Dr. Szeberényi Gyula Tamás (Fidesz)

DR. SZEBERÉNYI GYULA TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Államtitkár Urak! Képviselőtársaim! A 2025-ös költségvetés egy új gazdaságpolitika költségvetése. Ez már többször elhangzott itt a Házban. A világgazdaság a koronavírus-világjárvány és az orosz-ukrán háború következtében teljesen megváltozott. Új megoldásokra, új gazdaságpolitikai eszközökre van szükség ahhoz, hogy Magyarország a megváltozott helyzetben is sikeres legyen. Ilyen eszköz például a gazdasági semlegesség, az a gazdasági semlegesség, melynek ellenzéki aktorok, politikusok, megmondóemberek a puszta lehetőségét is megkérdőjelezik.

Tényként elfogadhatjuk, hogy a globális Nyugat, melyhez szövetségi rendszereken keresztül mi is tartozunk, illetve annak több nagy hatalmú vezetője a keleti gazdasági kihívásra bezárkózással, vámokkal, gazdasági háborúval válaszol. Ez a tapasztalataink alapján a kicsiknek, a legnyitottabb gazdaságoknak a legkedvezőtlenebb. Míg az erősebb gazdasági szereplők megtalálják a kibúvókat, kerülő utakat, addig a kicsiktől elvárják az áldozatokat. Ezt egyébként jól látjuk az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatosan is.

Miért tagadják a különutasság puszta lehetőségét is az ellenzékiek? Ez a kérdés fölmerülhet bárkiben. Hangsúlyozom, nem arról van szó, hogy nem értenek egyet vele, hogy azt mondják, hogy több hátránnyal jár, mint előnnyel, mert arról akár észszerű vitát is lehetne folytatni itt, a Házon belül is vagy akár a sajtóban is bárhol, egyszerűen a különutas, semleges politika lehetőségét tagadják. Nem vagyok híve a hazaárulós narratívának, hogy direkt rosszat akarnak a hazának. Lehet ilyen magyarázat is, de alapvetően a jó szándékot feltételezem az ellenzéki képviselőkről is. A baloldali ellenzék politikai szocializációjában kereshetők ezek az okok. Az idősebbek személyesen, a fiatalok pedig áttételesen úgy szocializálódtak, hogy vigyázó szemüket valahová vessék. 1990 előtt Moszkvára, utána meg Berlinre, Brüsszelre vagy Washingtonra. Szóval, filozófiai, ha úgy tetszik, szemléletbeli különbség van köztünk. Mi úgy szocializálódtunk még a rendszerváltás alatt vagy előtt, hogy megkérdőjelezzük a cselekvést akadályozó kötöttségeket, baloldali ellenfeleink pedig úgy, hogy ezekre adottságként tekintettek és tekintenek.

Természetesen a gazdasági semlegesség csak egy eszköz, egy megközelítés. A kormány a gazdaság újbóli lendületbe hozása érdekében új gazdasági akciótervet fogadott el, amely a gazdaság fellendítése mellett célul tűzi ki a társadalom és a gazdaság lehető legszélesebb körének, különösen a magyar családok és a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások bevonását a konjunktúra helyreállításába.

Az új gazdasági akciótervnek három pillére van: a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a megfizethető lakhatás biztosítása, valamint a hazai vállalkozások méretének, ezzel gazdasági erejének növelése, a Demján Sándor-program. Ezt 21 pontban részletezi, ezek közül néhány fontosról említést teszek.

A hároméves bérmegállapodás megkötése a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletekkel. Ez alapján 9, 13 és 14 százalékos minimálbér-növekedésről született megállapodás az elkövetkező három évre. Az új gazdaságpolitika fontos eleme a növekedésen alapuló bérmegállapodás. A munkahelyeket megőrizni és a béreket megemelni úgy lehet, ha a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány ebben közösen megállapodik. A béremelés alapja a gazdasági növekedés. Egy olyan növekedésen alapuló, többéves bérmegállapodás alapjait teszi le ezzel a költségvetés, amellyel előre kiszámítható módon lehet elérni a 400 ezer forintos minimálbért és az egymillió forintos átlagbért Magyarországon.

A másik ilyen fontos pont a munkáshitelprogram, amely 308 ezer fiatalnak tud segíteni, legfeljebb 4 millió forint kamatmentes hitel erejéig. Illetve a családi adókedvezmény összegének megduplázása is nagyon fontos eleme a 2025. évi költségvetésnek.

Rengetegszer volt már arról vita itt köztünk, kormánypárti és ellenzéki politikusok között, hogy milyen formában kell segíteni a gyermekeket nevelő családokat és a gyermekeket nevelő egyedülállókat. Legutóbb egy azonnali kérdésre adott válaszában a miniszterelnök úr állította élére a kérdést és foglalt állást a családi pótlékkal szemben a családi adókedvezmény mellett. A mostani költségvetési vitában is felmerült a családi pótlék kérdése. Z. Kárpát Dániel képviselő úr, a Jobbik vezérszónoka kedvenc ötletével újra előjött, a csak gyermekek céljára felhasználható kártyára kifizetett családi pótlék emelése mellett foglalt állást. Egyébként megjegyzem, hogy a vitában most már a Mi Hazánk képviselője is fölcsatlakozott ezekhez az álláspontokhoz. Mivel az ilyen kártyáknak nagyon könnyen kialakulhat egy másodlagos piaca, olyan ez, mint amikor nem csinálunk a kútba, csak mellé, és utána belepiszkáljuk. Nem igazán értem az erőlködést e témában. Mintha valaki egy négyszögletű kereket akarna javítgatni, és öt- meg hatszögletűvé alakítja, miközben már feltalálták a kerek kereket.

A családi adókedvezmény gyakorlatilag a teljes foglalkoztatottsággal együtt szinte mindenhova eljut, ahol szükség van rá, miközben munkára, tevékeny életre ösztönöz, a családi pótlék pedig nem. Egyetlen jogos kifogása lehetett ellenzéki képviselőtársaimnak a családi adókedvezménnyel szemben, egyébként bizottsági ülésen ezt többször is megbeszéltük, mégpedig az, hogy az értéke az infláció miatt a bevezetése óta jelentősen csökkent. Ezt a hibát javítja ki a költségvetésitörvény-javaslat azzal, hogy két lépcsőben duplájára emeli az adókedvezmény összegét, ’25. július 1-jétől, illetve ’26. január 1-jétől.

A magyar kis- és középvállalkozások támogatása. 2025-ben elindítjuk a Demján Sándor-tervet. Lesznek új, maximum 3,5 százalékos kamatú kedvezményes hitelek a Széchenyi-kártyaprogram keretén belül, lesz exportösztönzés és a digitalizáció támogatása, adminisztrációcsökkentés. Ezek követendő és vállalható célok.

(19.20)

Ezenfelül jövőre is kiemelt terület hazánk biztonságának megőrzése és a honvédelmi kiadások 2 százalékos GDP-arányos szintjének megtartása. A tavalyi költségvetési vitához hasonlóan idén is volt olyan ellenzéki képviselő, aki a békét mint célt és a katonai kiadások növelését mint eszközt egymással ellentétesnek láttatta. Szabó Timea, a Párbeszéd vezérszónoka lopakodó militarizációról beszélt. Azt nehezen lehet megérteni, hogy miért lopakodó, hiszen senki nem tagadja, sem a kormány, sem a Fidesz, sem a KDNP, hogy idén is meg kívánunk felelni a NATO-csatlakozásunkkor vállalt 2 százalékos GDP-arányos katonai kiadásoknak, és úgy látszik, már az ókorban is felismert igazságot újra és újra el kell mondani, hogy aki békében szeretne élni, annak fel kell készülnie egy esetleges támadásra.

A költségvetés célja a rezsivédelem megőrzése, a dinamikus bérnövekedés megalapozása és a jövedelmek vásárlóerejének növelése, és ezek mellett kiemelt törekvés a munkahelyek védelme, újabb munkahelyek létrejöttének támogatása. Prioritás továbbá a kormánynak az a vállalt kötelezettsége, hogy megőrzi a nyugdíjak reálértékét, és a 13. havi nyugdíjat is biztosítja. A nyugdíjak vásárlóértéke 2010 óta egyébként nemcsak a vállalásnak megfelelően megőrizte reálértékét, hanem 25 százalékkal erősödött is. A fiskális politika szükséges elvárásai teljesülnek a költségvetésitörvény-javaslatban, folytatódik a költségvetési hiány csökkentése és az államadósság mérséklése. Hasonlóan az elmúlt évekhez, az állam működése tekintetében jövőre is egyensúlyos a költségvetés, tehát a közszolgáltatások költségét az állam továbbra is a működési bevételeiből finanszírozza, emellett továbbra is biztosítottak a fejlesztési források.

A fejlesztési forrásokat nem kívánom részletezni, néhányat csak megemlítek, amelyek szűkebb választókörzetemet, Kecskemét és Tiszakécske térségét érintik. Például az M44-es gyorsforgalmi út M5-ös autópálya és Szentkirály közötti szakaszának megvalósulásával a teljes M44-es út elkészül. Ez nemcsak a békéscsabaiaknak jó hír, hanem a Kecskeméten és környékén élőknek is. Csak hogy egy példával ezt illusztráljam: az M44-es megépülése előtt körülbelül két óra alatt lehetett Kecskemétről Békéscsabára eljutni, de miután megépül ‑ ha minden szabályt betartunk, és miért ne tartanánk be ‑, ez 1 óra 15 percre csökken. A kecskeméti ipari park villamosenergia-infrastruktúrájának fejlesztése is megvalósul, ez egy régi adósság a térségnek. Közismert, hogy Kecskeméten óriási beruházások zajlottak az elmúlt másfél-két évtizedben, azonban a villamosenergia-infrastruktúra ettől elmaradt, már a következő fejlesztések akadályát is képezte, ezért szükséges és üdvözlendő, hogy ez is bekerült a költségvetésbe.

Illetve a Duna-Tisza közén a komplex hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése is fontos prioritás a költségvetésben. Ennek jelentőségét sem lehet túlhangsúlyozni, hiszen éppen most folyik egy mechanikai-biológiai hulladékválogató próbaüzeme. Ennek eredményeképpen jelentősen lecsökken a hulladéktelepre kerülő hulladék mennyisége, az újrahasznosítás beindul, ennek környezetvédelmi és gazdasági jelentősége is felbecsülhetetlen.

Mindezek miatt, tisztelt képviselőtársaim, kérek mindenkit, hogy a 2025. évi költségvetést támogatni szíveskedjen. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)