Cseresnyés Péter (Fidesz)

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Először a felszólalásom kezdeteként szeretnék Dudás Róbert képviselőtársam néhány gondolatára reagálni, hiszen közvetett módon azt sugallta hozzászólásában, hogy nem ismerjük igazán a vidéket, nem ismerjük a vidéki emberek véleményét.

Jelentem neki, hogy az én választókörzetemben 81 kistelepülés van, és a 81 kistelepülésen élő emberek, miután én rendszeresen találkozom velük, nemcsak polgármesterekkel, hanem az ott élő emberekkel is, többségében látják azokat az eredményeket, látják azt a fejlődést, azokat a fejlesztéseket, amiket az elmúlt 14 év hozott nekik, az elmúlt 14 év közös eredményeként tudhatunk magunkénak.

Az utak felújításának kapcsán megfogalmazott kritikához hadd csatlakozzam egy kicsit, a kritika kritikájához hadd csatlakozzam, államtitkár úr gondolataihoz, hisz az elmúlt időszakban a választókörzetemben több tíz kilométer hosszúságban újultak meg állami utak, és például a „Magyar falu” programnak köszönhetően önkormányzati fenntartású utak is jelentős mértékben tudtak megújulni.

Egy példát hadd mondjak el, mert úgy látszik, legalábbis számomra úgy tűnik Dudás képviselő úr felszólalásából, hogy ő nem ismeri a vidék Magyarországának problémáját és helyzetét. Egy példát hadd mondjak el, amely ezt a helyzetet szerintem világosabbá teszi mindenki számára, aki a kormányzat vidékpolitikáját kritizálni próbálja.

A 2010-es évek elején egy kistelepülésen ‑ úgy hívják ezt a települést, hogy Ortaháza ‑ voltam egy beszélgetésen, ahol az ott élő idősebb emberek kritikaként fogalmazták meg velünk szemben, hogy ott van a falun keresztülvezető út áldatlan állapotban, kátyú kátyú hátán, mikor újítjuk már föl. Én utánanéztem a dolognak, és azt mondtam, hogy rövid időn belül, ott ugyanis tervezett módon a felújítás meg fog történni, be fog fejeződni ez a felújítás, ami azóta meg is valósult.

De még mielőtt válaszoltam volna az emberek kérdéseire, én viszontkérdeztem, mert nem tudtam ott közvetlenül számukra bármi megnyugtatót mondani, és megkérdeztem tőlük, hogy mondják meg őszintén, hogy utoljára érdemben ehhez az úthoz mikor nyúltak hozzá. Ezek az idős emberek gondolkoztak, hosszú ideig tanakodtak, hogy mikor is történt felújítás ezen az útszakaszon, és végül is megállapodtak abban ‑ hangsúlyozom, amit én most mondok példaként, a 2010-es évek elején volt ‑, hogy valamikor az 1950-es évek végén, 60-as évek elején történt azon az úton érdemi felújítás.

Egy ilyen helyzetet kell a kormányzatnak kezelni, és ezt a helyzetet úgy kezeli, hogy az elmúlt időszakban az én településeim között vezető utak is jelentős mértékben megújultak, úgyhogy a vidéki fejlődést és a fejlesztéseket éppen ezért, mivel látják, hogy a kormányzat figyel a vidék Magyarországára, az ott élő emberek többsége elismeri.

De visszatérve az eredeti gondolataimhoz, ami miatt szerettem volna hozzászólni a költségvetéshez, én két területtel szeretnék foglalkozni, az egyik a foglalkoztatás, a másik pedig a szakképzés, hisz az elmúlt 14 évben jelentős mértékű pozitív változás következett be itt is, mind a két területen, köszönhetően a kormány határozott, támogató, odafigyelő lépéseinek, amely támogató lépések megmaradtak forintosított eszközként a 2025-ös költségvetésben is. Mind a foglalkoztatás területe, mind a szakképzés szoros összefüggésben vannak a kormány által kidolgozott új gazdasági akcióterv céljainak elérésével.

Miért voltak fontosak és miért fontosak ma is az említett területek? Mert 2010-ben a munkaalapú társadalom megvalósításán kezdtünk el dolgozni. Fontos cél és feladat is volt egyben, hiszen Magyarországon 2010-ben, az akkori baloldali kormány leváltásakor a foglalkoztatásban lévők száma körülbelül 3,7 millió fő volt. Ez megközelítőleg 56 százalékos foglalkoztatási arányt jelentett.

Az akkor meghirdetett egymillió új munkahely megvalósítása az akkori ellenzék tagjai között, akik közül sokan ma is itt ülnek a parlament padsoraiban, tréfa és vicc tárgya volt. Hála istennek, nem lett igazuk. Napjainkban ez a szám, a foglalkoztatottak száma 4,7 millió, amely szám a foglalkoztatottak arányában az Európai Unió tagállamainak sorrendjében az elsők közötti helyet biztosítja számunkra, hiszen a 14 évvel ezelőtti körülbelül 56 százalékos arány helyett most körülbelül 75 százalékos arányt mutat. Nagykanizsán, ahol én élek, ez ott is egy jelentős, pozitív fejlődést mutat, hisz a városban körülbelül kétezer fővel többen dolgoznak, mint 2010-ben. Az akkori 12 százalékos munkanélküliségi arány most a városban 4 százalékra csökkent le. Tehát kézzelfogható szinte minden egyes településen ez a jelentős fejlődés.

Azért mondom ezt, mert az ígéretek, az egymillió új munkahely valósággá váltak azon eszközök segítségével, amelyek a 2025-ös költségvetésben is komoly keretösszeggel benne vannak.

Melyek voltak és melyek ezek az eszközök? Jelentős részt jelentett a közfoglalkoztatás megerősítése, mintegy küszöböt jelentve az elsődleges munkaerőpiacra való bejutás egyik fontos területeként. Emellett foglalkoztatási támogatások, elhelyezkedést segítő, valamint képzési programok, mint például az ifjúsági garanciaprogram vagy a „Munkaerő-kínálat bővítése és fejlesztése” program voltak. Lehetne folytatni természetesen a sort. Olyan programok voltak ezek, amelyek folytatódnak az európai uniós 2021-27-es pénzügyi ciklusban is, így finanszírozásuk benne van a 2025-ös költségvetésünkben is.

Most is vannak tehát ösztönzők és támogató programok, amelyek a munkát keresők, váltani akarók szándékát segítik, vagy éppen a képzettségek, készségek elsajátítását támogatják. Ennek koordinálását a Nemzeti Foglalkoztatási Alap végzi. Fő célja és feladata e szervezetnek az, hogy biztosítsa a foglalkoztatást elősegítő támogatások működtetéséhez, a szakképzési támogatásokhoz szükséges pénzügyi forrásokat, valamint finanszírozza az álláskeresési ellátásokat. Ezt a költségvetésben biztosított 197 milliárd forint előirányzatból tudja megtenni. Ez az előirányzat az álláskeresési járulékot, az ellátással kapcsolatos közvetlen költségeket foglalja magában.

(15.00)

Emellett továbbra is megmarad a Start-munkaprogram, amely segítette az elmúlt időszakban is kijutni az elsődleges munkaerőpiacra azokat, akik az elhelyezkedés folyamatában nehézségekkel küzdöttek. Erre valamivel több mint 140 milliárd forint áll rendelkezésre, emellett foglalkoztatást elősegítő támogatásokra körülbelül 23 milliárd forint kerül betervezésre. A foglalkoztatást segíti a Demján Sándor-program is, amely a kis- és közepes vállalkozások megerősítését és megerősödését célozza meg fejlesztéseik támogatásával, a munkahelymegtartás és új munkahelyteremtés lehetőségének támogató biztosításával.

A foglalkoztatás közvetlen támogatása mellett meg kell említeni a szakképzést is mint a munkaerőpiac igényeinek kielégítését segítő fontos területet. A szakképzés kulcsszerepet játszik abban, hogy a fiatalok számára a versenyképes végzettség ‑ a gazdaság által elvárt tudás megszerzésével ‑ vonzó karrierlehetőséget biztosítson, amely biztos egzisztenciát és magas jövedelmet kínál. Emellett a felnőttkorosztály számára is lehetővé teszi, hogy a technológiai, gazdasági változásokhoz alkalmazkodni tudjon, és a munkaadók által támasztott, szinte folyamatosan megújuló képzettségi elvárásoknak megfeleljen.

A szakképzés átalakítása, iskolái vonzóvá tétele után az általános iskola utáni továbbtanulási trendek megváltoztak. Ezt bizonyítják például a 2024-es adatok. 2024-ben is legtöbben a technikumot választották az általános iskola nyolcadik osztályának elvégzését követően, szeptembertől mintegy 325 ezer tanuló kezdte meg a tanévet a szakképzésben, ebből mintegy 50 ezer tanuló kilencedik évfolyamon. Az idei tanévtől az általános iskolát végzett tanulók 43 százaléka technikumban, 18 százaléka szakképző iskolában, míg 35 százalékuk gimnáziumban tanul tovább. A szakképzéssel foglalkozó intézmények vonzereje azért erősödött, mert az itt végzett szakemberek munkaerőpiaci értéke erkölcsi és anyagi értelemben is jelentősen megnőtt.

Másrészt támogatja a vonzerő növekedését az intézményben bevezetett ösztöndíjprogram is, amely jelentős mértékben segíti az érintett családokat és az odajáró diákokat. Hogy csak két számot mondjak: aki jó és jeles eredményt ér el, az például havonta 42 vagy éppen 59 ezer forint ösztöndíjra jogosult, vagy amikor elvégezte az iskolát és szakmai vizsgával képzettséget szerzett, akkor egy pályakezdési juttatást is tudnak kapni. Ez a 4-es és 5-ös eredménnyel végzett diákok esetében, ifjú szakmunkások, szakemberek esetében a 4-esnél 243 ezer forint, az 5-ösnél 302 ezer forint juttatást jelent. Mindennek a fedezete a költségvetésben bent van.

Ezekből az adatokból, a vázolt tényekből, folyamatokból látszik, hogy az elmúlt évek költségvetései által biztosított keretek pozitív változásokat hoztak a foglalkoztatásban és a szakképzési területen, amely támogatás a 2025-ös költségvetésben is megmaradt. Ezért is kérem és javaslom minden képviselőtársamnak, hogy a 2025-ös költségvetés-tervezetet majd a szavazás alkalmával támogassák, fogadják el. Köszönöm a figyelmüket.