Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy reagáljak néhány fölvetésre, hiszen Kanász-Nagy Máté képviselő úr és Szabó Sándor képviselő úr is arról beszélt, hogy 2010-hez képest a költségvetési törvényben és az önök előtt lévő törvényjavaslatban a GDP-arányos egyes kiadási területek hogyan alakulnak, és vajon az a kiadási szerkezet, amely kétségtelenül több ponton eltér az európai uniós átlagtól, vajon a gazdasági felzárkózást segíti‑e, vagy sem.

Engedjék meg, hogy azt mondjam el tényszerűen ‑ ha már 2010 volt egy viszonyítási pont ‑, hogy az európai uniós csatlakozásunk után, 2004 és 2010 között az úgynevezett árszínvonalat is figyelembe vevő gazdasági fejlettségi szintet tekintve gyakorlatilag változatlan volt a magyar gazdaság pozíciója. Nem volt felzárkózás 2004 és 2010 között az Európai Unió átlagához. 2010-hez képest a legutolsó 2023-as adat szerint valamivel több, mint 10 százalékpontos volt ez a GDP-felzárkózás. Ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság teljesítménye 2010-ben az Európai Unió átlagához képest 66 százalék volt, 2023-ban ez a 76 százalékot meghaladta. Tehát a statisztikai számok alapján az a gazdaságpolitika és a költségvetésnek az a kiadásszerkezete, amelyet a kormány javasolt és a tisztelt Országgyűlés elfogadott, gazdasági felzárkózást eredményezett.

Kanász-Nagy Máté képviselő úr felhívta a figyelmet az északi országokra, és arra a kiadási szerkezetre, amit skandináv országokban, északi országokban látunk. Kétségtelen, ismétlem, hogy azzal egyetértek, hogy a helyes kiadási szerkezet megválasztása hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, arra ugyanakkor felhívom a figyelmet, hogy ha megnézzük az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzését, akkor például az idei évnél Finnország és Észtország tekintetében is zsugorodással számol az Európai Bizottság. Tehát sajnos Európa legnagyobb gazdasága, Németország mellett több ország, a szomszédos Ausztria vagy az említett északi országok gazdasági teljesítménye is csökkenhet.

Ez tehát azt üzeni, hogy önmagában a költségvetések kiadási szerkezetei nem garantálják azt, hogy egy gazdaság felzárkózó pályán lesz‑e, vagy sem. Ismétlem, a magyar adatok‑e tekintetben bizakodásra adnak okot, és abban bízunk, hogy az önök előtt lévő törvényjavaslat feltételezései teljesülése esetén a felzárkózás 2025-ben is folytatódhat.

A másik fontos dolog, amit lényegesnek tartok elmondani, hogy ha több képviselő a felzárkózást fontosnak tartja, akkor a gazdasági felzárkózás teremti meg az esélyét annak, hogy a magas foglalkoztatási szint megmaradjon, illetve a bérek növekedjenek. Itt arra hívom fel a figyelmet, hogy európai uniós viszonylatban az egyik legjelentősebb foglalkoztatási bővülés valósult meg az elmúlt években. Ezt a magas szintet meg tudtuk őrizni 2020-2023 között, amikor a Covid, majd az azt követő háború és szankciós problémák bizony egész Európa gazdasági teljesítményét lehűtötték.

Ami pedig a foglalkoztatás mellett a béreket illeti, azért arra hadd hívjam fel a figyelmet, hogy ha a 2016-os többéves bérmegállapodás után 2017-től az egyes éveket nézem, akkor 10 százalék fölötti, 8 százalék fölötti, 7 százalék fölötti, 6 százalék fölötti, 2021-ben közel 4 százalékos és 2022-ben is 2,5 százalékos reálkereset-növekedés volt. Egyedül 2023-ban, amikor az említett német gazdaság is visszaesett, az infláció szerte Európában csúcsokat döntött, akkor csökkent a reálkeresetek értéke, de az idei évben már 9 százalék körüli a reálkereset-növekedés, és az önök előtt lévő törvényjavaslat pedig 5 százalék feletti reálkereset-bővüléssel számol.

S ez már átvezet ahhoz a ponthoz, amiben én egyetértek mind a kormánypárti, mind az ellenzéki padsorokból hozzászólókkal. Nevezetesen, mind a gazdaság bővülését, mind a bérdinamikát akkor tudjuk fenntartani, ha a termelékenységet tudjuk bővíteni. A hétfőn aláírt többéves bérmegállapodás egyik eleme pont erről szól, hiszen a minimálbér jövő évi 9 százalékos, majd ezt követő években 13-14 százalékos bővülése és ezzel együtt a más bérkategóriáknál a jelentős béremelkedés akkor valósulhat meg, ha a termelékenységen tudunk javítani. Én azt gondolom, hogy az önök előtt lévő törvényjavaslat ezt a célt is szolgálja, például azzal, hogy a felsőoktatás megemelt finanszírozását jövőre is biztosítja, ezáltal hozzájárul ahhoz, hogy a hatékonyság, a képzettség magasabb színvonalú legyen. De azt gondolom, hogy a szakképzési rendszerrel biztosított többletforrások is pont azt a célt szolgálják, hogy a hatékonyságot, a termelékenységet tudjuk javítani.

Ami a jövő évi költségvetésben a gazdasági növekedésből, hatékonyságnövekedésből származik, az az, hogy a sokszor emlegetett nyugdíjak vagy családtámogatások rendszerét meg tudjuk őrizni, fenn tudjuk tartani, a nyugdíjak reálértékét megőrizzük, a 13. havi nyugdíj kifizetésre kerülhet, vagy az említett családtámogatások megmaradnak, sőt a családi kedvezmény bővül. Tehát én azt gondolom, hogy bármilyen szempontból nézzük ezeket a kulcsfontosságú területeket, az önök előtt lévő törvényjavaslat azért azt mutatja, hogy mind az említett nyugdíjtámogatások, családtámogatások ‑ de beszélhetnék a foglalkoztatási adatokról is ‑ kedvezően alakulhatnak.

Végül hadd szóljak az önkormányzati finanszírozásról, hiszen ezt Földi Judit képviselő asszony is szóba hozta, és Szabó Sándor képviselő úr is beszélt az önkormányzatok finanszírozásáról. Abban tényszerűen mindkét képviselőnek igaza van, hogy az önök előtt lévő törvényjavaslat a szolidaritási hozzájárulás nevű tételnél több bevétellel számol, mint 2024-ben azt a költségvetés tartalmazta. De tegyük hozzá, hogy miért számolunk ezzel. Nem azért, mert az önök előtt lévő törvényjavaslatban a szolidaritási hozzájárulás adókulcsai növekednek, hanem azért, mert az érintett önkormányzatoknak az iparűzésiadó-bevétele növekedett, az adóerő-képességük növekedett.

A szolidaritási hozzájárulás arról szól, hogy ha egy településnek nő az adóbevétele, akkor annak egy részét ‑ a gazdagabb településekről van szó ‑ a szegényebb önkormányzatok feladatainak finanszírozására kell fordítani. Erről szól a szolidaritási hozzájárulás. A szolidaritási hozzájárulás az önök előtt lévő törvényjavaslat szerint az önkormányzati kiadásoknak a fedezetét jelenti. Tehát ismétlem, csak akkor fizet több szolidaritási hozzájárulást egy adott település, ha egyébként az adóerő-képessége az elmúlt időszakban növekedett.

A költségvetésitörvény-javaslat, egyébként összehasonlítva a 2024-es eredeti számokkal, az önkormányzati fejezetben növekvő kiadásokat, növekvő állami finanszírozást tartalmaz. A 2024. évi költségvetésitörvény-javaslat és az elfogadott költségvetés 1050 milliárd forint önkormányzati támogatást tartalmazott, az önök előtt lévő indítvány pedig közel 1270 milliárd forintnyi kiadást tartalmaz.

(19.10)

Ezen túl értendő a „Magyar falu” program keretösszege, ami szintén kismértékben növekszik, 35 milliárd forint lehet 2025-ben, ha a kormány indítványát az Országgyűlés elfogadja. És itt említem meg a Területfejlesztési Alapot is, amelyre Szabó Sándor képviselő úr is utalt, ez 65 milliárd forint értékben finanszírozza a járások különböző programjait, ezzel is hozzájárulva az önkormányzati fejlesztésekhez.

És végül: akárhogy nézem az önkormányzatok gazdálkodási rendszerét, finanszírozási rendszerét, természetesen elfogadva azt, hogy vannak egyes önkormányzatok, ahol lehetnek pénzügyi kihívások, de mégis az összes változással, a szolidaritási hozzájárulás rendszerével, a költségvetési támogatásokkal együtt vagy a már említett gépjárműadó-finanszírozási rendszer átalakításával együtt, az önkormányzatok pénzügyi helyzete stabil az önkormányzatok saját beszámolója alapján. Hadd mondjam el a tisztelt Országgyűlésnek, hogy az önkormányzatok kereskedelmi banki számlán lévő pénzeszközállománya és állampapír-állománya 2022 végén mintegy 1063 milliárd forintot tett ki, 2023 végén ugyanez a szám 1147 milliárd forint körüli, és az idei féléves adat közel 1150 milliárd forintot mutat. Tehát, ismétlem, összességében, én azt gondolom, hogy az önkormányzati rendszer finanszírozása stabil. Természetesen mindenütt vannak kihívások, de azt gondolom, hogy ezt a stabilitást az önök előtt lévő jövő évi költségvetésitörvény-javaslat nem veszélyezteti. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)