Horváth László (Fidesz)

HORVÁTH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A költségvetéshez való hozzászólásomat hadd kezdjem egy olyan témával, ami itt a vita során merült fel, de akkor két percben nem tudtam reagálni. Kanász-Nagy Máté képviselőtársam hozta be lakhatási kérdések kapcsán, illetve segítségnyújtás kapcsán a recski ügyet. Recsk az én választókerületemben van, és az államtitkár úrral együtt egyébként, amikor a baj bekövetkezett, akkor másnap ott is voltunk az érintetteknél. Azt hiszem, hogy viszonylag alaposan ismerem ezt a kérdést, és nem a vita szándékával hozom ezt szóba, csak azért, hogy pontos legyen a kép.

Tehát szerintem gyorsan jött a segítségnyújtás. A kormány ráadásul egy kivételes és címzett segítségnyújtásról döntött Recsk ügyében, hiszen nem szokásos az, hogy egyébként magántulajdonú ingatlanokban bekövetkezett káresemény kapcsán nyújtson rendkívüli támogatást. Erre valók a biztosítások, ami persze itt döntő részben hiányzik. És az is nagyon jó, hogy arra a karitatív szervezetre bízta ennek a segítségnyújtásnak a feladatát, amely nagy tapasztalattal, nagy jártassággal rendelkezik, tehát szakmai kézbe került ez, nemcsak szakmailag, nemcsak kézben, hanem szívben is ott vannak ezek a szakemberek.

Na de az a helyzet, hogy a segítség csakis jogszerűen történhet meg. Tehát azon ingatlanok esetében, amely ingatlanok: 1. építési engedély nélkül jöttek létre; 2. más telkén építettek építési engedély nélkül; 3. használatbavételi engedély nélkül ingatlanokban lakott az érintettek egy része, tehát ilyenkor jogszerűen segíteni rendkívül nehéz, és tegyük hozzá egyébként, hogy a karitatív szervezetek folyamatos párbeszédben voltak, jelenlétben voltak, és tényleg próbáltak segíteni. De, még egyszer mondom, jogszerűen lehet csak segíteni. Azt ugye, a képviselő úr sem várja el, hogy egyébként bármilyen költségvetési forrást egy karitatív szervezet jogszerűtlenül nyújtson? Ennyit szerettem volna hozzátenni ehhez az ügyhöz a teljesség kedvéért.

Ami pedig a költségvetést illeti, én igazából a nyugdíj kérdéséhez szeretnék hozzászólni, de itt már figyelve a vitát egy ideje, azért engedjenek meg nekem néhány általános megjegyzést, ami szerintem hasznos lehet vagy gondolatébresztő lehet reményeim szerint a vita következő részében.

Egy költségvetéssel szemben meg általában a gazdaságpolitikával szemben alapvető elvárás az, hogy legyen kiszámítható és stabil. Rögtön fölvetődik az a kérdés, hogy ebben a helyzetben, amikor körülöttünk, illetve az egész világban, amelyhez azért hozzá vagyunk kötve nagyon erősen, olyan változások, olyan válságok merülnek fel, jelentkeznek, amelyek egyébként egymással párhuzamosan vagy egymással egybeszövődve, közvetlenül vagy közvetve jelentenek nap mint nap vagy hónapról hónapra vagy évről évre újabb és újabb kihívásokat, amelyekre nehéz felkészülni, szóval, ebben a helyzetben, amikor egyszerre van pénzügyi, gazdasági, háborús, migrációs, ökológiai vagy akár ha Európát nézzük, egy értékrendi válság, tehát ennyi válság közepette képes‑e Magyarország Kormánya megalapozott, stabil és kiszámítható költségvetést alkotni.

(16.00)

Ha itt a választ meg akarjuk adni, akkor az a helyzet, hogy nem találgatnunk kell, hanem meg kell néznünk az elmúlt évek teljesítményét. Ez a kormány több mint egy évtizede jó időben, rossz időben képes volt egyrészt a világban és a környezetünkben lejátszódó folyamatok lényegét felismerni, azoknak a mozgatórugóit megérteni, és feltérképezni ezeknek a mozgásoknak az irányát és célját.

De emellett egyébként számos példa bizonyította azt, hogy ez a kormány képes volt az egyébként nem kiszámítható és előre nem látható kihívásokra rugalmasan reagálni. Hát, ezt a Covid idején jól láthattuk, meg jól láthattuk az elmúlt két évben, ebben a pusztító és értelmetlen háborús időszakban.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ahogy államtitkár úr is említette, ki tudta előre azt, hogy jön a Covid? A magyar költségvetés összeomlott? Nem omlott össze! A baloldalról azt hallottuk békeidőben is, hogy ez tarthatatlan, megalapozatlan, össze fog omlani. Minden évben azt jósolták, hogy össze fog omlani a költségvetés. A legnagyobb bajban sem omlott össze a költségvetés, sőt a Covid idején, emlékezzenek vissza, sikerült fenntartani az addig elért magas foglalkoztatottsági szintet. Ez nem kis teljesítmény, és úgy gondolom, hogy ezt méltányolhatjuk, bármelyik oldalon is vagyunk.

Sikerült fenntartani a családtámogatási rendszert. Nem kis teljesítmény! Sikerült azokat a szociális vívmányokat, a rezsicsökkentést megtartani, ami példa nélküli. Azt gondolom, hogy ez egy olyan teljesítmény, amit lehet méltányolni, kell is méltányolni. Valóban, a ’21-es tervezés idején, tehát a ’22-es költségvetés tervezésének idején ki látta azt, hogy jön egy háború? Ki látta azt, hogy ez a háború ilyen hosszan fog tartani, és ilyen negatívan fogja egész Európa, illetve Magyarország gazdaságát is befolyásolni?

Gondolják el, hogy 2022-től csak az energia vonatkozásában egyszerre volt energiaellátási, és egyszerre volt energiabiztonsági probléma! Egyfelől nem tudtuk, hogy milyen áron tudunk majd beszerezni energiát, kitől, másrészt meg azt sem tudtuk, hogy lesz‑e elegendő. Ilyen feltételek mellett a költségvetés lábon maradt, nem omlott össze, és megint mondom, a foglalkoztatottság sem omlott össze, és a családtámogatási rendszer sem omlott össze, és nem kellett visszavenni, és nem kellett visszavenni a 13. havi nyugdíjat sem, hanem az mind megvolt ’23-ban, ’24-ben, és ’25-ben is meglesz. Úgyhogy szerintem a kormány eddigi teljesítménye alapján bizony alappal feltételezhetjük, hogy a kormány most is a realitások és a valós világgazdasági és politikai folyamatok ismeretében tervezte meg a költségvetést.

Van még egy lényeges felismerés, amely a költségvetés egyik pillére. Az, hogy a világ gazdasága a járvány és a háború óta gyökeresen átalakul, teljesen megváltozik a világ gazdasági tengelye, eltolódik, és az a semlegességre alapozott gazdaságpolitika, amely tükröződik ebben a költségvetésben, megalapozott és szükségszerű, és az élet igazolja azt, hogy ez működőképes. És hol igazolja az élet ezt? Magyarországon igazolja ezt az élet, ahol nyugati beruházó és keleti beruházó együttműködik, és egymásra van utalva. Igenis, lehetséges ezt megcsinálni! Az a helyzet, hogy ha valaki nem tud rugalmasan alkalmazkodni, és dogmák alapján rendezi be a maga gazdaságpolitikáját, biztos, hogy vesztesen fog kikerülni ezekből a folyamatokból. Ennyit általánosságban, de szerintem talán megfontolandó és méltányolandó, amit mondok.

Ami pedig a nyugdíjak kérdését illeti, illetve még valami a kiszámíthatóság kapcsán: az eddigi gyakorlattól eltérően nem a tavaszi ülésszak végén fogadtuk el a költségvetést és az adótörvényeket, hanem most eltoltuk, egy későbbi időszakra elhalasztottuk. Annak is megvolt az előnye, hogy a tavaszi ülésszakban tárgyaltuk a költségvetést az előző évek során, meg az adótörvényeket. Az volt az előnye, hogy a gazdaság szereplői időben és alaposan fel tudtak készülni a következő évben bekövetkezendő változásokra.

De most, mivel látni lehetett, hogy vannak nagyon jelentős rizikófaktorok a világpolitikában és a világgazdaságban, ezért valóban meg kellett várni az amerikai elnökválasztás eredményét. Érdemes volt megvárni, azt mondom, merthogy ez jóval kiszámíthatóbb tervezést tett lehetővé. Valóban megvan annak a reménye, és most már ez több mint remény, mert elérhető távolságba került, karnyújtásnyi távolságra került a béke.

Azt nem kell elmondanom, hogy mennyivel biztonságosabban lehet tervezni, és hogy is mondjam, mennyivel nagyobb ívű, nagyobb tartalmú elképzeléseket lehet a költségvetésben megfogalmazni, mint akkor, ha marad minden a régiben, és folytatódik ez a kilátástalan, értelmetlen, rengeteg áldozattal és pusztítással járó háború. Az, hogy ennek a háborúnak véget kell vetni, most, hogy a költségvetés nyelvén kis számot is mondjak, ez a kétszer kettő igazsága. Egyszerűen nem folytatható, és nekünk alapvető érdekünk, hogy ez ne folytatódjon.

Ha több forrásunk van, és az a helyzet, hogy ezeknek az említett uniós forrásoknak is meg kell érkezniük, szóval, lehet ezzel zsarolni egy darabig, mert itt semmi másról nincs szó, politikai zsarolási eszköz mindaz a pénzforrás, amit nem adnak ide nekünk, merthogy még mindig nem adták fel azt a tervet, hogy majd ezzel fognak minket beszorítani a sarokba.

No de visszatérve, a nyugdíjakról röviden, és igen, próbálok tényszerű lenni. A nyugdíjasokkal megkötött megállapodása értelmében a kormány megőrzi a nyugdíjak értékét, és biztosított az inflációkövető nyugdíjemelés. 2025-ben a költségvetés nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 7200 milliárd forintot fordít, ami a költségvetés egyik legnagyobb tétele, 7200 milliárd forint. Megmarad a 13. havi nyugdíj, amire több mint 500 milliárd forintos fedezet áll rendelkezésre, és megmarad ‑ mindenféle rémhírterjesztéssel szemben ‑ a „Nők 40” program, amelynek keretösszege 490 milliárd forintra emelkedik ‑ tehát emelkedik.

A nyugellátásról szóló törvény vonatkozó rendelkezései alapján a nyugdíjemelés meghatározásánál 3,2 százalékos fogyasztóiár-növekedést kell figyelembe venni. A kormány 2010-ben a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését ígérte, amit betartott. Ha a nyugdíjak forintösszegét nézzük, akkor 2010 óta több mint kétszeresére emelkedett ez az összeg, a vásárlóerő ‑ és ez is egy tényszám ‑ pedig ebben az összehasonlításban 20 százalékkal javult. A kormány 2022-ben, mint ismeretes, teljes egészében visszaépítette a 13. havi nyugdíjat, és ennek fedezetét minden év második hónapjában, így 2025 februárjában is biztosítani fogja.

(16.10)

A kormány célja, kiemelt célja a nyugdíjasok támogatása, és kiemelt cél a nők megbecsült szerepének elismerése a nyugdíjrendszerben. 2025-ben tehát a költségvetés nyugellátásokra 7200 milliárd forintot fordít, ebből nyugellátásra 6545,7 milliárd forintot, 13. havi nyugdíjra és ellátásra 2025-ben 535 milliárd forintot fordít a kormány.

Ahogy a 13. havi nyugdíjról már említést tettem, hozzá kell tenni, hogy eredetileg fokozatos visszaépítésről volt szó, 2022-ben azonban a tervezett kétheti juttatás helyett teljes havi összegű 13. havi nyugdíjat kaptak meg a jogosultak. Azok is megkapták ezt a juttatást 13. havi ellátás címén, akiknek az ellátását a nyugdíjakkal azonos módon kell emelni. S ahogy említettem, ahogy 2022-ben, 2023-ban, 2024-ben, úgy 2025 februárjában is mintegy 2,5 millió honfitársunk egy teljes havi nyugdíjjal vagy ellátással azonos összegű többletjuttatásban részesül. És hogy ne szaporítsam a szót, összegszerűen, amiről beszéltem, az átlagnyugdíjak alakulása úgy néz ki, hogy 2010-ben 97 ezer forint volt az átlagnyugdíj, 2024 novemberére pedig több mint 234 ezer forint.

Amiről még szeretnék beszélni, az a nyugdíjprémium kérdése. Ha a gazdasági növekedés mértéke meghaladja a 3,5 százalékot, és az államháztartás egyenlegcélja is teljesül, a nyugdíjasokat novemberben a havi járandóságuk mellett nyugdíjprémium illeti meg. A nyugdíjakkal azonos módon emelendő ellátásban részesülők ‑ a kormány külön döntése alapján ‑ a nyugdíjprémiummal megegyező módon számított egyszeri juttatást kapnak. Ez így volt 2017-ben, ’18-ban, ’19-ben, ’21-ben, ’22-ben, tehát öt alkalommal már ez megtörtént, és közel 350 milliárd forintot biztosított erre a kormány.

A nyugdíj melletti munkavégzésről is hadd szóljak két szót. A kormány a több évtizedes munkatapasztalatot magasabb anyagi elismeréssel honorálja, a munkát végző nyugdíjasok közterhei ugyanis 2020. július 1-jétől minden korábbinál kedvezőbbek. A nyugdíjasnak, ha a nyugdíj mellett munkát vállal, 2020. július 1-jétől a munkából származó jövedelmét kizárólag a 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli, semmilyen egyéb járulékot nem kell fizetnie. Az egyéni kedvezményeken túl a nyugdíjas munkavállalók után a munkaadóknak sem kell szociális és szakképzési hozzájárulási adót fizetniük, amellyel a kormány ösztönzi az aktív idősek foglalkoztatását. Jelenleg 180 ezer nyugdíjas honfitársunk dolgozik nyugdíj mellett. Köszönet a munkájukért, szükség van rájuk.

Szeretném még hozzátenni, hogy a napokban született meg a három évre szóló bérmegállapodás a munkaadók és a munkavállalók között. Ez a nagyon fontos döntés a nyugdíjrendszer fenntarthatósága és biztonságos működése szempontjából is egy nagyon fontos lépés volt, hiszen ha a gazdasági bevételek nőnek, nőnek a keresetek, akkor annak ellenére, hogy sajnos az elöregedés folyamatát még nem tudtuk megfordítani hazánkban, növekedni fognak azok a bevételek is, amelyekből a nyugdíjrendszert biztonságosan és biztonsággal fenn lehet tartani.

Nem beszéltem arról sem, hogy a rezsivédelem mekkora segítséget jelentett és jelent nyugdíjas honfitársaink számára. Akik mindig bírálják a nyugdíjrendszerünket, ezt a nagyon fontos elemet rendszeresen kifelejtik.

Van egy aggasztó dolog, hogy az Európai Unió által kért, megrendelt OECD-jelentés azt javasolja, hogy szüntessük meg, vezessük ki a 13. havi nyugdíjat, a nyugdíjkorhatárt emeljük meg 67 évre, a „Nők 40” programot pedig szigorítsuk. Az a helyzet, hogy ha nem tesszük ezt meg, akkor újból jön a zsarolás, újból jön a nekünk járó források visszatartása. A Nyugat, Brüsszel már lassan kezdi feladni, hogy velünk szemben ezzel az eszközzel eredményt fog elérni. De vannak más jelöltjei, akiket már kinézett Magyarország vezetésének a posztjára, és ők ezeket a lépéseket végre is hajtanák. Erről kellene adott esetben nyilatkozni baloldalról is, hogy ezekhez a tervezett és elvárt brüsszeli lépésekhez mi az önök viszonya. Szerintem erről érdemes lenne beszélni. Egyébként pedig hiába Brüsszel terve, hiába szeretne ő dönteni arról, hogy ki vezesse Magyarországot, azért erről még mindig a magyar emberek döntöttek és fognak dönteni a jövőben is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)