karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Törő Gábor (Fidesz)

2024-11-28 · 131. ülésnap · felszólalás · 11:29

napirendi pont: Általános vita folytatása és lezárása T/9894 Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről

felszólalás: Rendes hozzászólás a tárgyalt ügyhöz — ez az alapeset.

Szöveg8 933 karakter · 19 bekezdés · JSON

TÖRŐ GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A 2025-ös költségvetés az új gazdaságpolitika költségvetése. A háború, az arra válaszként adott elhibázott brüsszeli szankciók és az ebből is eredő energiaválság legyengítették Európa és Magyarország gazdaságát. A 2025-ös évben azonban végre belátható közelségbe került a háború lezárása, a béke megteremtése, mely Európa és Magyarország gazdaságára is pozitív hatással lesz. A béke lehetővé teszi, hogy a 2025-ös költségvetésben több pénzt fordítsunk gazdaságfejlesztésre, béremelésre, otthonteremtésre és családtámogatásra.

A most benyújtásra kerülő költségvetés a háború lezárásával és a békével számol. A következő években Magyarország meg tudja duplázni a gyerekek után járó adókedvezményeket, a diákhitel mellett munkáshitelt tud biztosítani a dolgozó fiataloknak, új otthonteremtési és lakhatási támogatásokat tud bevezetni. 2025-ben a Demján Sándor-terv keretében soha nem látott eszközökkel tudjuk segíteni a magyar kis- és középvállalkozásokat. A költségvetés garantálja a 13. havi nyugdíj kifizetését, megbecsülve mindazokat, akik egy élet ledolgozása után nyugodt időskort érdemelnek meg. Összegezhető: 2025 a magyar gazdaság erősödésének éve lesz.

Tisztelt Képviselőtársaim! A demokráciánk alapja helyi szinten az önkormányzatiság. A családok, gazdasági szereplők mellett a kormány párthovatartozástól függetlenül támogatja az önkormányzatokat a feladatok ellátása érdekében. A települési önkormányzatok partneri szinten számíthatnak a kormányzatra. A jelenlegi kormányzat, emlékezhetünk, a 2010-es évek elején átvállalta az önkormányzatok adósságát, növekedési pályára állította ezzel a gazdaságot, és a települések is megerősödtek. Ezt példázza, hogy az önkormányzatok iparűzésiadó-bevétele 2010 óta közel háromszorosára emelkedett, ezt a folyamatot pedig sem a járványhelyzet, sem a háború nem tudta megtörni.

Az önkormányzatok legjelentősebb forrását kitevő iparűzésiadó-bevételek látványos növekedést mutattak az elmúlt években. A 2023. évi adat minden korábbi évet felülmúlva 1 milliárd 285 millió forintra teljesült. Ez a 2010. évi adat csaknem háromszorosa, és a 2022. évit is több mint 40 százalékkal haladta meg. E növekmény elegendő forrást nyújthat az önkormányzati kötelezettségvállalásokra. A többlet iparűzésiadó-bevétel ezentúl a Területfejlesztési Alapba kerül, amely azt járási szinten visszaosztja, így számos önkormányzati beruházás az alap finanszírozásán keresztül valósulhat meg, összhangban mind az országos, mind a helyi területfejlesztési szempontokkal.

A településvezetőket támogatjuk, hogy átgondolt gazdasági intézkedéseket hajtsanak végre, ne veszélyeztessék a választók által rájuk bízott települések működését. Az önkormányzatoknak működésüket nézve nullszaldós gazdálkodást kell folytatniuk. Kormányrendeletben meghatározott módon adatot kell szolgáltatniuk a Kincstár számára a kiadásaikról és bevételeikről, így tervezhetőbb és átláthatóbb lesz a költségvetés országos szinten.

Tisztelt Ház! A helyi önkormányzatok központi költségvetési támogatási rendszere az önkormányzati feladatellátáshoz igazodó, 2013-ban kialakított feladatalapú támogatási rendszeren alapul. A finanszírozásban a korábbi évekhez hasonlóan megjelennek a költségvetésitörvény-javaslatban érvényesülő általános alapelvek. Ezek többek között a családok támogatását, valamint a foglalkoztatottság további növelését szolgáló intézkedések, azon belül is kiemelt figyelmet fordítva a szülők munkába állásának segítésére.

A kormány kiemelten kezeli az intézményi gyermekétkeztetés és a szünidei étkeztetés biztosítására irányuló feladatokat. E célokra továbbra is jelentős források állnak rendelkezésre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzatok állami támogatása az idei 1050 milliárd forintról 1266 milliárd forintra emelkedik, ezenfelül további 10 milliárd forint bértámogatást is nyújt. A települések számára nagy feladat a fenntartásukban működő ingatlanok működésének biztosítása. A rezsivédelem fenntartása továbbra is kiemelt fontosságú a bizonytalan világgazdasági helyzetben. A kormány garantálja a rezsivédelemhez szükséges forrásokat a költségvetésben.

Az önkormányzatoknak, különösen a jobb helyzetben lévőknek ugyanakkor részt kell vállalniuk a nehezebb helyzetben lévők felzárkóztatásában. Mint ahogy a családban szokás, segítjük egymást. Egyetlen település sem szenvedhet hátrányt a földrajzi elhelyezkedése és gazdasági sajátosságai miatt, és egyetlen település sem fejlődhet túl egy másik kárára. Ezért a gazdagabb települések által fizetett hozzájárulás nagy segítséget jelent a szegényebb városok, falvak számára. 2024-ben 848 tehetősebb önkormányzat fizet szolidaritási hozzájárulást, amelyből közel 1250 település kap segítséget feladatai ellátásához. Azok az önkormányzatok, amelyeknek az adóerő-képessége lakosonként 15 600 forintnál alacsonyabb, kiegészítő támogatást kaphatnak. A kormány a következő években 3 és 6 százalék közötti növekedési pályára állítja a gazdaságot, aminek eredményeként az önkormányzatok adóbevételei tovább emelkedhetnek, és ez a települések mozgásterét is növeli.

Tisztelt Képviselőtársaim! A következő évtől jelentős bérfejlesztés kezdődik, 9 százalékkal emelkedik a minimálbér és 7 százalékkal a garantált bérminimum. A közszolgálatban dolgozók erkölcsi megbecsülésén túl a kormány az anyagi megbecsülésüket is kiemelten kezeli. Ennek érdekében évről évre újabb bérnövelő intézkedéseket tesz. Minden már elindult életpályaprogram, meghozott bérintézkedés végrehajtásának fedezete rendelkezésre áll a jövő évi költségvetésben. Hétfőn, mint emlékezhetünk, elfogadtuk a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény módosítását, amely a polgármesterek fizetésének emeléséről rendelkezik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Több mint háromszáz új beruházás indul, melyek összköltsége meghaladja a 8100 milliárd forintot. Ebből a 2025-ös évre eső rész 480 milliárd forint, emellett csaknem 770 milliárd forintot fordít a kormány a következő évben már befejeződő projektek támogatására. Ezek összköltsége a 4200 milliárd forintot is meghaladja; olyan beruházások, mint például a székesfehérvári Szent György Egyetemi Oktató Kórház új épülettömbjének befejezése.

A fejlesztések sorában engedjék meg, hogy választókerületem kisebb beruházásait megemlítsem, ami forintálisan kisebb csak, de óriási jelentőségű az ott élő embereknek. A TOP Plusz-fejlesztéseknek köszönhetően utak épülnek vagy újulnak meg Kincsesbánya, Füle, Sárkeresztes, Sárszentmihály, Kőszárhegy, Úrhida, Nagyveleg, Szabadbattyán esetében, míg Jenőben és Fehérvárcsurgón óvoda, mini bölcsőde épül vagy újul meg. Összességében 1,2 milliárd forintot nyertek csak erre a települések. A vidéken élők számára nagy segítség a „Magyar Falu” program, mely az önkormányzati fejlesztéseket segíti, míg a CSOK és a CSOK Plusz a családok életében jelent javulást.

(18.00)

A „Magyar falu” program előnye, hogy rugalmas, a kormány az érintettek által megfogalmazott igények figyelembevételével folyamatosan bővíti, alakítja azt. A magánszemélyek, az önkormányzatok és az egyházközségek mellett támogatást kapnak a faluban működő civil szervezetek és a területileg illetékes tankerületi központok is.

A nemzeti kormány számára a vidék érték. A falusi közszolgáltatás minőségének javítását elősegítő pályázati alprogram, a lakhatási támogatás és a falusi útalap falvaink mindennapi életére gyakorolt együttes pozitív hatása öt évvel a program indulása után megmutatkozik.

Több mint 1200, korábban csökkenő lélekszámú kistelepülésen indult növekedésnek a lakosságszám, a legtöbb gyermek pedig vidéken születik. Az 5 ezer fő alatti településeken élő gyermekes családok számára elérhető vidéki otthonfelújítási programra 25 milliárd forintot szán a kormány, és a várakozások szerint a háztartások jövőre 25 milliárd forint értékben használhatják fel a Széchenyi-pihenőkártyára feltöltött összegeket lakásfelújítási célra.

(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Részben itt szeretnék reflektálni a családtámogatásokkal kapcsolatos baloldali kritikára, először is azért, mert úgy gondolom, hogy a magyar családtámogatási rendszer nemcsak Európában, hanem a világon is az egyik legjobb. Mind Nyugat-Európában, mind Amerikában a magyar családtámogatási rendszerrel példálóznak. Azt tudom mondani, hogy a baloldal a családtámogatási rendszerünknek csak pofont adott. Pofont adott a Bokros-csomaggal, pofont adott 2002-2010 között, amikor félévente emelték a gázárat, emelték a villamos áram árát. Abban az időszakban volt az, amikor a fizetések nagy részét rezsire kellett költeni, és a családok megélhetése nem volt biztosított.

Úgyhogy azt tudom mondani, hogy több nehézséggel teli év után úgy gondolom, választókerületem minden lakosa, éljen kistelepülésen, városban vagy vármegyeszékhelyen, érezni fogja, hogy javult az életkörülménye. Kérem ennek ellenére az ellenzéket is, hogy támogassa a költségvetés elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Törő Gábor — 2024-11-28, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/131-128.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-131-128,
  title = {Törő Gábor — 2024-11-28, felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/131-128.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}