Pócs János (Fidesz)

PÓCS JÁNOS (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Mezőgazdasági Bizottság alelnökeként is kijelenthetem, hogy igen izgalmas és kihívásokkal teli időszak áll mögöttünk. Ha a magyar agráriumra tekintünk, azt láthatjuk, az ebben az évben is jól állta a sarat. Tisztelet és köszönet a magyar gazdáknak, a gazdasági egységeknek, részemről e helyről is köszönet a jászsági gazdáknak, az élelmiszer-előállító egységek vezetőinek és dolgozóinak egyaránt.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-KDNP-kormány megvédte hazánkat az Ukrajnából származó, a magyar piacokat dömpingszerűen elárasztó mezőgazdasági termékekkel szemben, ami nagyon komoly piaci zavarokat okozhatott volna. Hazánk a gazdák érdekében nemzeti hatáskörben meghosszabbította és kiterjesztette az ukrán gabonaimport tilalmát, majd ezt követően, idén év elején, ha Nyugat-Európára tekintünk, láthatjuk, az európai gazdálkodók egy emberként kiállva tüntettek Brüsszel elhibázott agrárpolitikai intézkedései ellen. Ezek az intézkedések a termelést ellehetetlenítő módon, aránytalanul nagy bürokratikus terhet róttak a gazdákra. Az ősz folyamán Brüsszel, Ursula von der Leyennel az élen, a közvetlen támogatások elvételére készül, amit nem fogunk engedni, ha a magyar hazaáruló ellenzék csapata belegebed, akkor sem.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat Magyarország 2025. évi költségvetéséről szól, amely a béke költségvetése, és megnyugtató számokat tartalmaz mindannyiunk számára. Kifejezetten minden ember érdekét szolgálja az új gazdaságpolitikai akcióterv 21 pontból álló eleme, melyek közül a legfontosabbak: a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a megfizethető lakhatással és az országos lakhatási feltételek fejlesztésével kapcsolatos intézkedések, valamint a Demján Sándor-program, amely a kis- és középvállalatok beruházási, tőkefinanszírozási programja.

A vidékfejlesztés kiemelkedő jelentőségű, mivel hozzájárul a vidék térségének gazdasági, társadalmi, környezeti fenntarthatóságához, segíti a helyi közösségek életminőségének javítását, munkahelyeket teremt, és elősegíti a fiatalok vidéken tartását, ami szintén kulcsfontosságú a vidéki térségek hosszú távú fejlődéséhez. A 2023-2027-es időszakot lefedő, a közös agrárpolitikai támogatásoknak keretet adó KAP stratégiai terv megvalósítása, amely magában foglalja a költségvetésen kívül a közvetlen területalapú támogatásokat is, 2025-ben még párhuzamosan fut a 2014-2020-as időszak vidékfejlesztési programjával, azonban az utóbbi program 2025. december 31-ével lezárul.

A nemzeti társfinanszírozás összege nálunk ‑ Európában egyedülálló módon ‑ a maximálisan adható 80 százalék. Ennek eredményeképpen az új programozási időszakban közel háromszor annyi támogatást kaphatnak a magyar gazdálkodók, mint korábban. A teljes KAP stratégiai terv ötéves uniós kerete több mint 3250 milliárd forint, melyből a vidékfejlesztésre fordítható összeg 630 milliárd forint, amit közel 2500 milliárd forint társfinanszírozás egészít ki, így az ágazat céljaira öt év alatt összesen 5770 milliárd forint áll rendelkezésre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy a balliberális ellenzék minden kampányban azzal riogat, hogy a Fidesz-KDNP-kormány meg fogja szüntetni a kistelepülések működését (sic!), így a szűkös időkeretben végezetül, kérem, engedjék meg, hogy kiemeljem: kitűnő megoldásnak tartom a kormány bejelentése alapján, hogy a jövő januártól induló „Versenyképes járások” program által minden magyarországi járás garantáltan éves fejlesztési pluszforrásokhoz juthat. A program célja: kiemelt és stabil támogatásokat jelent a vidéki, olykor kisebb adóbevétellel rendelkező településeknek is. A jövőben szisztematikusabb fejlesztéspolitika valósulhat meg az uniós források és a „Magyar falu” program forrásai mellett a Területfejlesztési Alap bekapcsolásával.

(19.30)

A program központi eleme, hogy az iparűzési adó 2025. évi többletbevétele a Területfejlesztési Alapba fog bekerülni és válik visszaoszthatóvá a járások számára. A költségvetésben foglaltak alapján ez 65 milliárd forint támogatást jelent.

A járások ugyanarra az összegre pályázhatnak, mint ami az iparűzési adó többleteként megjelenik, ugyanakkor, ha ez a többlet az évi 250 millió forintot nem éri el, akkor a költségvetés kiegészíti ezt. Minden járás 250 millió forintos keretre pályázhat, a vármegyeiszékhely-központú megyeszékhelyek pedig 500 millió forintos keretre kapnak támogatási lehetőséget. A vármegyeiszékhely-központi járások esetében is igaz, hogy ha az iparűzésiadó-többlet nem éri el az 500 millió forintot, a költségvetés kipótolja azt 500 millió forint erejéig.

Kedves Képviselőtársaim! Ezek alapján összességében Magyarországon mintegy 141 járás, benne választókerületem, a Jászapáti és a Jászberényi járás is több fejlesztési forráshoz juthat, mint eddig bármikor.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a béke költségvetése. Kérem, hogy támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)