Dr. Tilki Attila (Fidesz)

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt ma már talán senki sem vitatja, hogy az orosz-ukrán háború, az arra válaszul hozott, elhibázott brüsszeli szankciók és az ezekből következő energiaválság végzetesen meggyengítették Európa gazdaságát. Hogy ez megéri‑e, arról még van vita.

A baloldal szerint Ukrajna támogatása előbbre való Magyarország versenyképességénél. De hogy ez az ok-okozati lánc fennáll, arról aligha lehet vitatkozni. Mivel Európa hazánk messze legnagyobb exportpiaca, és mivel az olcsó energia a gazdasági versenyképesség egyik alapvető feltétele, ez alól a gyengülés alól sajnos mi sem tudjuk teljes mértékben kivonni magunkat.

Erre az új helyzetre adott válasz a kormány által meghirdetett új gazdaságpolitika, aminek a kulcseleme a gazdasági semlegesség stratégiája. Ez a stratégia nem előzmény nélküli abban az értelemben, hogy tulajdonképpen a keleti nyitás és a déli nyitás politikájának folytatása.

Ami a keleti nyitást illeti, az Országgyűlés magyar-török és magyar-azeri baráti csoportjának elnökeként és a Közép-Ázsiai Baráti Tagozat tagjaként, valamint a Türk Államok Szervezetében a Bölcsek Tanácsának tagjaként meg tudom erősíteni önöknek, hogy a Türk Államok Szervezetében való intenzív részvételünk nagyon jelentős, hiszen a megváltozott geopolitikai helyzetben Magyarország energiabiztonsága nem garantálható a türk államok nélkül, ráadásként pedig a velük folytatott, stratégiai jelentőséggel bíró együttműködés a gazdasági növekedésünk fenntartásához is nagymértékben hozzájárul.

Magyarország az első nem szomszédos ország, ahová Törökország földgázt szállít az idén. Az idén Azerbajdzsánból is megérkezett az első földgázszállítmány, és a MOL is megkezdte a kitermelését egy kazahsztáni mezőn, mindeközben a kétoldalú kereskedelem volumene meghaladja az 5 milliárd dollárt. Nagyon sok hallgató jelentkezett ezekből az országokból magyarországi egyetemi ösztöndíjakra. Mégis mi a külpolitikai, külgazdasági siker, ha nem ez?

Az, hogy a baloldal részéről Magyarországnak a Türk Államok Szervezetében betöltött megfigyelői státusza rendszeres gúnyolódás tárgya, valójában az ő szegénységi bizonyítványuk és a külpolitikai vakságuk ékes bizonyítéka. Meggyőződésem, hogy a türk világhoz fűződő kapcsolatok erősítése Európának is a javát szolgálja. Érdekes lenne önöknek egyszer találkozni ezen államok vezetőivel, minisztereivel, ahol elmondják, hogy az önök által dicsért balliberális mainstream ott áll sorba, és lesi például Azerbajdzsán kegyeit, hiszen rá van szorulva az azerbajdzsáni energiára.

Közép-Ázsia és Dél-Kaukázus mellett kiemelt figyelmet kell fordítanunk az indiai, csendes-óceáni régiókra is. Kína, Korea, Japán és India kapcsán a fő feladat a magas hozzáadott értékű beruházások Magyarországra vonzása, míg a délkelet-ázsiai régió más országai, például Szingapúr, Vietnám, Thaiföld, Indonézia, a Fülöp-szigetek vagy Malajzia esetében az elsődleges cél a magyar export növelése, valamint a projektalapú együttműködésünk bővítése, felhasználva az agrárinnováció, az élelmiszeripar és a vízgazdálkodás területén már kialakított kapcsolatokat, illetve a jelentkező új lehetőségeket. A déli nyitás politikájában a már meglévő legfontosabb partnereink Izrael és az arab országok, de nem szabad lemondanunk sem a szubszaharai, sem a latin-amerikai kapcsolatépítésről.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium az a tárca, amely mind a beruházás, mind az exportösztönzés tekintetében megfelelő intézményrendszerrel és forrással rendelkezik. A beruházásösztönzés célelőirányzatából nyújtott támogatások elsődleges célja a működő tőke beáramlása szempontjából meghatározó, nemzetgazdasági jelentőségű beruházások hazánkban történő megvalósításának elősegítése. Az egyedi kormánydöntéssel odaítélt támogatások esetében prioritást élveznek a különösen magas hozzáadott értéket és új technológiai színvonalat képviselő beruházások. Ezen előirányzat ‑ melynek keretén belül jövőre is folytatódik a 2022 októberében az energiaköltségek ugrásszerű megemelkedésére válaszul elindított Gyármentő-program ‑ fő célja a nagyvállalatok energiatakarékosabb működésének és fokozottabb mértékű energetikai önellátási képességeinek biztosítása.

A KKM költségvetéséből a beruházásra fordítható összeg 2025-ben az ideihez képest nem kevesebb, mint egyharmadával, vagyis 42 milliárd forinttal, 122 milliárdról 169 milliárdra nő. Ez tehát egy nagyon jelentős, a globális nagyvállalatok számára is látható, szemmel látható összeg. A beruházásösztönzés mellett az exportfejlesztés is fontos szerepet játszik a gazdaság megerősítésében és a foglalkoztatás megőrzésében.

Ezen a téren 2025-ben is folytatódnak a vállalkozások külföldi beruházásainak elősegítését célzó, illetve a magyar cégek külföldi piacra jutását ösztönző programok, beleértve a keleti és déli nyitás célországaiba irányuló kötöttsegély-hitelezést. A kötöttsegélyhitel magyar áruk és szolgáltatások beszerzéséhez kötött, fejlődő országok számára nyújtott, államilag támogatott kedvezményes exporthitel. Magyarország mint támogató ország kormányközi megállapodásban vállalt kötelezettséget, hogy a felajánlott hitelkeret erejéig kamat- és díjtámogatás formájában vissza nem térítendő támogatást biztosít.

(18.10)

2025-ben ezen a területen 25 százalékos lesz a forrásbővülés. A főbb partnerországok továbbra is Laosz, Zöld-foki-szigetek, Ruanda és Kenya lesznek.

Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági semlegesség stratégiája a megfelelő válasz a szomszédunkban zajló háború következtében jelentkező gazdasági lassulásra. Ugyanakkor Trump elnök úr visszatérésével abban is joggal reménykedhetünk, hogy ez a háború végre, belátható időn belül véget ér. Ha pedig így lesz, akkor az előttünk fekvő békeköltségvetés által tükrözött új gazdaságpolitika a következő év végére visszaállíthatja a magyar gazdaságot arra a növekedési pályára, amit a koronavírus-járvány, a háború, a szankciók, az energiaár és az abból fakadó inflációs válság tört meg. 2025 lesz az az év, amikor úrrá leszünk a külső, kedvezőtlen tényezőkön, és a magyar gazdaság újra a stabil növekedés és fejlődés útjára léphet, erősítve a családokat, a vállalkozásokat és a nemzetközi versenyképességünket.

Végezetül engedjék meg, hogy még egyszer szóljak és megköszönjem a kormánynak, államtitkár úrnak a magyar falvak számára a „Magyar falu” program keretében biztosított támogatást, hiszen mi még visszaemlékszünk arra az időre akár országgyűlési képviselőként is, amikor az MSZP és az SZDSZ ‑ akkor még ez volt az ellenzék ‑ körülbelül azt mondta, hogy a magyar falut meg kell szüntetni, a magyar falvakat be kell szántani.

Hála istennek, ezekkel a támogatásokkal olyan fejlesztést tudnak megvalósítani a magyar települések, amiről nem is álmodtak, amitől meg voltak fosztva, mert látták, hogy a városokban, a főváros kerületeiben játszóterek vannak, de egy kis falu nem is álmodhatott játszótérről. Most meg, ha eljönnek képviselő urak a térségünkbe, akkor látják azt, hogy egy kis faluban is megépültek játszóterek. A falusi gyermek számára is lehetőség van a játszóterek adta előnyöket élvezni.

Még egy dolgot szeretnék mondani vagy beszélni a Bethlen Gábor Alapról, ami határ menti képviselőnek, természetesen nem csak nekem, másnak is, de nekem talán különösen fontos, hiszen a Bethlen Gábor Alapnak ‑ pedagógusként mondom ezt ‑ a Határtalanul! program támogatására 6,5 milliárd forintot juttatunk; hiszen ez a Határtalanul! program az a program, ahol a kis falu iskolája, a kisváros iskolája, a nagyobb város iskolája és még akár a kőbányai iskola is pályázhat, és elmehet határon túli területekre, megnézhet irodalmi emlékeket. Az utazásokat támogatja a kormány, és talán bízunk abban, hogy éppen azért, mert megismeri a Felvidéket, megismeri Kárpátalját, megismeri a Partiumot és Erdélyt, megismeri a Délvidéket és akár az Őrvidéket is, majd olyan fiatalok fognak kikerülni az iskolából, akik képesek ‑ képesek! ‑ nemzetben gondolkodni, akik nem a kint élő, külhoni magyarok ellen vannak, hanem a külhoni magyarokat a magyar nemzet részének tekintik. (Arató Gergely: És nem kihasználják őket, mint önök.)

Bárcsak eljönne ez az idő! Én bízom benne, és ez a program a rendelkezésre álló 6,5 milliárddal lehetőséget ad arra, hogy akár az újpesti, akár a kőbányai iskolás a Határtalanul! programban való részvétele után képes legyen nemzetben gondolkodni. Talán ez az egyik legfontosabb cél. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)