Dr. Molnár Ágnes (Fidesz)

DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A jövő évi költségvetés az új gazdaságpolitika segítségével a dinamikus bérnövekedést és a jövedelmek vásárlóerejének növelését is megalapozza. Ennek három pillére: a családi adókedvezmény megduplázása, a munkáshitelprogram és a hároméves bérmegállapodás az érdekképviseletekkel, aminek köszönhetően jövőre 9, az azt követő két évben pedig 13-14 százalékkal nő a minimálbér. Ez közel 40 százalékos minimálbér-növekedést jelent három év alatt.

2024-ben 9 százalékos növekedése várható a reálbérnek, ’25-re a tervezett bruttó bértömeg-növekedés miatt a jövő évi reálbér-emelkedés 5 százalék felett várható. A közszolgálatban dolgozók esetében látható, hogy minden, már elindult életpályaprogram és korábbi bérintézkedés végrehajtásának fedezete ott van a 2025. évi költségvetés érintett fejezeteiben.

Ebbe a körbe tartoznak például a pedagógusok, a szakképzésben oktatók vagy a NAV-dolgozók, ahol pedig már tudható, hogy mekkora a béremelés forrásigénye, de a végrehajtás-felosztás jövőre valósul meg, ott is megvan már a forrás a költségvetés céltartalékában. Ilyen a pedagógusok újabb béremelése. A költségvetés 323 milliárd forintot biztosít a források bázisba építésére, és további 190 milliárd forint van külön soron a 2026. évi bérfejlesztésre a tanári béremelési alapban.

Ugyanígy a céltartalékból a vízügyi dolgozók 30 százalékos, a tudománypolitikai szakemberek 18 milliárd forintos bérfejlesztésre számíthatnak jövőre, és a napokban megszületett az igazságügyben dolgozók bérmegállapodása is, melynek fedezete a költségvetésben rendelkezésre áll.

Az egészségügy helyzetével kapcsolatosan mindig sok vita alakul ki. Engedjék meg, hogy egy kicsit ezt a területet részletesebben elemezzem! Az Egészségbiztosítási Alap költségvetése az elmúlt évekhez hasonlóan jövőre is egyensúlyban lesz. Nem volt ez mindig így. A kassza legnagyobb tételére, a gyógyító-megelőző ellátásokra jövőre 2766 milliárd forint lesz. Ez 213 milliárd forinttal nagyobb tétel, mint az idei előirányzat.

A 2025-ös költségvetésben 3717 milliárd forint van az egészségügyi célokra. Ez 330 milliárd forinttal több, mint az idei előirányzat, és 2500 milliárd forinttal több, mint ami 2010-ben rendelkezésre állt. Plusz 330 milliárd forint tehát egy év alatt és plusz 2500 milliárd forint 2010 óta. Reálértéken is jelentős növekedésről beszélünk, 2025-re ez a 330 milliárd forint reálértékben is több mint 5 százalékos emelkedést jelent.

Az emelt dolgozói bérek, az alap-, járó- és fekvőbeteg-ellátás többlettámogatása, a sürgősségi ellátás többlete, a népegészségügyi célú vastagbélszűrés országos bevezetése, a kimagasló védőoltási rendszerünk vagy az ideinél 35 milliárd forinttal nagyobb gyógyszerkassza mind olyan tételek, amelyek fedezete biztosított a költségvetésben.

De említhetném az informatikai fejlesztéseket is, benne az EESZT-vel vagy az egészségablak alkalmazásával, amit már 3,4 millióan használnak egészség-informatikai működésre, erre 1,9 milliárd forint többlet van a költségvetésben.

(18.30)

Mindez fontos. De mégiscsak mi mindig a legfontosabb? A betegek érdeke, a betegbiztonság.

A háziorvosi és a háziorvosi ügyeleti ellátásra 296 milliárd forint lesz, 25 milliárd forinttal több, mint idén. 2010-ben ez a kassza még alig érte el a 80 milliárd forintot. Ezen belül háziorvosi, szakdolgozói bértámogatásra 118 milliárd forint, fogorvosi bérre 39 milliárd forint lesz.

Ami az ügyeleti ellátást illeti, az elmúlt két év talán legnagyobb egészségügyi változása volt az alapellátási ügyelet átszervezése. Az Országos Mentőszolgálat által működtetett új rendszer épp most lépte át az egymillió beteg ellátását. Bátran kijelenthető, hogy sikeres, hiába próbáltak egyesek politikai alapon támadást indítani erre a szakmai lépésre. Ráadásul korábban több mint 300 vállalkozás vett részt ebben az ügyeleti ellátásban, bizonytalan színvonalon biztosítva az ellátást a betegek számára, és 42 milliárd forintba került ez az államnak. Itt jelentős megtakarítást értünk el, amellett, hogy az ügyeleti ellátás minőségi színvonalát és a betegellátás biztonságát garantáltuk az átszervezés lehetőségével.

Ennek eredményeként egy összehangolt alapellátási ügyelettel részben tehermentesíthető a sürgősségi ellátás, és az is a betegbiztonságot javítja, hogy a betegek az egész országban ugyanolyan magas színvonalú ellátáshoz férnek hozzá területtől függetlenül. Mindennek a fedezete biztosított a költségvetésben: a 2025. évi fedezet 24 milliárd forint.

Az összevont szakellátás, tehát a kórházak és a szakrendelők előirányzata 909 milliárd forint. De van itt még egy fontos költségvetési tétel: a kórházak idén eddig már 104 milliárd forintos konszolidációban részesültek, és a napokban megjelent, hogy még közel 40 milliárd forintot kapnak adósságrendezésre. Ha megnézzük a jövő évi költségvetést, abban egy előremutató változást találunk: a közfeladatot ellátó kórházak külön soron, összesen 150 milliárd forintos, tehát havi 12,5 milliárd forint többletforrást kapnak. Ez egyéb finanszírozási lépésekkel, megfelelő szakmai ellenőrzési rendszerrel, a kialakult vármegyei kórházi irányító szerepkörrel és felelős kórházi gazdálkodással együtt esélyt jelent egy régi probléma enyhítésére.

Ez fontos lépés, mégis úgy gondolom, hogy a legnagyobb adósságunk törlesztése és így a legnagyobb előrelépés a dolgozói béreknél történt. 2010 óta a legnagyobb arányú bérnövekedés az egészségügyben valósult meg a paraszolvencia kivezetése mellett. A 2010-es költségvetéshez képest mára az egészségügyi bérekre fordított összeg négy és félszeresére nőtt. Ha csak az elmúlt éveket nézzük, az orvosi fizetések minden korábbinál nagyobb mértékben emelkedtek. Az egészségügyi szakdolgozók és az egészségügyben dolgozók pedig legutóbb két lépcsőben, 2023 nyarán és idén márciusban kaptak jelentős béremelést. Ehhez kapcsolódóan a jövő évi költségvetésben ott van az idei szakdolgozói béremelés 34,5 milliárd forintos szintre hozása.

Engedjenek meg egy-két példát mindezeknek az alátámasztására. Egy ma 33 éves rezidens orvos alapbére öt éve még bruttó 279 ezer forint volt. Ma már 1 231 000 forint. Ez 4,4-szeres alapbér-emelkedés. Ugyanennek a rezidensnek a bruttó havi jövedelme viszont már 1 780 000 forint, az emelkedés 5,3-szoros. Egy ma 64 éves szakorvosnál mindez úgy néz ki, hogy öt évvel ezelőtti 596 ezres alapbére 2 025 000 forintra nőtt, bruttó havi jövedelme ugyanezen időszak alatt 878 ezerről 2 691 000 forintra. Ez nem kevesebb, mint 3,4-szeres alapbér- és 2,5-szeres bruttójövedelem-emelkedés.

Egy pályakezdő diplomás ápoló bruttó alapilletménye 2016-ban még 187 ezer forint volt. Ez mára 602 ezer forintra, azaz 3,2-szeresre nőtt. Ugyanebben az összehasonlításban egy 55 éves diplomás ápoló 2016-os 239 ezres alapbére ma már 803 ezer forint. De a középfokú végzettségű ápolóknál is ugyanígy 3-3,5-szeresre nőttek a bérek az elmúlt nyolc évben.

Ne felejtsük el azt sem, hogy a béremelésen kívül az egészségügyi dolgozókat a kormány számos más intézkedése is segíti: ideértem a 25 év alattiak jövedelemadó-mentességét, a CSOK Pluszt, a babaváró támogatást vagy az új intézkedések közül a fiatalok munkáshitelét és a gyermekek után járó adókedvezmény megduplázását. Csak ez utóbbi a kétgyermekes családoknál évi félmillió forintot, a háromgyermekeseknél több mint 1 millió forint többletet jelent.

A 2025. évi költségvetés, tisztelt képviselőtársaim, nem csak megvédi az eddigi eredményeinket, de többletforrásokat is tartalmaz. Növeli a jövedelmek vásárlóerejét, kiemelten igaz ez orvosaink, ápolóink bérére.

Én mindenkit tisztelettel biztatok és kérek arra, hogy az új gazdaságpolitika költségvetésének a támogatása mellett döntsön. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti sorokban.)