kormány. Én látom azt, hogy ebben az országban valamiért nem divat a felelősségvállalás, pláne 2006 óta, amikor is jól megtanulták a politikusok, hogy nem szabad kimondani, ha valamit elrontottak, mert örökre azt fogják hallgatni. De hát könyörgöm, a jegybank elnökét a kormány most politikai okokból elzavarta. Higgyék el, az új jegybankelnök meg majd elzavar mindenkit, aki a Matolcsy-stáb része volt. Hát mi vesztenivalójuk van, alelnök úr? Hova lehetne hátrálni? Legalább most legyenek már bevállalósak! Itt az alkalom, hogy őszinték legyenek, és kimondják, hogy elszabták. Nem kicsit, hanem nagyon. Köszönöm.

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Gelencsér Ferenc — 2024-12-18, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/136-14.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-136-14,
  title = {Gelencsér Ferenc — 2024-12-18, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/136-14.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}