Hollik István (KDNP)

HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Alelnök Úr! Képviselőtársaim! Először kénytelen vagyok reagálni az ellenzéki felszólalásra, amelynek természetesen a jegybank tevékenységének 2022. és ’23. évéhez semmi köze nem volt. Hetet-havat összehordott Gréczy Zsolt, ráadásul olyan állításokat tett, amelyekről, ha picit utánanézett volna, akkor látta volna, hogy egyszerűen hazugságok. (Gréczy Zsolt: Melyik?)

Mondom, tisztelt képviselő úr! Ön azt állítja, hogy nem volt soha akkora infláció, mint ebben az időszakban. (Gréczy Zsolt: Európa legtöbb országában! Azt mondtam.) Nem mond igazat, nem mond igazat, mert az a helyzet, hogy az önök első kormányzása alatt, a Horn-kormány ideje alatt 32 százalékos infláció volt. Az a magyar rendszerváltás óta a rekord, soha nem volt még a közelében sem az infláció. Egyébként úgy beszél az inflációról, hogy nem teszi hozzá, vagy talán a végén azért mégiscsak megjegyezte, hogy egy olyan rendkívüli időszakról beszélünk, amikor kitört a szomszédban egy háború, és olyan energiaválsággal kellett szembenéznie Európának, ami 30-40 éve nem volt Európában. Olyan volatilis és olyan magas energiaárakat, például gázárakat láthattunk, 300 euró fölötti gázárakat láthattunk abban az időszakban, ami korábban elképzelhetetlen lett volna. Tehát ezt sem teszi hozzá, egyébként pedig az inflációról hazudik.

Hadd tegyem azt is hozzá, hogy egyébként az első MSZP-kormány alatt, amit ön itt most méltatott, és konszolidációs politikáról beszélt Békesi László és Bokros ideje alatt, sajnos a 20-30 százalékos infláció egy hosszan tartó folyamat volt, azért ezt szeretném hozzátenni, tisztelt képviselő úr! (Gréczy Zsolt: Az Antall-kormány miatt!) Tehát nem egy egyszeri sokkhatás után létrejövő infláció, amit gyorsan, hatékonyan tudtak abban az időben kezelni, hanem több éven keresztül 20-30 százalék közötti inflációról beszélünk. Tisztelt képviselő úr, ezt valahogy elfelejtette mondani.

Nézze meg az adatokat, hogy ’94 és ’97 között, több mint három évig tartósan 20 százalék fölött volt az infláció! Ezzel szemben, ahogy arra az alelnök úr is utalt, 2023-ban nagyon magas szintről, több mint 20 százalékos szintről valóban, de egy év alatt sikerült kormányzati segítséggel 5 százalékos szintre visszavinni az inflációt. Tehát egy egyszeri sokkhatás által kiváltott inflációval néztünk szembe a tavalyi évben, amit egyébként a jegybank és a kormány együtt sikeresen és hatékonyan tudott kezelni, és nem maradt olyan sokáig itt, hála istennek, az infláció, mint ahogy az a Horn-kormány idejében megtapasztalható volt sajnos.

Ön beszél eladósodásról, tisztelt képviselő úr (Gréczy Zsolt: Igen!), de azért azzal tisztában van, hogy a Gyurcsány-kormány alatt a magyar államadósság GDP-arányosan 52 százalékról 85 százalékra nőtt. (Gréczy Zsolt: És most mennyi forintban?) 30 százalékkal nőtt meg az államadósság. A Fidesz-kormány volt az, aki egyébként egy pénzügyi stabilitási szempontot rakott be az Alaptörvénybe, pontosan az önök kormányzásának tapasztalata alapján, amely úgy szól, hogy minden évben az államadósságot csökkenteni kell. (Gréczy Zsolt: És sikerült? ‑ Vajda Zoltán közbeszól.) Ez például, ha megnézi azt a költségvetést, amely előttünk van, a jövő évben is teljesülni fog.

Tehát azt gondolom, hogy eladósodottság tekintetében jobb, ha ön csöndben marad, hiszen önök voltak, akiknek, egyébként ráadásul egy hihetetlen konjunkturális időszakban, sőt azt lehet mondani, hogy Európa utolsó nagy konjunkturális időszakában, 2002 és 2008 között (Gréczy Zsolt: A világválságról beszél!) sikerült eladósítaniuk az országot úgy (Gréczy Zsolt: Nem volt uniós pénz!), hogy akkor Európában mindenhol csökkent az államadósság. (Gréczy Zsolt: Nem volt uniós pénz!)

(10.20)

Csak önök voltak képesek arra a bravúrra, hogy egy gazdasági növekedési időszakban tovább növeljék az államadósságot, ahelyett, hogy anticiklikus gazdaságpolitikát és költségvetési politikát folytattak volna.

Az meg már egyébként csak hab a tortán, hogy ön beszél adóemelésről, de a Fidesz-KDNP-kormány az adócsökkentések kormánya. (Vajda Zoltán: Infláció…) Értem, hogy ténykérdéseket vitat (Gréczy Zsolt: 50 új adót vezettetek be…), ezzel én nem tudok mit kezdeni. Nézze meg például az elmúlt évek béremelési megállapodásait, és nézze meg, hogy ahhoz a kormány például a járulékok csökkentésével, a szocho radikális csökkentésével járult hozzá, tehát az, hogy a szocho 30 százalékról 15 százalékra, aztán 13 százalékra csökkent, ez egyébként ténykérdés. Tehát lehet ezt vitatni. Meg azt is lehet vitatni egyébként, hogy Európában Magyarországon az egyik legalacsonyabb a társasági adó, és Európában az egyik legalacsonyabb a személyi jövedelemadó, amit egyébként még tovább javít a családi adókedvezmény rendszere. Tehát ön ezt vitathatja, csak akkor a tényekkel vitatkozik, ezzel viszont nem tudok mit kezdeni. Ennyit a kommentárról.

Először én is szeretném a Kereszténydemokrata Néppárt nevében megköszönni a jegybank elnökének és alelnökeinek, munkatársainak a munkáját. Hihetetlen nehéz időszak van mögöttünk. Amikor a 2022-es, ’23-as évről beszélünk, akkor ‑ ahogy már többen is említették ‑ nem tudunk elmenni szó nélkül amellett, hogy ez egy hihetetlen nehéz időszak volt. Éppen ’22-ben hagytuk magunk mögött a Covid-járványt, aminek nyilvánvalóan voltak nagyon erős gazdasági hatásai is, és ahogy azt gondoltuk, hogy már kilábalhatunk, és a magyar gazdaság újra növekedési pályára állhat, rögtön kitört 2022. február 6-án a háború, és az elhibázott szankciók pedig azt az energiaválságot okozták, ami döntő mértékben tehető felelőssé az infláció, az európai és a magyar infláció kialakulásáért.

És ebben a tekintetben, azt gondolom, hogy mivel a jegybank elsődleges feladata ‑ ahogy az elhangzott ‑ az árstabilitás megőrzése, ebben a tekintetben, azt gondolom, hogy a jegybank és a kormány együttes munkájával, erőfeszítéseivel valóban a 2023-as év végére egyébként azt a kormányzati célt is sikerült túlszárnyalni, hogy egy számjegyűvé tegyék az inflációt, hiszen nem csupán egy számjegyűvé tették, tehát nem 9 vagy 8 százalékra csökkent vissza, hanem 5 százalékra, ami már egyébként a jegybanki toleranciasávhoz közel van. És ugyanígy azt gondolom, hogy a második mandátumát is ebben az időszakban, illetve a korábbi években is teljesítette a jegybank: a pénzügyi rendszer stabilitását megőrizte ezekben a turbulens időszakokban is, ahol olyan kihívásokkal kellett szembenézni, mint a Sberbank ügye, amiről szintén említést tettek.

És bár hozzászoktunk, hogy a kormány és a jegybank alapvetően jól tud együttműködni, és itt is elhangzottak a különböző zöldprogramok, tehát hogy a jegybank jól tudja támogatni a kormányzati gazdaságpolitikát, de azért tegyük hozzá, hogy ez nem volt mindig így. A Gyurcsány Ferencék által kinevezett jegybankelnök, aki 2010 és ’13 között még a jegybank elnöke volt, kifejezetten hátráltatta Magyarország újraépítését és a kormány gazdaságpolitikájának megvalósítását, hiszen mesterségesen ‑ kifejezetten kárt okozva Magyarországnak ‑ magasan hagyta a jegybanki alapkamatot, és amikor Matolcsy György először a hivatalába lépett, akkor rögtön megszólaltak a baloldali szirénhangok, hogy a jegybanki alapkamat gyors csökkentése ártani fog az országnak és csődbe viszi a magyar gazdaságot. Ez ennek ellenére megvalósult, és nemhogy rosszat tett volna a magyar gazdaságnak, hanem kifejezetten jót tett. Ebből is látszik, hogy a 2010-13 közötti jegybanki vezetés felelőtlenül járt el, és azt a törvényi kötelezettségét, hogy együttműködjön a kormánnyal a gazdaságpolitikai célok megvalósításában, nem teljesítette. Ezzel ellentétben az elmúlt 12 évben, tehát nemcsak a ’22. és a ’23. évben, a jegybank Matolcsy György vezetésével ezt megvalósította.

Még három dologról szeretnék beszélni, ami talán kisebb hangsúlyt kapott, az egyik az aranytartalék. Ez egy régi eszköz, ósdinak is mondták, de ahogy arra alelnök úr is utalt, az elmúlt időszakban mégis nagy divatja lett, és azt gondolom, hogy ebben is a magyar jegybank élen járt, és a többiek követték az ő munkáját. Ennek eredményeképpen valóban Magyarországnak van az egyik legnagyobb aranytartaléka Európában, ami egyébként ma már 110 tonnára növekedett.

A másik kiemelt téma, ami nemcsak a ’22., ’23. év témája, hanem egyébként az előttünk álló időszak nagyon komoly témája, a digitális jegybankpénz kérdése. És itt is azt lehet mondani, hogy a Magyar Nemzeti Bank úttörő volt, és elsőként ismerte fel ennek a lehetőségét, pontosabban ismerte fel azt, hogy az állam pénz feletti ellenőrzése kezd kicsúszni a keze közül, hiszen a kriptopénzek megjelenésével egy nagyon komoly kihívást kaptak az államok és az állami jegybankok. Tehát valójában a digitális jegybankpénz élesben való kipróbálása, amelyre egyébként Európában elsőként a Magyar Nemzeti Bank vállalkozott, pontosan azt a célt szolgálja, hogy az állam szerezze vissza a pénz feletti ellenőrzés jogát és kötelességét. Arról nem is beszélve, hogy az ma már egyébként világosan látszik, hogy a digitális jegybankpénz, természetesen a készpénz fenntartása mellett, de mindenképpen olcsósítja a bankolást, illetve olyan utalási, számlavezetési infrastruktúra kiépítéséhez is vezethet, amelynek végső soron a legnagyobb haszonélvezői mi, állampolgárok lehetünk. Tehát azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos kezdeményezés, a fenntarthatósági célokba is beleillik, és azt gondolom, hogy a következő jegybanki vezetésnek ezt az utat tovább kell járnia, és ugyanúgy elöl kell ebben mennünk Európa tekintetében.

A másik, amiről még szeretnék szólni itt a felszólalásom végén, szintén a köszönet hangján, hogy Matolcsy György volt az egyik első olyan jegybanki vezető, aki felismerte, amit ma konnektivitásnak hívunk, hogy Európát Ázsiával össze kell kötni. Ezért egyébként tőle származik az Eurázsia-együttműködés, ő erre egy intézetet is alapított, illetve idén került megrendezésre, azt hiszem, ötödik alkalommal az Eurázsia-konferencia, amely pontosan azt a nemzetstratégiai célt szolgálja, amit mi konnektivitásnak nevezünk ma, mert azt gondoljuk, hogy a magyar versenyképesség megőrzése, sőt javítása és Magyarország megerősítése csak úgy képzelhető el, ha nem bezárkózunk, hanem minél aktívabb gazdasági kapcsolatokat alakítunk ki nemcsak a Nyugattal, hanem a Kelettel is. Azt gondolom, hogy ebben az első fecske Matolcsy György volt, aki ezt idejében, egyébként már a második Orbán-kormány idején felismerte, és elkezdte építeni ezeket a kapcsolatokat, amelyek gyümölcsei egyébként pont most kezdenek beérni. Ezek most már konkrét kínai beruházásokban is testet öltenek.

Úgyhogy én még egyszer szeretném megköszönni a jegybank elnökének, alelnökeinek a munkáját, és természetesen az előttünk fekvő javaslatot a KDNP el fogja fogadni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)