Szatmáry Kristóf (Fidesz)

SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Államtitkár Urak! Hadd folytassam gyakorlatilag az egyik programpont kibontásával, amit itt államtitkár úr ‑ lehet mondani ‑ a mai napi expozé kapcsán elmondott; ez a program pedig nem mást, mint a jövő évi költségvetés egyik kulcsfontosságú területét, elemét, a Demján Sándor-programot érinti. Ez a program nem csupán a gazdaságpolitika egyik fontos pillére, hanem egyben új távlatokat is nyit a hazai kis- és középvállalkozások előtt, melyek, jól tudjuk, gazdaságunk gerincét jelentik. Ezért részletesen ismertetem a program céljait, elemeit, hátterét és azt, hogy milyen eredményeket várhatunk ettől a következő évben, években.

A Demján Sándor-program fő célja gyakorlatilag egy mondatban is összefoglalható: az átlagos méretét a hazai kis- és közepes vállalkozásoknak szeretnénk megduplázni a következő négy-öt évben. A feladat: olyan gazdasági és szabályozási környezetet teremteni, mely a kkv-k hatékonyságát, versenyképességét és nemzetközi jelenlétét is fokozza. Emellett fontos szempont a foglalkoztatás bővítése és megtartása is, hiszen Magyarországon jelenleg a munkahelyek mintegy 70 százalékát adják ezek a döntően kis- és közepes vállalkozások, családi vállalkozások, ezért a program nem csupán gazdasági, hanem ilyen értelemben társadalmi jelentőséggel is bír. A munkahelyteremtés, a technológiai fejlődés, a versenyképes bérszintek elérése a program átfogó üzenetét képezik.

Mit mondhatunk ennek a programnak a fő célkitűzéseiről? Az egyik ilyen a tőkefinanszírozás bővítése. A program keretében a kormány 2025-ben mintegy 500 milliárd forint összegű tőkefinanszírozást kíván biztosítani; ez magában foglalja a kedvezményeshitel-programok és a vissza nem térítendő támogatások bevezetését is. Az ilyen források kulcsfontosságúak, hiszen a hazai kkv-k egyik legnagyobb kihívása a megfelelő méretű tőke hiánya, mely gátja sok esetben a technológiai fejlesztéseknek, a piaci bővülésnek. A finanszírozási program egyik érdekessége lehet az innovációs pályázatok külön kerete, mely kutatás-fejlesztési projekteket támogat a jövőben.

Egy másik fontos pillér a beruházási kedvezmények és támogatások köre. Ilyen lesz az 1+1 kkv-beruházásélénkítő támogatási program keretében a vállalkozások számára 2025-től elérhető olyan konstrukció, mely után gyakorlatilag 50 százalékos tőketámogatásra lesznek jogosultak a cégek termelési kapacitásaik bővítése vagy technológiai fejlesztéseik esetén. Ennek a programnak a hatására számítunk arra, hogy a magyar kkv-k exportjának arányát, amely ma körülbelül 20 százalék körül mozog, 2030-ig 30 százalékra tudjuk emelni. Továbbá az iparág-specifikus támogatások, különösen az IT- és a mezőgazdasági szektorban, további lendületet adhatnak a gazdasági növekedésnek.

Egy külön fejezetet megér talán a digitális átállás programja. A program különösen nagy hangsúlyt fektet a digitalizáció elősegítésére. Az Európai Unióban van egy úgynevezett digital economy and society index, amely rangsorban Magyarország jelenleg a 23. helyen áll. A Demján Sándor-program célja, hogy ezt a helyezést 2028-ig legalább öt pozícióval tudjuk javítani; ehhez a kormány a költségvetésen és a programon keresztül 150 milliárd forintot különített el digitálisinfrastruktúra- és különböző képzési támogatásokra.

(8.30)

Az online kereskedelem támogatása, az automatizációs eszközök bevezetése, a mesterségesintelligencia-alapú megoldások bevezetése mind-mind részei ennek az átfogó transzformációnak.

Sokszor elmondott és újra visszatérő ellensége, ha lehet így mondani, a hazai kis- és közepes vállalkozásoknak az adminisztráció és az adminisztrációval járó terhek mind időben, mind anyagilag. Ezeknek az adminisztrációs terheknek a csökkentése is célja ennek a programnak. Tudjuk jól, a magyar kkv-k jelenleg jelentős adminisztratív terhekkel küzdenek, amelyek időt és nem utolsósorban erőforrásokat vesznek el a termeléstől.

Ennek csökkentésére a kormány első lépésben megemeli a kötelező könyvvizsgálat értékhatárát, és a mikrovállalkozások számára egyszerűsített adózási rendszert vezet be. A digitális ügyintézési folyamatok reményeink szerint tovább gyorsítják az adminisztratív folyamatokat, míg az újonnan bevezetett vállalkozásbarát szabályozások célja a bürokrácia csökkentése. Itt egyébként a kormánynak új partnere, régi/új partnere a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, amely egyébként elindította azt a folyamatot, amelyben javaslatokat kíván tenni a kormányzat számára a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére.

Ejtsünk néhány szót a program költségvetési hátteréről! A 2025-ös költségvetésben a korábban említett programokra minimálisan 1400 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés. Ezen összeg három fő pillérre oszlik. Talán külön említhetők, egy csoportban a beruházási alapok, melyek 600 milliárd forintos összeget tesznek ki, elsősorban a családi kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztésére és új kapacitások létesítésére fókuszálva. Külön csoport a digitalizáció támogatása, amelyre 300 milliárd forint áll rendelkezésre a digitális eszközpark korszerűsítésére és az adatbiztonság javítására elkülönítve. Külön értelmezhető a munkahelyteremtés és ennek összefüggésében a képzésre fordított összegek, melyek a következő évi költségvetésben 510 milliárd forint körüli összeget tesznek ki a kis- és középvállalkozók dolgozóinak szakmai képzését és új munkahelyek létrejöttét támogatva.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezen összegek a remények és a közgazdaság mai tudása szerint is több tízezer új munkahely létrejöttét eredményezhetik, és a következő évben jelentősen hozzájárulhatnak a nemzeti össztermék bővüléséhez. Előzetes számítások alapján a Demján Sándor-program közvetlenül is 1,5 százalékos GDP-növekedést eredményezhet 2025-ben, reményeink szerint a kkv-k jelentős megerősödését hozhatja el, javulhat az export aránya, javulhat a gazdaság nemzetközi versenyképessége, és fokozatosan csökkenhet a bérszakadék az Unió átlagához képest.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Demján Sándor-program egy átfogó, előremutató kezdeményezés, amely nemcsak a magyar gazdaság jelenlegi kihívásaira adhat választ, hanem hosszú távon is fenntartható fejlődési pályára állítja a magyar kkv-szektort. A program célkitűzései világosak: növekedés, versenyképesség és munkahelyteremtés, mindezt a hazai kis- és közepes vállalkozások, családi vállalkozások támogatásán keresztül, mindez olyan ügy, amit immár tizen-egynéhány éve a Fidesz-kormány mindig is a zászlajára tűzött, de most egy külön programmal komoly százmilliárdokat is fordít erre a célra.

Ennek összefüggésében mi a magunk részéről a költségvetést és a költségvetésnek ezt a fejezetét is külön és mindenképpen támogatni szeretnénk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)