Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az imént Dudás képviselő úr is és korábban Dúró Dóra alelnök asszony is említette a családtámogatások kérdését.

Én azzal kezdem, hogy a kormánypárti és ellenzéki padsorok közül többen beszéltek a családtámogatások fontosságáról, és szerintem abban egyetértés van, hogy annak érdekében, hogy bátrabban vállaljanak a fiatalok gyermeket, igen, szemléletformálásra is szükség van. Alelnök asszony meglátásával, véleményével maximálisan egyetértek.

Ugyanakkor engedje meg, alelnök asszony, engedjék meg, hogy azzal vitatkozzak, hogy a szemléletformálás érdekében nem tesz semmit a kormány. Én azt állítom, hogy igenis tesz. Talán mindnyájan ismerjük a „családbarát ország” logót, ahol ötfős család sziluettje rajzolódik ki. Ugye, ha valaki Magyarországra érkezik, akkor számos helyen a határoknál az egyik első sziluett, amit meglát, ez a „családbarát ország” sziluett. Ez csak egy elem, ami szerintem fontos elem abban a tekintetben, hogy a szemléletformálás effektív eszközökkel bírjon, és valóban legyen egy változás abban, hogy hogyan tekintünk a gyermekekre. Én magam is azt gondolom, hogy a gyermek a legnagyobb érték.

Azzal is egyetértek, hogy nem pusztán pénzkérdés, de pénzkérdés is, hogy a családok vállalnak‑e gyermeket vagy sem. Azokkal a véleményekkel, amiket alelnök asszony is említett, hogy az Európai Unióban hol állunk ‑ 20. soron, 20. helyen vagyunk egy alelnök asszony által említett statisztikában ‑, azért ismét vitatkoznom kell. Tehát én szívesen megnézem azt a statisztikát, hogy milyen adatokat foglal magába.

Ha csak a családi pótlékot vesszük figyelembe, akkor elképzelhető, hogy ez a helyzet, de hogyha az összes családtámogatást figyelembe vesszük és azokat a családtámogatási elemeket is, amelyek más célokat is szolgálnak, gondolok itt például az otthonteremtési támogatásra, ahol a lakhatást is segítjük és a gyermekvállalást is segítjük azzal, hogy három gyermek vállalása vagy három gyermek megléte esetén nagyobb támogatás jár, mint két gyermeknél vagy egy gyermeknél, vagy figyelembe vesszük például a babaváró hitelt, ami hitelként indul, de három gyermek vállalása esetén egy tőkejuttatássá formálódik át, vagy figyelembe vesszük az önök előtt lévő költségvetésitörvény-javaslatban is szereplő adókedvezményeket, akkor egészen más képet látunk. Én azért nem nagyon látok Európában olyan országot, ahol ennyire széles lenne a családtámogatások összege, és ha ezeket egyben beszámítjuk, akkor a magyar 4 százalék fölötti GDP-arányos számhoz képest azért sokkal magasabb értékeket találnánk.

Én azt gondolom, ismétlem, hogy szükséges a szemléletváltás elősegítése is. Szükséges az, hogy fenn tudjuk tartani ezeket a családtámogatási rendszereket, és ezen túl ugyanakkor már az egyéneknek a döntése az, hogy megházasodnak‑e, vagy sem; az egyéneknek a döntése az, hogy gyermeket vállalnak‑e, vagy sem. Ismétlem, amit a kormány tud tenni, az az, hogy szemléletformálásra is költ, és összességében egy széles körű családtámogatási rendszert őriz meg.

A 2025-ös költségvetésnél hadd említsem meg, hogy van egy olyan előirányzat 1,7 milliárd forintos összeggel a kultúráért és innovációért felelős minisztérium költségvetési fejezetében, amiből kifejezetten ilyen szemléletformáló programokat is finanszíroz a tárca.

Ami Dudás Róbert képviselő úr hozzászólását illeti, hiszen képviselő úr azt mondta, hogy a számoknak, az általunk említett pozitív folyamatoknak az eredményei helyben nem érződnek, illetőleg arról beszélünk, mintha minden tökéletes lenne. Először is, én magam a mai nap folyamán is és tegnap is természetesen azt mondtam, hogy számos területen van előttünk feladat. Ezt minden alkalommal én magam is elmondom, ugyanakkor azért az eredményeket ne dobjuk sutba!

Képviselő úr úgy fogalmazott, hogy az árak emelkedése elviszi a béreket, milyen jó lenne a béreket az inflációhoz kötni. Hát, el kell mondjam képviselő úrnak, illetőleg a tisztelt Országgyűlésnek, hogy sokkal rosszabb lenne a helyzet, ha a bérek csak az inflációval emelkedtek volna. Tehát ismétlem: képviselő úr úgy fogalmazott, hogy a béreket kellene az inflációhoz kötni. Akkor hadd mondjam el, hogy az elmúlt években, a 2023-as év kivételével, a megelőző időszakban a Covid alatt is végig érdemi reálbér-növekedés volt. Nemcsak az infláció szintjével emelkedtek a bérek, hanem érdemben az infláció fölött.

Akkor nézzük meg, hogy az idei évben, már így november végén, látva a statisztikai adatokat, milyen reálbér-emelkedéssel számoltunk. Ez körülbelül 9 százalékos ‑ 9 százalékos! ‑, és 3,7 százalékos az inflációprognózis. Efölött van még 9 százalékpontnyi béremelkedés. Az önök előtt lévő törvényjavaslat pedig 5 százalék körüli reálbér-növekedéssel számol, sokkal kedvezőbb adatokkal, mint amit képviselő úr említett.

Képviselő úr szólt a kistelepülési utakról. Ismét: aki ebben az országban él, az látja, hogy igen, számos utat fel kellene újítani. De azért megint nézzük meg azt, hogy az önök előtt lévő törvényjavaslat szán‑e útfelújításokra forrást, vagy sem. Mielőtt számokat mondanék, azért azt hadd mondjam el, hogy a kistelepülési utaknál, amelyekről képviselő úr beszélt, az önkormányzati utak önkormányzati fenntartásban vannak, azoknak a javítása önkormányzati feladat. És elhangzott az, hogy az önkormányzatoktól a gépjárműadó átkerült a központi költségvetésbe, de nagyon sajnálom, hogy képviselő úr nem mondta el azt, hogy a jövő évi költségvetésben az önkormányzati feladatokra az állam által biztosított forrás mintegy 1050 milliárd forintról bőven 1200 milliárd forint fölé emelkedik.

Azt is sajnálom, hogy képviselő úr nem említette meg, hogy az önkormányzatok adóbevételei ‑ még a veszélyes időszakokban, a viharos Covid- és háború sújtotta időszakokban is ‑, az önkormányzatok legtöbb adóbevétele növekedett az elmúlt időszak gazdasági növekedésének köszönhetően. Hadd mondjak el egy számsort! A 2021-es összes helyiadó-bevétel 943,6 milliárd forint, 2022-ben 1901,4, 2023-ban ‑ itt a nagyobb infláció miatt a nagyobb iparűzésiadóbevétel-növekedésnek köszönhetően ‑ 1491,7 milliárd forint volt az önkormányzatok helyiadó-bevétele, és azzal számolunk, hogy az idei évben ez mintegy 100 milliárd forinttal növekedhet, és 2025-ben is növekedhet az önkormányzatok bevétele.

Kétségtelen, az önkormányzatoknak is van számos feladata, de azt állítom, hogy a központi költségvetésből az önkormányzatoknak juttatott források összege is növekszik, és abban bízom, hogy a gazdasági növekedéssel párhuzamosan az önkormányzatoknak is lesz olyan bevétele, ami fedezetet nyújthat a feladatok ellátására.

De ha már út: az állam nemcsak az általa fenntartott utak finanszírozására fordít összeget, legyen szó egy számjegyű utakról, autópályákról, autóutakról vagy kisebb utakról, hiszen azért meg kell említsem, mindnyájan tudjuk, hogy a magyar autópálya-hálózat hogyan bővült, és igen, a „Magyar falu” program keretében az önkormányzati fenntartású utakra is szánt forrást. A „Magyar falu” program jövő évi kerete 35 milliárd forint. Én abban biztos vagyok, hogy jövőre is lesz az önkormányzatok számára pályázati lehetőség az egyébként általuk fenntartott és általuk karbantartandó utak építésére.

És végül engedjék meg, hogy kitérjek még Hiller István képviselő úr, miniszter úr hozzászólására. Először is köszönöm, hogy képviselő úr is elismeri azokat az eredményeket, amelyek a pedagógusbér-emeléshez kapcsolódnak, illetve képviselő úr, miniszter úr úgy fogalmazott, hogy jónak tartja azt a béremelési programot, amelyet a kormány 2025-ben is folytatni kíván. Most függetlenül attól, hogy ennek a finanszírozása hogyan áll össze, azért azt tényszerűen el szeretném mondani, hogy a béremelés döntő részét nemzeti forrásból finanszírozzuk, és van olyan terület, például a szakképzés, ahol kizárólag nemzeti forrásból valósul meg ‑ több mint 60 milliárd forint összegben ‑ a béremelési program.

(14.50)

Miniszter úr kérdezett a felsőoktatási intézmények béremeléséről. Tényszerűen azt tudom elmondani, hogy a felsőoktatási intézmények, az egyetemek szenátusai döntöttek arról, hogy állami fenntartásban folytatják‑e a működésüket, vagy pedig egy modellváltás útján választanak egy más finanszírozási rendszert, és a más finanszírozási rendszerrel együtt vállalják azt, hogy a finanszírozás egy jelentős része minőségi kritériumok teljesítése esetén válik elérhetővé. Tehát az egyetemek, a szenátusok saját döntése alapján került sor a modellváltásra, vagy maradtak egyetemek állami fenntartásban. Ahol modellváltás volt, ott igen, a finanszírozás egy része minőségi kritériumok teljesítése esetén válik elérhetővé, és egyébként a modellváltott intézményeknél inflációkövető finanszírozás van, ami valóban lehetővé teszi azt, hogy ezek az intézmények béremelést hajtsanak végre a saját döntésük szerint.

Ami az állami intézményeket illeti, amennyiben olyan új kormányzati döntés születne, ami béremelésről szól, annak a technikai végrehajtása a központi költségvetés céltartalék fejezetéből lehetséges, ismétlem, amennyiben ilyen döntés születik, de ezzel együtt azért a múltban is megvolt a lehetőség az egyes intézményeknek arra, hogy a saját döntésük, a szenátus döntése alapján modellt váltsanak.

Végül, képviselő úr, miniszter úr említette a kultúra finanszírozásának területét. Megint tényszerűen hadd mondjam el, hogy 2010-hez képest a kulturális támogatások területe volt az egyik olyan terület, ahol a legnagyobb növekedést láthattuk. Nominális értelemben az összes kulturális kiadás 2010-ben még 166,7 milliárd forint volt; 2024-ben kulturális tevékenység, szolgáltatás 650 milliárd forint. 2025-ben valóban van egy csökkenés, amire miniszter úr felhívta a figyelmet, 620 milliárd forint. Ugyanakkor ezen csökkenés kizárólag egyes kulturális beruházások idei évi befejezéséhez kapcsolódik. Tehát a kulturális programok finanszírozása összességében szemernyit sem csökken az önök előtt lévő 2025. évi költségvetésitörvény-javaslatban, és összességében azért az a nagy tendencia megmarad, ami azt mutatja a kulturális területeknél is, hogy ha hosszabb időszakot nézek, akkor a növekedés nem pusztán nominális, hanem egy nagyon komoly reálértékű növekedést tartalmaz.

Mindezek tükrében javaslom megfontolni az önök előtt lévő jövő évi költségvetésitörvény-javaslat támogatását. Köszönöm szépen.