Dr. Pesti Imre (Fidesz)

DR. PESTI IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Egy hiteles költségvetésnek három feltételt kell teljesítenie. Elsősorban összhangban kell lennie az Alaptörvénnyel, azaz mindenkinek joga van a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. E jog érvényesülését Magyarország a munkavédelemmel, egészségügyi intézményekkel, orvosi ellátással, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint az épített és természeti környezet védelmének biztosításával segíti elő. Másrészt összhangban kell lennie a deklarált céloknak a hozzájuk rendelt forrásokkal. Magyarország nemzeti kormánya kiemelt értékként tekinti az embert és az emberi egészséget. A jó egészség jelentős egyéni és társadalmi érték és erőforrás, melynek megőrzése és fejlesztése nemzeti érték és érdek.

(10.20)

A lakosság egészségi állapota alapvetően meghatározza egy nemzet sorsát és jövőre vonatkozó kilátásait, valamint egy ország gazdasági versenyképességét. A költségvetésnek előremutatónak is kell lennie. A költségvetés mindig a jövőről szól, arról, hogy milyen jövőt akarunk, milyen jövőt építünk, milyen jövőt biztosít a költségvetés az egészségügyi ellátórendszer számára és ezen keresztül a betegek számára. A 2025-ös költségvetésben közel 350 milliárd forinttal több forrás áll az ágazat rendelkezésére, mint állt a 2024. évben, tehát több forrás jut.

Talán érdemes megnézni, hogy milyen örökséget vettünk át. A balliberális kormányzat a csőd szélére sodorta az országot és vele együtt az egészségügyi ellátórendszert is. Több mint 600 milliárd forintot vettek ki a rendszerből, bezárták a svábhegyi gyermekkórkórházat, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet, a Schöpf-Merei Kórházat és a Szabolcs Utcai Kórházat, amely az orvostovábbképzésnek volt sokáig a fellegvára. Megszüntettek 16 ezer aktív ágyat, 6 ezer egészségügyi dolgozót bocsátottak el, megszüntettek egyhavi bért is. Bevezették a vizitdíjat és a kórházi napidíjat. Azóta is álhírekkel, hamis és kamuvideókkal riogatják az embereket, aláásva ezzel az orvostársadalom, az egészségügyi rendszer és az emberek közötti bizalmat, amely feltétele a sikeres gyógyításnak, illetve a gyógyulásnak. Rombolni gyorsan lehet, azt helyreállítani sokszor évtizedeket igényel.

Milyen az a nemzetközi környezet, amelyben ez a költségvetés megszületett? A háború, a rossz brüsszeli szankciók és az energiaválság ellehetetlenítette Európát és a magyar gazdaságot is. A 2025. évben végre belátható közelségbe került a háború befejezése, lezárása. A béke lehetővé teszi, hogy a 2025-ös költségvetésben több pénzt fordítsunk gazdaságfejlesztésre, béremelésre, otthonteremtésre, családtámogatásra, s ezen belül több pénz jut az egészségügyre is.

A 2025-ös költségvetés és a nemzeti kormány eddigi eredményei. 2010 óta a bérek tekintetében ‑ hangsúlyozom: a bérek tekintetében ‑ a legnagyobb arányú növekedés az egészségügyi rendszerben valósult meg. Az utolsó baloldali kormány által beadott költségvetéshez képest az egészségügyi bérekre fordított összeg több mint négy és félszeresére emelkedett, ezt biztosítja a 2025-ös költségvetés is. Egészségügyi célokra mintegy 3700 milliárd forint fog rendelkezésre állni, ez 2500 milliárd forinttal magasabb összeg, mint a baloldali kormány által benyújtott 2010-es költségvetés. És még egy nagyon fontos adat: a 2010-es kormányváltás óta mintegy 30 000 milliárd forint jutott az egészségügyi ágazatra.

Néhány konkrét példa: 2010-ben egy kezdő orvos bére 130 ezer forint volt, most 687 ezer forint. Egy 40 éve dolgozó orvosnak a bére 2010-ben 262 ezer forint volt, most 2 millió 380 ezer forint. Jelentős a szakdolgozók béremelése is, amely két részletben történt. 2023. július 1-jével történt egy 18 százalékos béremelés, mintegy 50 milliárd forint állt rendelkezésre a szakdolgozók számára. 2024-ben egy újabb béremelés történt, egy 20 százalékos, el is érte az orvosi átlagbér 37 százalékát; mintegy 84 ezer egészségügyi szakdolgozó és egészségügyben dolgozó részesült béremelésben. Míg 2010-ben egy egészségügyi szakdolgozó bére 170 ezer forint volt, a mostani átlagkeresetük meghaladja a 800 ezer forintot. A 2025-ös költségvetésben továbbra is rendelkezésre áll forrás a megemelkedett bérek biztosítására.

Konkrétan mi zajlik az egészségügyi fejlesztés terén? Nagyon fontos az orvostovábbképzés, a rezidensek képzése. Az ő képzésükre a kormányzat ösztöndíjakat, pályázatokat hirdet, hogy egyre többen maradjanak a rendszerben, egyre több orvos szerezzen szakvizsgát és maradjon is itthon, bár a kivándorlás jelentős mértékben csökkent. Még egy fontos adat ‑ kár, hogy a jobbikos képviselő elment -: néhány hónappal ezelőtt volt egy közvélemény-kutatás, ahol megkérdezték az orvosokat, hogy az ő gazdasági helyzetük jobb‑e a bérek rendezése óta, a paraszolvencia megszüntetése óta. Az orvosok kétharmada, mintegy hatvanhategész-valahány százaléka jelezte, hogy az ő gazdasági helyzetük lényegesen jobb, mint korábban volt ‑ válaszolva arra, hogy mennyire rossz a helyzet.

Az intézményi előirányzatokkal kapcsolatban: itt is egy 10 százalékos többletet biztosít a 2025. évi költségvetés az egy évvel korábbihoz képest. Jelentős, hogy a hbcs-re, a homogén betegségcsoport revíziójára 150 milliárd forintot költ a kormány. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központban is mintegy 10 százalékos többlet van a 2025-ös költségvetésben. Jelentős az Országos Vérellátó támogatásának a növekedése, mintegy száz százalékkal nőtt meg. A nyugat-nílusi láz transzfúziós kockázatának csökkentése érdekében itt megduplázódott az OVSZ-nek, az Országos Vérellátónak juttatott támogatás.

Az Országos Mentőszolgálat költségsorán is van egy közel 5-10 százalékos béremelkedés. A mentőszolgálat mintegy 256 mentőállomáson, 207 ügyeleti helyen, 15 ezer fővel látja el a mentést. Nagy hagyományai vannak a mentőszolgálatnak, hiszen valamikor régebben, még talán a 90-es évek előtt is a magyar mentőszolgálat a dán Falck mentőszolgálat után a világ második legjobb mentőszolgálata volt, és azt gondolom, hogy sokkal ma sem vagyunk lemaradva.

Jelentős az informatikai fejlesztés. Az informatikai fejlesztésre mintegy hússzor nagyobb forrás áll rendelkezésre, mint állt korábban, 2024-ben. Az egyéb ágazati fejlesztésekben is mintegy 60 százalékos többlet áll rendelkezésre.

A költségvetésben szerepel néhány program, amit eleddig nem említettem: a határon túli magyarok magyarországi egészségügyi ellátásának támogatása, szerv-, illetve szövetadományozás költségének térítése, egészségügyi köztestületek működésének segítése, egészségfejlesztési irodák működési támogatása, egyházi fenntartású egészségügyi intézmények kiegészítő támogatása, nővérszállók fejlesztési költségének támogatása. Ezt kiemelten fontosnak tartjuk, hiszen köztudott, hogy középkáder-, szakdolgozóhiány van az egészségügyben. Ez egy nagyon fontos lépés annak érdekében, hogy a szakdolgozók itt maradjanak, sőt újabbak jönnek a lakhatási támogatással, azaz a nővérszállók építésével. Jelentős a Patika-hitelprogram, illetve az Onkológiai Akadémiai Alapítvány támogatása.

Lassan a végére érve egy nagyon fontos eredményt szeretnék megosztani önökkel. Az Eurostat adatai szerint a születéskor várható élettartam az Európai Unió átlaga szerint 81,5 év, Magyarországon 4,6 évvel kevesebb, 76,9 év, hasonló, közel hasonló, mint amilyen a V4-átlag. De ami ennél sokkal fontosabb ‑ és ez a fontos szám ‑, az egészségben eltöltött életévek száma. Itt az Európai Unió átlaga 62,6, a V4-ek átlaga 61, Magyarország átlaga 62,6, tehát pontosan annyi, mint az európai uniós átlag, magunk mögött tudva Lengyelországot, Csehországot, Luxemburgot, Németországot, Portugáliát és még sokan másokat. Ez egy óriási eredmény.

Míg ’10 és ’22 között az Európai Unióban az egészségben eltöltött évek száma 0,8 évvel növekedett, a V4-ek átlaga 2,6 évvel, itt Magyarországon 5,1 évvel növekedett. Azt gondolom, hogy nemzetközileg is megsüvegelendő ez az eredmény. Ez a magyar egészségügynek és a magyar embereknek az érdeme, akik tudomásul vették, hogy az egészség megőrzése, az egészségtudatosság elterjedése, elterjesztése egy rendkívül fontos érték és érdem. Még egyszer köszönet a magyar polgároknak.

Végezetül: a nemzetgazdaságon belül az egészségügyre úgy kell tekinteni, mert ez egy bonyolult rendszer, mint a közszolgáltatások nehéziparára, az egészségügy, az egészség pedig a versenyképesség alapfeltétele.

(10.30)

A 2025. évi költségvetésre biztosított források lehetővé teszik, hogy az ágazat működőképes maradjon, sőt egyes területeken előrelépjen, ezért jó szívvel ajánlom a költségvetés elfogadását valamennyi képviselő számára. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)