Dr. Vejkey Imre (KDNP)

DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi Bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A jogrendszerünk alapját jelentő Alaptörvény 23. cikk bekezdése kimondja: „Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.”

(11.50)

Az Országgyűlésnek mint jogalkotónak a feladata, hogy az alaptörvényi keretek között meghatározza a választás szereplőinek a jogait és kötelezettségeit, illetve a választás lebonyolításának szabályait. Ezen feladat teljesítése érdekében tárgyalta meg és nyújtotta be az Országgyűlésnek az Igazságügyi Bizottság az egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

A bizottság öt törvény ‑ jelesül a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló, az országgyűlési képviselők választásáról szóló, a választási eljárásról szóló, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló, továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény ‑ módosítását kezdeményezi. Az Igazságügyi Bizottság a törvénymódosítási javaslatait és azok indokait megosztott expozé keretében, ahogy elnök úr mondta, Pajtók Gábor úrral közösen, velem együtt terjeszti elő.

Tisztelt Ház! Az Európai Parlament tagjainak a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. június 9-én közös eljárásban megtartott általános választásának tapasztalatai alapján időszerűvé vált a választási eljárásról szóló törvény, valamint a kapcsolódó jogszabályok módosítása.

Az Igazságügyi Bizottság javaslatának egyik legnagyobb érdeklődést és a bizottságban is legnagyobb vitát kiváltó része az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény módosítása volt, ezen belül is a választókerületi határok meghatározása és a megszerezhető mandátumok számának változása.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mint ismeretes, az Igazságügyi Bizottság másfél hónappal ezelőtt hallgatta meg a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda elnökeinek beszámolóit az idei helyi önkormányzati, nemzetiségi, önkormányzati és EP-képviselői választásokkal kapcsolatban.

A Nemzeti Választási Iroda elnöke a beszámolók tárgyalása során felhívta a figyelmet arra, hogy a demográfiai adatok alapján Budapesten és több vármegyében a törvényi szabályoknak való megfelelés érdekében a választókerületi beosztás módosítására volna szükség. Az Igazságügyi Bizottság ezért döntött akként, hogy a választókerületek arányos képviseletének érdekében, a választási szervek javaslataival összhangban egyes választókerületek határainak, továbbá mandátumszámának aktualizálását kezdeményezi; jelesül Budapesten kettővel kevesebb, Pest vármegyében pedig kettővel több választókörzet kialakítására tesz javaslatot. A törvénymódosítás részleteit e vonatkozásban majd Pajtók Gábor képviselőtársam fogja ismertetni, kifejteni.

Tisztelt Országgyűlés! Jelentős közérdeklődésre tartott számot Budapesten a főpolgármester-választás során a szavazatok újraszámolása körül kialakult helyzet. Ennek érdekében az Igazságügyi Bizottság új, pontosabb jogszabályi keretet kíván kialakítani, egyértelmű feladat- és hatásköri szabályok megalkotásával. A javaslat megteremti a szavazatok automatikus újraszámlálásának nemcsak a lehetőségét, de a kötelezettségét is.

Bár az 1997. évi választási eljárási törvény rendelkezett az újraszámlálás lehetőségéről, de azt csak szűk körben, törvénysértés esetére tette lehetővé. A módosítás szerint azonban törvénysértés nélkül is lehet a szavazatok újraszámlálását kérni, de csak rövid határidőn belül. Önkormányzati választáson a szavazást követő napon 10 óráig, országgyűlési választáson a szavazást követő napon 10 óráig, vagy a külképviseleten és átjelentkezéssel szavazók szavazatainak megszámlálását követően, a szavazást követő hetedik napon 10 óráig.

Ilyen kérést az érintett jelölt akkor fogalmazhat meg, ha az előzetes tájékoztató adatok százszázalékos feldolgozottsága alapján, tehát még az eredmény megállapítása előtt, az összes leadott érvényes és érvénytelen szavazat fél százalékánál ‑ országgyűlési választáson 101 szavazatnál ‑ kisebb a különbség az egyéni választókerületi választáson az első és második helyezett között, egyéni listás választáson pedig a még mandátumot szerző és már mandátumot nem szerző jelöltek között.

Amennyiben pedig szavazategyenlőség alakul ki, ekkor minden esetben automatikusan újra kell számolni a szavazatokat. Az újraszámlálást a helyi önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati választáson a helyi választási bizottság végzi el a szavazást követő három napon belül, amelybe bevonja a helyi választási iroda és a szavazatszámláló bizottságok tagjait is.

A szavazatok újraszámlálásának a helyi választási bizottság hatáskörébe kerülésével arról is szükséges rendelkezni, hogy az érdekelt felek jelenlétének lehetővé tétele érdekében megfigyelő megbízására kerülhessen sor abban az esetben, ha a helyi választási bizottságban nincs delegáltja az érintett jelölő szervezetnek vagy független jelöltnek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Eltérő szabályokat kell alkalmazni az Országgyűlési választások során felmerülő szavazategyenlőség esetén. Ha a szavazást követően a megszámolt szavazatok alapján a különbség 100 vagy annál kevesebb, akkor már a szavazást követő három napon belül újra kell számolni a szavazatokat az átjelentkezők szavazatai és a külképviseleteken leadott szavazatok bevárása nélkül. Ha a 100 vagy az alatti különbség csak azután alakul ki, hogy az átjelentkezők szavazatait és a külképviseleteken leadott szavazatokat a megszámlálásra kiadott szavazókörben megszámlálták, akkor a szavazást követő hetedik napon kell újraszámolni a szavazatokat.

Ezekben az esetekben a javaslat a helyi választási bizottságokra terhelődik, az övék az újraszámlálás feladata. Ha már az átjelentkező és a külképviseleti szavazatok nélkül is újraszámlálásra kerül sor, ezen szavazatok beérkezése után is 100 vagy azon belüli szavazatszám-különbség van, ebben az esetben kizárólag az átjelentkezők szavazatainak és a külképviseleten leadott szavazatoknak a megszámlálására kijelölt szavazókör szavazatait kell újraszámolni. Ebben az esetben az újraszámlálást az Országos Egyéni Választókerületi Bizottság végzi el.

Ezt követően az eredményt megállapító Választási Bizottság már az újraszámolt szavazatok alapján állapítja meg a választás eredményét. Ezzel összefüggésben az Igazságügyi Bizottság javaslata előírja, hogy ha a polgármester-választás, főpolgármester-választás és települési egyéni választókerületi választás esetén szavazategyenlőség alakul ki, akkor ne időközi választást kelljen tartani, hanem csak a szavazást kelljen megismételni annak érdekében, hogy a mandátumot mielőbb betölthessék.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény négyszakaszos módosítása is elsődlegesen a szavazategyenlőség során követendő választási szabályok tisztázását célozza.

(12.00)

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A legutóbbi választások során több észrevétel és kritika fogalmazódott meg a borítékok használatával kapcsolatban. A törvényjavaslat ezért megszünteti a szavazáshoz használt borítékok (Arató Gergely: Nem tudtatok csalni, az volt a probléma!) kötelező átadását a választópolgár számára, és költségtakarékosság (Arató Gergely: Szavazólapot se kapjanak a választópolgárok, még olcsóbb lesz!), a fülkeidő csökkentése és a szavazatszámlálás gyorsítása érdekében teszi mindezt. A gyakorlatban a választópolgárok jelentős része már most sem kéri a szavazólapok mellé a borítékot, így ez a változás lényegi módosulást nem eredményez. Fontos azonban kiemelni, amennyiben a választópolgár ezt mégis kéri, részére a szavazólapokkal együtt a borítékot is át kell adni továbbra is.

A borítékok kötelező használatának eltörlése azonban nem minden esetben indokolt. Amikor ugyanis a szavazat leadása és a megszámlálása között hosszabb idő telik el, mint a külképviseleti szavazás vagy a levélszavazás során, a boríték fenntartása és kötelező használata továbbra is indokolt. Ez a szabály marad továbbra is a külképviseleten és az átjelentkezéssel az illetékes szavazókörben leadott szavazatok megszámlálása során a szavazás titkossága érdekében.

Az Igazságügyi Bizottság javaslata a megfogalmazott észrevételekre reagálva pontosítja a borítékok alkalmazásának szabályait a nemzetiségi választás során. A módosítás alapján nem lesz érvénytelen a borítékon kívüli vagy le nem zárt borítékban levő olyan nemzetiségi szavazólap, amelyet az egy szavazókörös településen a helyi választási bizottság számol meg, hiszen e szavazólapot nem kell elszállítani a szavazóhelyiségből, így nincs szükség a lezárt borítékba helyezés garanciális szabályaira.

Tisztelt Országgyűlés! A hatályos választási eljárási törvény kimondja, hogy az a választópolgár gyakorolhatja a választójogát, aki a központi névjegyzékben szerepel. A központi névjegyzék pedig olyan elektronikus nyilvántartás, amelyet a Nemzeti Választási Iroda és a helyi választási irodák vezetnek. Ez a rendelkezés is megmutatja, hogy milyen fontos a választásra jogosult választópolgárokról vezetett névjegyzék.

A Nemzeti Választási Iroda feladata, hogy a választás kitűzését követő naptól a választáson szavazati joggal rendelkező választók központi névjegyzékben nyilvántartott adatait szavazókörök és választókerületek nyilvántartásával összekapcsolva, szavazóköri bontásban hozzáférhetővé tegye a helyi választási iroda számára, így áll össze a szavazóköri névjegyzék.

Éppen ezért fontos, hogy a névjegyzék módosításával kapcsolatos szabályok és eljárások pontosan megfelelő határidő tűzésével kerüljenek meghatározásra. A hatályos választási törvény előírja, hogy azt a választópolgárt, aki a szavazás napját megelőző 67. napon a szavazóköri névjegyzékben szerepel, a Nemzeti Választási Iroda értesítő megküldésével tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe vételről, amelyet eddig a választópolgár lakcímére kellett eljuttatni. A javaslat előírja, hogy az értesítőt az NVI-nek a postai megküldés mellett a jövőben a választópolgár digitális állampolgárságról szóló törvény szerinti tárhelyére is el kell juttatni, így a tárhelyén könnyen megtalálhatja azt.

A javaslat a névjegyzékzárás időpontjának módosítását is kezdeményezi, amely alapján pontosan meghatározhatók a jogi, illetve a technikai névjegyzékzárás időpontjai. Péntek 10 óra helyett a szavazást megelőző harmadik napon, vagyis a csütörtök 16 óráig bekövetkező változásokat kell átvezetni a névjegyzéken. A helyi választási irodák ezután berögzítik a beérkezett kérelmeket, valamint részdöntést hoznak az addig hozzájuk bekerült részkérdésekben. Pénteken reggel, csütörtök 16 óra után a helyi választási irodák a hozzájuk beérkezett további részkérdésekben is meghozzák a döntésüket, majd lezárják a névjegyzéket, ezzel megvalósul a technikai névjegyzékzárás. Ezután kerülhet sor az ellenőrzésekre és a névjegyzéknyomtatásra, a jegyzőkönyvnyomtatásra.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, támogassák a törvényjavaslatot. A megosztott expozé keretében most átadnám a szót Pajtók Gábor képviselőtársamnak. Köszönöm. (Dr. Pajtók Gábor tapsol.)