Ungár Péter (LMP)

UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A legutóbbi felszólalásomban és képviselőtársam is legutóbbi felszólalásában hiányolta, hogy a szociális szektorról és a gyermekvédelemről szó legyen Magyarországon. Az a helyzet, hogy ez egy nagyon elhamarkodott ítélet volt ‑ nagyon sok szó esik most a gyermekvédelemről. Ugyanakkor a gyermekvédelem tekintetében szó esik sok mindenről, de a valódi és legfontosabb problémáról nem esik szó, ez pedig az a súlyos bérválság, ami az egész szociális szektorban van.

Mindannyian pontosan tudjuk, akik már jártak szociális intézményben, hogy nem az intézmények állapota, nem is a normatíva jelentik a fő problémát ‑ ezek problémát jelentenek, de nem ez a fő probléma ‑, a fő probléma az, hogy egy olyan bérválság van a szociális szektorban, ami miatt egyszerűen az intézmények fenntartása ellehetetlenült az elmúlt években. De hogy elhiggyék, hogy ezt nemcsak mi állítjuk, hanem az önökhöz közel álló vagy politikai kontroll alatt lévő szervezetek is, idéznék az Állami Számvevőszék gyermekvédelemről szóló jelentéséből. Azt írják: „A 18 gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben a foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 450 ezer forint volt a 2023. évben, amely jelentősen elmaradt a KSH által a nemzetgazdaság egészére kimutatott átlagkeresettől, annak mindössze 78,8 százaléka volt.” Majd továbbmegy az Állami Számvevőszék, és azt mondja: „Magas maradt az üres álláshelyek száma, illetve esetenként a megfelelő speciális szakképesítéssel rendelkező munkatársak biztosítása jelentős gondot okozott szinte minden intézményben.” És azt az adatot ismerteti az Állami Számvevőszék, hogy 362 üres álláshely volt csak az SZGYF által fenntartott gyermekvédelmi intézményekben. Az üres álláshelyek is onnan jönnek, hogy egyszerűen ez a bérszínvonal, ami jelenleg a szociális szektorban van, nem jelenti azt, hogy bárkit fel tudna venni az intézményvezető, illetve ha talál bárkit, aki szeretne munkát vállalni egy adott intézményben, nem tud érdemben szelektálni, olyan alacsony a bérszínvonal.

Az államtitkár úrtól azt szeretném kérni, mert már többször folytattunk ilyen jellegű vitát, hogy el fogja mondani az idei 9 százalékos emelést. Én beszéltem a szociális szektorban dolgozókkal az elmúlt pár napból, tehát pontosan tudják, hogy ez a 9 százalékos emelés az infláció mértékét sem éri el. Tehát az idei évben a szociális szektorban, gyermekvédelemben, idősellátásban dolgozóknak a reálbére csökkent. Érdemben kevesebbet tudnak vásárolni a boltban ezek az állami munkavállalók, mint amennyit tavaly tudtak. Ez azt jelenti, hogy nemhogy nem több megbecsülést kapnak, hanem az a pénzügyi megbecsülés, amit kapnak, kevesebbet ér. Akik a szektorban maradtak, hivatástudatuk miatt maradtak a szektorban, de a hivatástudattal a boltban nem nagyon lehet semmit venni.

Érdemben volt valamennyi előrelépés ‑ bár az sem teljesen kielégítő ‑ a pedagógusoknál, az egészségügyi ellátórendszerben, és most halljuk, ahogy a fideszes vezetők egyre többet beszélnek a kulturális szektornak a bérhelyzetéről, amúgy helyesen. De akkor miért nem adnak végre béremelést azoknak az embereknek, akik a legnagyobb bajban segítenek? Értem a kormányzati szándékot, hogy a gyermekvédelem legnagyobb részét például a nevelőszülői hálózattal oldják meg, és ebben szintén van pozitívum, de azért azt értsék meg, hogy soha nem lehet olyat elérni, hogy ne maradjanak intézmények és ne legyen állami intézményi ellátás. Ez egyszerűen nem reális. És ha marad állami intézményi ellátás, akkor ott embereknek kell dolgozniuk, és azokat az embereket jól meg kellene fizetni. Azt is pontosan tudja államtitkár úr, hogy a szociális szektor béremelése, főleg ha valamilyen csúsztatott formában, egy életpályamodell-szerűen valósulna meg, nem jelentene érdemi költségvetési kiadást. Értem, hogy nincs mindenre pénz, de sok mindenre van pénz feleslegesen, és erre is lenne érdemben pénz.

Továbbmegyek ‑ és beszéljünk erről ‑, nagyon fontos, hogy az emberek járjanak intézményekbe, és örülök, ha a politikustársak ezt megteszik, kevésbé örülök, ha a szakmai vezetőket ócsárolják egy ilyen intézménylátogatás után, de most nem ez a lényegi része, és rossz, ha egy vizesblokk rossz állapotban van. Ugyanakkor tudjuk, hogy az a fő baj a gyermekvédelmi intézményeknek az egész berendezésével, hogy ezeknek egy jelentős része nagyon régi épület, ránk maradt örökség, nagy budai házakban; az idősgondozásban ez még rosszabb: nagy kastélyokban, ahol nem lehet a demens öreg embereket felcipelni a lépcsőn, ilyen helyeken vannak megoldva ezek az intézmények. Az egész intézményrendszert kellene áthelyezni új épületekbe. Ez amúgy egy olyan állami program lenne, ami jelentősen növelné akár az építőiparnak vagy egyéb módon a gazdaságnak a teljesítményét, és semmi nem állította meg önöket az elmúlt 10-12 évben, hogy ezt megtegyék. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Úgyhogy összességében azt szeretném kérni, hogy a bérhelyzetre és az ilyen jellegű problémákra reagáljon a válaszában. Köszönöm. (Taps az ellenzék soraiban.)