Dr. Simon Miklós (Fidesz)

DR. SIMON MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Ukrajna és Oroszország több mint két és fél éve háborúban áll. Ukrajna szomszédos ország, a határ közel esik a választókerületem településeihez. Nap mint nap szinte közvetlenül érzékelhető a konfliktus alakulása és a kárpátaljai helyzet is.

A határ túloldalán fekvő, jelentős magyar kisebbségi lakossággal bíró terület orosz szempontból földrajzi okokból alapvetően nehéz célpontnak tekinthető. Ráadásul azáltal, hogy a magyar kormány döntésének megfelelően a magyar-ukrán határszakaszon nem zajlik fegyverszállítás, így Kárpátalján nincsen jelentősebb fegyverraktár vagy fegyverszállítási útvonal sem. Stratégiai szempontból a régió nem képvisel nagyobb értéket az oroszok számára. Kárpátalja Ukrajnán belül a háború közvetlen dúlásától mentes, nyugodt saroknak tekinthető.

A közelmúltban azonban mégis újabb közvetlen támadás érte a területet. (Arató Gergely: Miért, most már nem szeretik a magyar kormányt?) Ez mutatja, hogy a háború megint egy rendkívül intenzív szakaszban van. A híradások sajnos torzítják a valóságot; rajtuk keresztül nehezebb pontosan érzékelni, hogy mi folyik a keleti szomszédainknál.

Nem is állítom, hogy ezzel minden magyar embernek a legpontosabban tisztában kellene lennie, hiszen innen, Budapesttől több mint ezer kilométer távolságban zajlik a legforróbb összecsapás. (Arató Gergely: Itt van közel.) Viszont amikor az ország működését, stabilitását és biztonságát érintő kérdésekről kell dönteni, akkor messzemenően figyelemmel kell lenni arra, hogy Európában egy velünk határos ország területén véres harcok folynak.

A költségvetés tervezése és elfogadása egy ilyen döntési folyamat. A 2025. évi büdzsének is tartalmaznia kell olyan forrásokat, amelyek az ország védelmét szolgálják. A jövő évi költségvetésben ‑ a sokat említett új gazdaságpolitika alapjainak megteremtésén túl ‑ elsőrendű prioritásként hazánk biztonságának megőrzése a cél. Ezt a célt szolgálja a honvédelmi kiadások 2 százalékos GDP-arányos szintjének határozott megtartása.

Az ország védelmére fordított kiadások meghaladják az 1750 milliárd forintot. Az éves nemzeti össztermék 2 százalékos szintje a mindenki által jól ismert NATO-ajánlás szerinti védelmi kiadási mérték. Magyarország már két éve elérte és meghaladta ezt a ráfordítási szintet.

Az orosz-ukrán háború kitörése óta a NATO-tagállamok többsége szintén igyekszik teljesíteni ezt a korántsem egyszerű ajánlást. Mi ennek a ráfordítási aránynak a tekintetében Svédországgal, Törökországgal, Németországgal és Csehországgal vagyunk egy szinten. Ezek a NATO-országok a megtermelt javaikat hozzánk hasonló arányban költik védelemre.

Talán nem véletlen, hogy ezek mind olyan tagországok, amelyekkel a haderőfejlesztési programunk szempontjából is fontos kapcsolatokat ápolunk. A svédekkel és a csehekkel a légierő fejlesztése tekintetében kapcsolódunk, a csehek ezenkívül fegyvergyártásunk területén is szerződést kötöttek velünk.

Németországgal az önjáró lövegek, a tankok és a gyalogsági harci járművek fejlesztése, gyártása és a hazai hadrendbe állítása területén dolgozunk együtt. Törökországgal pedig a szállítójárművek tekintetében van hasonló kapcsolatunk. És ez a négy ország csak az egyik fele a felsorolásnak, hiszen az USA-val, Izraellel, Franciaországgal és Brazíliával is együttműködünk a haderőfejlesztés területén.

(18.20)

A mára kialakult biztonsági környezetben nem lehet eléggé hangsúlyozni annak jelentőségét, hogy a magyar kormány már 2016-ban belevágott a most is zajló haderőfejlesztési programba. Azok után, hogy a baloldali kormányok a NATO-csatlakozásunkat követően gyakorlatilag a működésképtelenség szélére sodorták a Magyar Honvédséget, nagy szükség volt arra, hogy a leselejtezett és elkótyavetyélt haditechnika helyett új, modern eszközökkel lássuk el a katonáinkat. Ha csak néhány évvel később ébred a magyar kormány, akkor most valószínűleg a sor végén állnánk a különböző haditechnikai megrendelések területén. Ehhez képest a megfelelő időzítésnek köszönhetően mára sorra érnek be a nyolc éve zajló program eredményei.

A teljesség igénye nélkül néhányat említenék, a legújabbal és a jelenleg talán legizgalmasabbal kezdeném. Megérkezett Kecskemétre az Embraer C-390-es rámpás szállítógép. Az idei látványos augusztus 20-ai légibemutatóról sajnos még éppen lecsúszott, de jövő nyáron valószínűleg mindenki megcsodálhatja majd ezt a repülőgépet, ami a honvédség légi szállítási képességeit olyan mértékre emeli, amely eddig Magyarországon szokatlan volt.

A légierőnél maradva: megérkeztek az Airbus H225M típusú közepes szállítóhelikoptereink. Ezek a gépek Szolnokon kaptak helyet kisebbik társaik, az Airbus H145M típusú többcélú katonai helikopterek mellett. A szolnoki légibázison épül az a modern hangárkomplexum, amely alkalmas lesz ezeknek a precíz haditechnikáknak a tárolására és teljes körű szervizelésére is. Gyulán pedig már két éve üzemel az a gyár, ahol a miénkhez hasonló Airbus-helikopterek egyes alkatrészeit gyártják.

Tavaly ilyen idő tájt álltak hadrendbe a legújabb PzH 2000-es önjáró lövegeink, amelyek egy komplex többnemzeti hadgyakorlat-sorozat keretében mutatkoztak be.

A Bakonyban rendezett lőgyakorlatot a képviselőtársaim is megtekinthették, és azt tapasztaltuk, hogy a magyar tüzérek kiválóan teljesítették a harci feladatukat. Szintén tavaly év végén gördült le az első, Zalaegerszegen gyártott Lynx KF41A típusú gyalogsági harcjármű a Rheinmetall vállalat vadonatúj gyárának futószalagjáról. Az esemény nemcsak azért volt történelmi jelentőségű, mert ez a csúcstechnológiát képviselő páncélos magyar szakemberek munkájának köszönhetően készült, hanem azért is, mert a Magyar Honvédségnél állt hadrendbe. Több mint 200 darab „Hiúzt” rendeltünk hét különböző verzióban, amelyek többségét itthon fogják összeszerelni.

Szólhatnék még a Rheinmetall Leopard harckocsikról, hiszen ebből is 44-et rendelt a honvédség, vagy a Gidrán harcjárművekről, vagy a kiképző-repülőgépek fejlesztéséről, a Gripenek fejlesztéséről, a különböző, részben hazai gyártású kézifegyverekről vagy a magyar lőszergyártás újraindításáról is. Látható, tisztelt képviselőtársaim, hogy az a pénz, amit a költségvetés évről évre a magyar haderő fejlesztésére szán, rendkívül jól hasznosul.

A jövő évi költségvetés lehetőséget ad a honvédek méltó javadalmazására is, ráadásul az egyre sikeresebb tartalékosprogram résztvevői lehetőségeket kapnak a költségvetés keretében. Reméljük, hogy egy modern, ütőképes, erős hadsereget eredményez a költségvetési támogatás, ami teljesíteni tudja küldetését: Magyarország védelmét és a magyar emberek biztonságának szavatolását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)