Tállai András (Fidesz)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 2025. évi költségvetés az új gazdaságpolitika költségvetése, a gazdasági újraindulás és a fenntartható növekedés előmozdítása érdekében készült. A kihívásokkal terhelt elmúlt négy év után elérkezett az újrakezdés ideje. A magyar gazdaság fundamentumait, az elmúlt csaknem másfél évtized vívmányait sikerült megőrizni, így a magyar gazdaság erős alapjainak köszönhetően a jövő évtől visszatérhet a fenntartható növekedési pályára.

A 2025-ös költségvetés célkitűzéseinek és jelentőségének megértéséhez elengedhetetlen, hogy visszatekintsünk az elmúlt évekre, hogy áttekintsük azokat az eredményeket és kihívásokat, amelyek hazánk gazdasági környezetét formálták. Először is érdemes újfent egy pillantást vetni a koronavírus okozta válság, az energiakrízis és a háború előtti időszakra. A magyar gazdaság 2014 és 2019 között évente átlagosan 4,2 százalékkal bővült, míg az Európai Unió bővülése csupán 2,1 százalék volt, tehát fele a magyarénak. A hazai foglalkoztatottság és a beruházások egyaránt látványosan nőttek ezekben az években. A dinamikus gazdasági növekedésnek és a kiegyensúlyozott fiskális politikának köszönhetően az államháztartást egyensúlyi helyzetbe hoztuk, az államadósságot pedig tartósan és folyamatosan csökkentettük, a 80 százalék feletti szintről 2019 végére 65 százalékra mérsékeltük.

Ezt a felfelé ívelő trendet törte meg a Covid-19-világjárvány, azonban a 2010-es években végrehajtott gazdaságpolitika lehetővé tette, hogy a magyar gazdaság ellenálló maradjon a nehéz időszakban is, hogy lehetőség adódjon a lakosság, a családok, az idősek és a vállalkozások támogatására is. A járvány okozta visszaesést követően hazánk elsőként tért vissza a 2019-es szinthez, 2021-ben pedig rekordmértékben, 7,1 százalékkal nőtt a GDP volumene.

Ezt a lendületet fékezte le az ukrajnai háború kirobbanása, az elhibázott szankciók hatásai, az Európa-szerte egekbe szökő energiaárak és a gyorsuló infláció. Ennek ellenére a 2022-es év egészében 4,3 százalékos bővülést tudott felmutatni a magyar gazdaság, jóllehet a lassulás jelei kezdtek megmutatkozni, mégis ezt a jelentős bővülést tudta felmutatni. Nem véletlenül, hiszen minden gazdasági szereplőt negatívan érintett az energiaválság, az erős inflációs nyomás, így a gazdasági aktivitás lassult.

Ennél a pontnál fontos kihangsúlyozni, hogy Magyarország úgy ért el jelentős gazdasági sikereket a pandémiát követő két évben, hogy az uniós helyreállítási forrásokat Brüsszel visszatartotta, amely jelentős versenyhátrányt okozott az országnak. 2023-ban a szomszédunkban zajló háború, a szankciók, az energiakrízis és az infláció következtében a lakossági fogyasztás és a beruházások csökkenése visszafogta a gazdasági növekedést. A magyar kormány számos intézkedést foganatosított, hogy megőrizze, sőt bővítse a munkahelyeket, garantálja a lakosság pénzügyi biztonságát, fenntartsa a nyugdíjak vásárlóértékét, támogassa a családokat és megvédje a rezsicsökkentést. A vállalati szektor számára több program nyújtott segítséget a megemelkedett működési költségek finanszírozására és az energiahatékony beruházások támogatására. A magas kamatoktól nyújtott védelmet a kkv-hitelekre vonatkozó kamatstop, illetve a kamattámogatott hitelek is jelentős támogatást biztosítottak az üzleti szférának.

Az energiakrízis során a háztartások számára a rezsivédelem fenntartása kulcsfontosságúnak bizonyult, az olyan intézkedések, mint a jelzáloghitelekre vonatkozó kamatstop, kötelező akciózás, az online árfigyelő rendszer, a nyugdíjak reálértékének biztosítása, mind-mind hozzájárultak a háztartások jövedelembiztonságának megőrzéséhez.

2023-ban az infláció letörése volt a gazdaságpolitika egyik legnagyobb célkitűzése. Ezt az akadályt is sikerrel vettük, hiszen az elmúlt év őszére a pénzromlás ütemét egy számjegyűre mérsékeltük, 2024 első tíz hónapjában már csak 3,6 százalék volt az infláció, ami kulcsfontosságú tényező mind a háztartások, mind a vállalatok aktivitására nézve.

De miért mondhatjuk ezt? Azért, mert ezzel megkezdődött a fogyasztás élénkülése is, 2023 szeptemberétől újfent pozitív tartományba kerültek a reálbérek is. Az egyre inkább kiszámíthatóvá váló árstabilitás, az óvatossági motívumok oldódását is maga után vonva, a lakossági fogyasztás élénkülésében csapódott le. 2024 első kilenc hónapja arról tanúskodik, hogy a fogyasztás helyreállítása jelentős mértékben támogatta a GDP-t. A kiskereskedelem volumene 2,9 százalékkal bővült az első háromnegyed év során, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, az ingatlanügyletek, az infokommunikáció terén szintén jelentős keresletélénkülés figyelhető meg az elmúlt időszakban.

A külső piacok, különösen a német gazdaság gyengélkedése és a globális autópiaci kereslet beszűkülése ugyanakkor az ipari termelés átmeneti mérséklődését okozta az idei év első kilenc hónapja során.

(8.10)

Fontos kiemelni, hogy az elszálló energiaárak következtében kialakult 2022-es fizetésimérleg-hiány történelmi összevetésben is példátlanul gyorsan pozitív tartományba fordult. A folyó fizetési mérleg többlete 2023-ban már a GDP 0,7 százalékát tette ki. A külső egyensúlyi pozíciónk gyors és jelentős javulása tovább folytatódott. Ebben a szolgáltatásexport és az új feldolgozóipari kapacitások által létrejövő árukivitel is jelentős szerepet játszott.

Mindezek mellett elsősorban a foglalkoztatást érintő pozitív változásokra érdemes felhívni a figyelmet. A magyar gazdaságot érintő megpróbáltatások dacára a munkaerőpiac végig stabil maradt. A 2010 óta elért foglalkoztatáspolitikai eredmények ebben az időszakban is tartósnak bizonyultak. A foglalkoztatás még a válságos esztendőkben is bővülni tudott, a munkanélküliség pedig a legalacsonyabbak közé tartozott az Európai Unióban. A legfrissebb adatok szerint július-szeptember átlagában több mint 4,7 millióan dolgoztak Magyarországon a 15-74 éves korcsoportot kiragadva. A 15-64 évesek korcsoportjában a foglalkoztatási ráta meghaladja a 75 százalékot, ami jóval az uniós átlag felett van, sőt 2010-hez viszonyítva, amikor ennek a mutatónak az értéke 57 százalékon állt, jelentős eredményeket tudunk felmutatni.

A kedvező foglalkoztatási folyamatokhoz nagymértékben hozzájárult, hogy a munkaerőpiaci tartalékokat is jól tudtuk kihasználni. A nők, az idősek és a fiatalok aktivitása is jelentősen emelkedett a célzott foglalkoztatási programoknak köszönhetően, valamint az adócsökkentések és a tekintélyes minimálbér-emelés is segített a jó foglalkoztatási adatok elérésében. Mindezeken túl a foglalkoztatottság bővülése vidéken is figyelemre méltó, melyben a nagyberuházások szerepe érhető nyomon.

Néhány szót a bérekről, hiszen a bérek tekintetében szintén jelentős fejlődés volt megfigyelhető. A bruttó átlagkereset mára háromszor magasabb, mint 2010-ben volt. A minimálbér több mint három és félszeresére emelkedett azóta. A legfrissebb adatok szerint 2024 első kilenc hónapja során 13,7 százalékkal nőttek a bérek, a reálkeresetek pedig megközelítették a 10 százalékot, hiszen 9,7 százalékkal lettek magasabbak. Ez a letört inflációnak köszönhető.

Bár a beruházási aktivitás az elmúlt időszakban lassult, a beruházási ráta mégis változatlanul magas szinten maradt. Ez arra utal, hogy a gazdaság hosszú távú növekedési lehetőségei továbbra is stabil alapon nyugszanak. A kormány célja, hogy a magyar gazdaság a hozzáadottérték-lánc magasabb szintjeire lépjen, és az ipari termelésben ne csak a hagyományos, hanem a technológiailag fejlettebb területeken is versenyképesebbé tudjon válni. A járműipar továbbra is kulcsfontosságú szereplője a gazdaságnak, de a digitális és zöldtechnológiák, az elektromosjármű-gyártás és az automatizálás egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. Az innovatív iparágak támogatják Magyarország hosszú távú gazdasági versenyképességét és fenntarthatóságát.

Tisztelt Ház! A 2023. évben tapasztalt gazdasági környezet után a 2024. év gazdasági kilátásai pozitív irányba változtak. Az idei évben 0,8 százalékos növekedés várható. A visszafogott ütemű növekedés elsősorban a külső gazdasági környezet kedvezőtlen hatásainak, a német ipar gyengélkedésének tudható be, mely átmenetileg fékezi a magyar exportteljesítményt. Ezzel szemben a belső kereslet fokozatosan erősödik, a munkavállalói jövedelmek vásárlóerejének emelkedésével párhuzamosan. Mindez a lakossági fogyasztás élénkülésében is megmutatkozik. A következő években a kereslet bővülésének gyorsulása várható, ugyanis a gyors béremelkedés, a kiszámítható, alacsony infláció és a családok számára biztosított bővülő források fokozottan ösztönözhetik a fogyasztást. A beruházási aktivitás 2025-ben ismét erőre kaphat a kormány gazdaságélénkítő intézkedéseinek hatására. Különösen a kis- és középvállalkozások számára biztosított sokrétű támogatások ösztönözhetik a vállalati fejlesztéseket. A lakossági beruházások terén szintén élénkülés várható a megfizethető lakhatást elősegítő intézkedések eredményeként.

2025-ben így 3,4 százalékos GDP-növekedés valószínűsíthető, amely kiegyensúlyozott szerkezetben valósulhat meg. Ennek oka, hogy a gazdaság élénkülését nemcsak a fogyasztói kereslet bővülése, hanem a beruházások és az export növekedése is támogatja. Az ilyen típusú gazdasági fellendülés tovább erősíti a foglalkoztatás bővülését is.

Az árstabilitás további javulására is számítani lehet. 2025-ben a várható éves infláció 3,2 százalékra csökkenhet. A pozitív gazdasági mutatók mellett Magyarország folyó fizetési mérlege jelentős többlettel zárhat, ami hozzájárulhat az ország gazdasági ellenálló képességének növeléséhez a külső gazdasági sokkokkal szemben.

A gazdaság gyorsuló növekedése és az alacsonyabb infláció kedvező lehetőséget biztosítanak a költségvetési helyzet stabilizálására is. Továbbra is elkötelezettek vagyunk az államháztartási hiány és az államadósság mérséklése mellett. A költségvetési politika tehát az állami kiadások és bevételek optimalizálása mellett a hosszú távú gazdasági stabilitás fenntartására is összpontosít. A kormány célul tűzte ki, hogy a magyar gazdaság újra a dinamikus növekedés útjára lépjen. Cél továbbá, hogy a gazdasági fellendülés hatásaiból a társadalom és a gazdaság lehető legszélesebb köre részesüljön, különösen a magyar családok, a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások.

A célok elérése érdekében a kormány elindította az új gazdaságpolitikai akciótervet, amely három pilléren, a jövedelmek vásárlóerejének növelésén, a megfizethető lakhatás biztosításán, valamint a kkv-k támogatásán nyugszik. A hároméves bérmegállapodás a munkáltatók és a munkavállalók között biztosítja a bérnövekedést, így a minimálbér jelentős mértékben, 36 százalékkal növekedhet a következő három évben. A családi adókedvezmények megduplázása a családbarát politika részeként két szakaszban, 2025. július 1-jétől és 2026. január 1-jétől történik, jelentős többletforrást biztosítva a gyermekes családok számára. A munkáshitelprogram a fiatal munkavállalók számára biztosít kamatmentes hitelt, legfeljebb 4 millió forintig. Ezen intézkedések érdemben növelik a jövedelmeket, ezáltal mind a fogyasztást, mind a lakásberuházások alakulását pozitívan fogják érinteni.

Az otthonteremtést eddig is bőkezűen támogatta a kormány, most további intézkedésekkel segítjük a megfizethető lakhatást. Többek között érdemes kiemelni ezek közül az alábbiakat: a fiataloknak szóló lakásprogramot, a 35 évnél fiatalabbak számára elérhető, legfeljebb 5 százalékos kamatozású lakáshitelt, a 2026 végéig érvényben maradó új lakások értékesítésére vonatkozó 5 százalékos áfát, a kistelepüléseket segítő vidéki otthonfelújítási programot, a 12 ezer férőhelyes Budapesti Diákváros nagyberuházás kivitelezését, a Széchenyi-pihenőkártya lakásfelújítási célra történő átmeneti felhasználását, valamint az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások átmeneti jelleggel biztosított adómentes, lakáscélra irányuló kifizetését.

(8.20)

A felsorolt intézkedések építési és felújítási oldalról is ösztönzik a háztartások beruházásait az elkövetkező időszakban.

Az új gazdaságpolitikai akcióterv a vállalkozások versenyképességének növelésére a Demján Sándor-programon keresztül jelentős forrást biztosít a kis- és középvállalkozások számára. A KKV Széchenyi tőkefinanszírozási program tőkét biztosít a kkv-k számára, segítve őket a növekedéshez és a bővüléshez szükséges tőkéhez való hozzáférésben, ami mindenképpen egy új lehetőség és egy új program. Az 1+1 kkv-beruházásélénkítő támogatási program keretében vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a kkv-k, 50 százalékos támogatási intenzitás mellett. Ezen túlmenően a nemzetközi piacra lépést, exporttevékenységet, illetve közvetlen tőkebefektetést ösztönző programokat is indítunk majd a jövő évi költségvetés alapján. Az említett kkv-intézkedések számottevő pozitív hatást gyakorolnak a vállalatok beruházási aktivitására az előttünk álló esztendőben. Ez megalapozza azt, hogy a GDP a következő években 3 és 6 százalék közötti mértékben növekedjen.

Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! A 2025-ös költségvetési tervezet az új gazdaságpolitika költségvetése. Célja, hogy újraindítsa a gazdaság növekedését, támogassa a vállalati szektort, a beruházásokat és az innovációt, miközben ösztönzi a foglalkoztatottság bővülését. A költségvetési tervezetnek fontos eleme a családtámogatási rendszer fenntartása és a gyermeknevelés anyagi segítése, valamint a nyugdíjak reálértékének megőrzése és a 13. havi nyugdíj garantálása. Kiemelt figyelmet fordítunk az egészségügy fejlesztésére és a rezsicsökkentés fenntartására, továbbá biztosítjuk az ország fizikai biztonságához szükséges forrásokat is. Ezen intézkedések célja, hogy javítsák a vállalkozói környezetet, ösztönözzék a hazai és nemzetközi befektetéseket és erősítsék a magyar gazdaság versenyképességét.

Tisztelt Országgyűlés! Megköszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)