Dr. Pajtók Gábor (Fidesz)

DR. PAJTÓK GÁBOR, az Igazságügyi Bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy arra Vejkey Imre képviselőtársam utalt, az Országgyűlésnek mint jogalkotónak a feladata, hogy a választás szereplőinek jogait és kötelezettségeit, illetőleg a választás lebonyolításának a szabályait meghatározza. A jogalkotó határozza meg a választási szervek tagjainak összetételét, működésük szabályait, a névjegyzék összeállítása, a jelölés, a szavazás, az eredménymegállapítás és a jogorvoslatok rendjét. Fontos kitétel ugyanakkor, hogy az Országgyűlés ezen döntési szabadságát csak az Alaptörvény keretei között gyakorolhatja.

Ugyanakkor a választási rendszer demokratikus működésének és igazságosságának egyik alapvető feltétele, hogy az egyéni választókerületek határai igazodjanak a lakosságszám területi eloszlásának változásaihoz. Ezért az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény módosítása szükségessé vált.

A törvény jelenleg hatályos szövege így szól: „Az egyéni választókerület választásra jogosultjainak száma az országos számtani átlagtól 15 százalékkal nagyobb mértékben ‑ a földrajzi, nemzetiségi, történelmi, vallási és egyéb helyi sajátosságokat, valamint a népességmozgást is figyelembe véve ‑ kizárólag abban az esetben térhet el, ha a módosításra a vármegyehatárok és a fővárosi határ átlépésének tilalma, valamint az összefüggő területalkotási kötelezettség érvényesülése érdekében van szükség.”

Ugyanakkor amennyiben az eltérés mértéke meghaladja a 20 százalékot, az Országgyűlésnek módosítania kell az egyéni választókerületek beosztását. Ezt a módosítást ugyanakkor a jogalkotó csak az országgyűlési képviselők általános választását megelőző év első napjáig, esetünkben 2025. január 1. napjáig teheti meg.

Tisztelt Ház! Az Alkotmánybíróság már többször kifejtette, hogy az egyéni választókerületek területeinek megállapítása, valamint az egyes választókerületekre jutó választópolgárok száma közvetlen összefüggésben áll a választójog érvényesülésével, ezen belül az egyenlő választójog alapelvével.

Az alkotmánybírósági döntés azt is deklarálta, hogy alkotmányossági szempontból aggályos, ha a választásokat közvetlenül megelőző időszakban kerülne sor a törvénymódosításra és annak megfelelően az egyéni választókerületek területének átfogó vizsgálatára. Ezért kerül be a törvényi rendelkezések közé az a kitétel, hogy az egyéni választókerületek területeinek módosítására csak az országgyűlési képviselők általános választását megelőző év első napjáig van törvényes lehetőség.

Az Igazságügyi Bizottság ezért döntött úgy, hogy a Nemzeti Választási Iroda elnökének javaslatára kezdeményezi az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény módosítását.

Tisztelt Ház! Magyarországon az elmúlt évek demográfiai trendjei, különösen a nagyvárosok és agglomerációik növekedése, illetve egyes vidéki térségek népességének változása jelentős egyensúlyhiányokat eredményeztek a választókerületek között. A módosítási javaslat célja, hogy e kihívásokra válaszolva biztosítsa a választókerületek arányos képviseletét, ami valamennyi állampolgár számára egyenlő szavazati jogot és befolyást garantál.

Az országgyűlési egyéni választókerületek választásra jogosultjainak országos számtani átlagától több választókerület választópolgárszáma tér el már 20 százaléknál nagyobb arányban.

(12.10)

Pest vármegyében hét választókerület tekintetében sérül ez az arányossági követelmény, vagyis az országos átlagtól való eltérés meghaladja a 20 százalékos mértéket. Megállapítható továbbá, hogy Budapest választókerületeinek száma többletet mutat a népesség száma és a népességszám-változás trendjére figyelemmel, ezért itt a választókerületek száma kettővel csökkentendő és csökkenthető anélkül, hogy az arányossági követelmény sérelme bekövetkezne.

Ehhez tartozik, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi választásán több olyan választókerület volt Budapesten, ahol a választópolgári létszám olyan alacsony volt, ami sértette az arányossági követelményt. Megállapítható, hogy a főváros belső kerületeit érintő népességcsökkenés is indokolttá teszi a bizottsági indítványban javasolt módosítást.

A választókerületek országos számának változatlansága feltétele miatt a Pest vármegyéhez kerülő két választókerülettel és a budapesti választókerületek számának ugyanilyen mértékű módosításával biztosítható a törvényi követelményeknek való megfelelés. Budapest esetében a választókerületszám-csökkenés hatására mérséklődni fog az átlagtól való eltérés, különös figyelemmel a csökkenő népességszámra, annak trendjére.

A törvénymódosítás tehát nemcsak demográfiai adatokra és trendekre reagál, hanem az Alaptörvényben foglalt elveket is szolgálja, hiszen biztosítja, hogy minden választópolgár szavazata egyenlő súllyal bírjon.

Tisztelt Országgyűlés! A kiegyensúlyozott választókerületi rendszer a demokratikus választások tisztaságának és igazságosságának egyik alapfeltétele. Ezért a módosítások biztosítani fogják, hogy választási rendszerünk megfeleljen a nemzetközi normáknak és az európai elvárásoknak is. Ahogy arra az Igazságügyi Bizottság ülésén már utaltam, Budapest esetében is a népességszám változása miatt nemcsak a változással érintett választókerületek határait kell módosítani, hanem szükségszerűen át kell tekinteni a főváros valamennyi választókörzetét, hogy azok kialakítása eleget tegyen az arányosság követelményeinek.

A törvényjavaslat további két vármegyében, Csongrád-Csanád és Fejér vármegyékben tesz javaslatot a választókerületi beosztás kisebb módosítására. Ennek indoka a vármegyén belül bekövetkezett népességváltozás trendje, az arányossági feltételeknek való megfelelés.

Tisztelt Országgyűlés! A választási eljárási törvény módosítására irányuló javaslat több fontos részletszabályt pontosít, illetőleg alakít ki, azon túl is, amit Vejkey Imre képviselőtársam mondott. A szavazópolgárok számára egyértelműen a szavazati joguk gyakorlásának megkönnyítését jelenti az a módosítás, amely megszünteti a személyazonosító vagy lakcím igazolásának kötelezettségét a szavazáskor. A jövőben tehát nem lesz szükség arra, hogy a lakcímkártyát is magunkkal vigyük a szavazáshoz. Elegendő lesz a személyi igazolvány, a személyazonosító útlevél vagy a vezetői engedély bemutatása. A személyazonosító igazolási kötelezettség a külképviseleteken való szavazás esetében is megszűnik. A javaslatunk pontosítja a jelöltek visszalépésére nyitva álló határidőt.

Az új szabályozás pontosabb és a választás lebonyolítása szempontjából tisztább helyzetet teremt azzal, hogy a visszalépést a szavazást megelőző második nap 16 óra helyett a választást megelőző harmadik napig lehet bejelenteni. Új szabályként kerül meghatározásra a közérdekből nyilvános személyi adatok köre a választási eljárásban. Ilyennek minősül például a jelölt és a megválasztott képviselő neve, a választási bizottság tagjának és póttagjainak neve, a jegyzőkönyvet aláíró megfigyelő neve és aláírása.

Új szabályozást kíván bevezetni a javaslat az elegendő jelölt hiányában tartandó időközi önkormányzati választással kapcsolatban. A bizottság javaslata szerint ilyen választást csak az általános választás napját követően lehet a jövőben kitűzni. Ennek az az indoka, hogy az érintett település névjegyzékét az általános választás névjegyzékének véglegessé válását követően lehessen összeállítani.

Tisztelt Országgyűlés! A szavazás lebonyolítása és a szavazatszámlálás során a szavazatszámláló bizottságok választott tagjai azok, akik a bizottság tagjaiként talán a legnagyobb tapasztalattal és a legnagyobb felkészültséggel rendelkeznek. A helyi választási irodák vezetői ezért kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy felkészült, jól képzett választott tagjai legyenek a bizottságoknak. Ezért rendkívül fontos, hogy az engedélyezett, legalább 3 fő választott tag folyamatosan jelen legyen a bizottságokban.

A választási eljárási törvény jelenlegi rendelkezései ugyanakkor nem teszik lehetővé, hogy abban az esetben, ha valamelyik választott tagnak a szavazás napján bekövetkező rosszulléte, betegsége, esetleges halála esetén egy vagy több választott tag kiesik a munkából, akkor a helyi választási iroda vezetője pótolhassa a kieső tagot. Ezért a javaslat indítványozza, hogy a szavazatszámláló bizottság munkájából kieső választott tagot pótolni lehessen.

Tényszerű továbbá, hogy a választások lebonyolítása során sok helyen gondot okozott a megfelelő számú szavazatszámláló bizottsági tag megválasztása, ugyanis a jelenlegi jogszabályi rendelkezések összeférhetetlennek tekintik a választási bizottsági tagsággal azokat, akik az adott választókerületben jelöltet állító jelölőszervezet tagjai vagy a választókerületben induló jelölt hozzátartozói. A törvényjavaslat ezen összeférhetetlenségi esetekben nem tartja indokoltnak a megbízatás teljes választási ciklusra vonatkozó megszüntetését, azt elegendő csak az adott választásra alkalmazni.

A nemzetközi megfigyelők nyilvántartásba vételéről, illetőleg annak törléséről a Nemzeti Választási Iroda elnöke dönt. E döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye. Új elemként a nyilvánosság megfelelőbb biztosítása érdekében indokolt, hogy a Nemzeti Választási Iroda elnökének döntései a választások hivatalos honlapján közzétételre kerüljenek. Ugyancsak közzé kell majd tenni a Nemzeti Választási Iroda, illetőleg a Területi Választási Iroda elnökének döntéseit, ha összeférhetetlenség vagy más okból új területi vagy helyi választásiiroda-vezetők kijelölése válik szükségessé.

Tisztelt Ház! A választások lebonyolításához kapcsolódnak azok az indítványok is, amelyek a szavazás megismételtetése esetén a nemzetiségi megfigyelő megbízásának lehetőségét is biztosítani kívánják, hasonlóan a szavazatszámláló bizottság delegált tagjaihoz.

Ugyancsak a nemzetiségi választásokhoz kapcsolódik az a törvénymódosítási javaslat is, amely rögzíti: a nemzetiségi önkormányzati választáson a szavazatok számlálását a helyi választási bizottság, illetőleg a területi választási bizottság a szavazáshoz képest később is elvégezhesse. A javaslat jegyzőkönyvvezetési kötelezettséget ír elő a jegyzőkönyvvezető számára, amennyiben a szavazás előkészítése, lebonyolítása vagy a szavazatszámlálás során törvénysértést, a választási eljárás alapelveinek sérelmét észleli. Ha erre a jegyzőkönyvvezetésre a tag indítványa alapján mégsem kerülne sor, úgy a javaslat biztosítja a szavazatszámláló bizottság tagjának, hogy észrevételeit a szavazóköri jegyzőkönyv mellékleteként rögzíthesse.

A jelenleg hatályos jogszabályok lehetővé teszik, hogy a Nemzeti Választási Bizottság az ülését a határozatképesség biztosítása érdekében online is megtarthassa. A törvénymódosítási javaslat ezt a lehetőséget más választási bizottságok számára is biztosítani kívánja, a megfelelő nyilvánosság megtartása mellett. Ilyen lehet az internetes vagy a tévéközvetítés.

A bizottság indítvánnyal rendezni kívánja továbbá a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettesének illetményét is, mégpedig úgy, hogy az elnök illetményének 60 százalékában tesz javaslatot. Noha a választási eredmény minél előbbi megállapítása érdekében a választási eljárás több választás tekintetében is részeredmény megállapítását, majd azok összesítését írja elő, nem tartalmaz egyértelmű és egységes szabályozást arra nézve, hogy a részeredmények megtámadhatók‑e önálló jogorvoslattal vagy a jogszabálysértő részeredmény csak az eredménnyel szembeni jogorvoslat keretében támadható.

(12.20)

A törvénymódosításra irányuló javaslat ez utóbbi megoldást építi be a törvénybe, pontosan a jogerős eredmény mielőbbi kialakulása érdekében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Igazságügyi Bizottság a joggyakorlat tapasztalatait alapul véve tette meg az indítványait. Ezeknek a tartalmáról, okairól részletesen tájékoztatást adtunk. Kérjük ezért képviselőtársaimat, hogy támogassák az Igazságügyi Bizottság törvénymódosító javaslatát. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)