Herczeg Tamás (Fidesz)

HERCZEG TAMÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az eddigi felszólalásokhoz képest egy másik nézőpontból szeretném megközelíteni a költségvetést, a Nemzeti Összetartozás Bizottsága alelnökeként, illetve az Autonómia Albizottság elnökeként szeretnék szólni. Illetve én békéscsabai, Békés vármegyei vagyok, és 140 kilométernyi hosszúságban érintkezik a vármegye Romániával. Nagyon sokan vannak olyanok, a nagyobb településeken élnek ma, kisebb településeken is Békéscsabától Újkígyóson keresztül Pusztaföldvárig, akik az elmúlt évtizedekben határon túli területekről, jellemzően a Partiumból, Erdélyből, Kárpátaljáról jöttek hozzánk. És máig ezer szállal kötődünk a határon túli magyarsághoz, és jó reményeink szerint ugyanez lesz majd a következő időszakban. A magánszemélyek, családok, iskolai közösségek, civil közösségek, gazdasági társaságok rendkívül sok kapcsolatot ápolnak a határon túliakkal.

És ha már a családot említettem, akkor engedjék meg, hogy egy, a családi viszonyrendszerből származó szóképpel jellemezzem Magyarország, illetve a határon túli magyarság kapcsolatát. Azt mondhatom, hogy míg 1990 előtt a külhoni magyarság a magyar állam megtagadott gyermeke volt, addig a rendszerváltozás után ‑ az 1998 és 2002 közötti időszak kivételével ‑ mostohagyermeke volt az államnak, és ebben hozott paradigmaszerű változást a 2010-től alakuló új nemzetpolitika, amely már sajátjaként, édesgyermekeként kezeli, óvja és erősíti a határon túli tömbben, szórványban vagy diaszpórában élő magyarságot.

A nemzet egyre erősödő egységét is bizonyítja, hogy 2011 óta immáron 1 millió 700 ezer új magyar állampolgárt köszönthetünk magunk között. De továbbra is meg kell harcolnunk minden magyarért a világban, ehhez Magyarország kormánya a lehetőségekhez képest véleményem szerint jövőre is minden pénzügyi feltételt biztosítani fog.

Úgy hiszem, indokolt egy rövid és párhuzamos összehasonlítást tennem a 2010 óta készített költségvetésekkel, mivel mára már jól kivehető, hogy a folyamatosan jelen lévő és jó nemzetpolitikai célokra fordított támogatásokkal milyen eredményeket lehet, milyen eredményeket tudtunk és tudunk elérni. 2010 óta 1374 milliárd forintot költöttünk nemzetpolitikai célokra, de talán úgy is fogalmazhatok, hogy nemzetegyesítésre, határoktól függetlenül a nemzet megmaradására és megerősítésére. Ez az 1374 milliárd forintnyi összeg körülbelül 100 milliárd forintot jelent évenkénti lebontásban. Megjegyzem, hogy 2009-ig ez az összeg évente körülbelül 9 és 10 milliárd forint között volt, megtízszereztük tehát a nemzetpolitikára szánt évenkénti keretösszeget. Amit az elmúlt években ezen a területen elkezdtünk, legyen az program, támogatás, pályázati rendszer, ösztöndíj, azt évről évre mindig tudtuk folytatni, vagy éppen bővíteni, még a legnehezebb időkben is, legyen az a koronavírus okozta gazdasági nehézségek vagy a háború máig tartó időszaka.

Tisztelt Ház! Majdnem minden minisztérium foglalkozik valamilyen mértékben a nemzetstratégiai ágazattal, de a legtöbb feladata a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának van. A „nemzetpolitikai tevékenységek és határon túli magyarok támogatása” alcímen jövőre 3 milliárd 629 millió forintot láthatunk. Ez az összeg biztosítja a nemzetpolitikai szempontból kiemelt jelentőségű partnerek, programok és fejlesztési célok megvalósítását, illetve az e célra létrehozott intézmények és szervezetek működtetéséhez és fenntartásához szükséges forrásokat, amelyek a határon túli, elszakított országrészek területén és a diaszpórában működő magyar szervezetek, közösségek fennmaradását, megmaradását biztosítják.

Kiemelem ezek közül a Kőrösi Csoma Sándor-programot, amely ‑ egy újabb szóképpel ‑ lángra lobbantotta a parázsló magyar identitást a diaszpórában. Az indulás óta már több mint ezer fiatal töltött el hónapokat a diaszpóra közösségeit segítve. És legyen ez itt a reklám helye: az északi féltekére már elutaztak idén az ösztöndíjasok, a déli félteke országaiba irányuló program felhívása pedig néhány nappal ezelőtt került meghirdetésre. Várjuk tehát a nemzet iránt elkötelezett, közösségszervezésben jártas, 18. életévüket betöltött magyar állampolgárok jelentkezését. Várjuk tehát azokat, akik úgy érzik, lelkesedésükkel, tapasztalataikkal és tudásukkal segíteni tudnák a diaszpórában élő magyarságot. Ők, akik jelentkeznek a programra, világot látva kilenc hónapot tölthetnek el tevékenyen Ausztráliában, Új-Zélandon, a Dél-Afrikai Köztársaságban vagy Latin-Amerika valamelyik magyar közösségénél. Napjainkban, amikor sokan atomizált környezetben élik a mindennapjaikat, kiemelten fontos az ifjúsági korosztály közösségbe szervezése.

Szintén az államtitkárság keretéből van biztosítva a Petőfi Sándor-program támogatása, amely a szórvány magyarság közösségszervezését segíti a Kárpát-medencében. Idén 35 fő vett részt ebben a kezdeményezésben, jövőre a forrásoknak megfelelően nagy valószínűséggel marad vagy növelhető ez a létszám.

Az Agrárminisztérium „határon átnyúló agrár- és vidékfejlesztési feladatok támogatása” alcíme rögzíti a magyar-magyar agrárkapcsolatok pénzügyi alapját. Feladat többek között a Kárpát-medencei falugazdász-hálózat működtetése, a külhoni magyar borászok minél teljesebb körű összefogása.

Ugyancsak stratégiai cél a határon túli magyar nyelvű agrárképzést folytató közép- és felsőfokú oktatási intézmények támogatása az agráriumból, az agráriumban élők utánpótlásának biztosításához.

Az agráriumban élők számára lényeges a határon túli magyar gazdaszervezetek szakmai programjainak megsegítése. Erre 1 milliárd 319 millió forint áll rendelkezésre a következő esztendőben.

Ahogy már sokszor hallottuk Szijjártó Péter miniszter úrtól, a magyar külpolitikai stratégia szíve közepe a nemzetpolitika. Ezt mind a tettek, mind a minisztériumhoz delegált sorok is alátámasztják. A Külgazdasági és Külügyminisztérium irányításával a külhonban megvalósuló gazdaságfejlesztési programok sikerrel futnak, ezáltal is valósulhat meg a szülőföldön történő megmaradás, boldogulás biztosítása. Az nyilvánvaló, hogy ez minden oldalról nyerő helyzet, jó a határon túli nemzettársainknak, jó az anyanemzetnek és jó az utódállam gazdaságának. Kimutatható, hogy minden egyes, külhonban befektetett forint plusz egy forint növekedést jelent helyben, ott, ahol a vállalkozás működik.

(19.20)

Az elmúlt tíz év eredménye 431 milliárd forintnyi beruházás külhonban, amelyek a költségvetés által biztosított háttérrel jövőre is folytatódhatnak, így ez az összeg 2 milliárd 432 millió forint lesz. Itt szeretném megjegyezni, hogy az erre a programra szánt keretösszegek nincsenek beleszámítva, nincsenek beleszámolva a felszólalásom elején említett, 2010 óta nemzetpolitikai célokra fordított összegbe.

Szóra érdemes, hogy továbbra is a KKM gondozza a csángó-magyar együttműködési program támogatását. 2025-ben, csakúgy, mint idén, erre a feladatra 1 milliárd 349 millió forintot különítettek el.

Szintén szép missziót végez a Diaszpóra felsőoktatási ösztöndíjprogram, amely 675 millió forintból gazdálkodhat, és ez az összeg szintén a KKM költségvetési során található.

Külön fejezete van a Bethlen Gábor Alapnak, amely többek között nemzetpolitikai célú támogatásokat, a Rákóczi Szövetség tevékenységét segíti, valamint a Határtalanul! programot kezeli. A Határtalanul! program keretei között a kezdetek óta immár 530 ezer általános iskolás anyaországi gyermeknek teremtettük meg a lehetőséget, hogy egy hétre egy elszakított nemzetrész területére, szervezett keretek között elutazva szerezzen saját tapasztalatot, élményt a határon túli életről. Ezek az élmények gyakran egy életre szólóak lehetnek. E tekintetben nagyon sok pozitív tapasztalattal bírunk. Ennek a programnak az eredménye számos kapcsolat, barátság, nem egy szerelem. A program tehát, mondhatni, önálló életre kelt, hiszen a kirándulásokat követően nagyon gyakran élő, folyamatos kapcsolat alakul ki a gyerekek, fiatalok, családok, az iskolák között. A 2024-25-ös tanévben összesen 52 ezer gyermek utazott vagy fog utazni külhonba. Csak erre a programra 6 milliárd 489 millió forint lesz elkülönítve jövőre.

Sajnos a felszólalás keretébe nem fér bele, hogy valamennyi minisztérium nemzetpolitikai feladatait fel tudjam sorolni, néhány további eredményt azért elmondanék, amely a 2025. évi költségvetésnek köszönhetően biztosan bővülni, folytatódni fog.

Oktatási-nevelési támogatásban 250 ezer külhoni gyermek részesül. A támogatásokat illetően amit tudtunk, kiterjesztettünk mind a diaszpóra magyarságára, mind a határon túli nemzetrészeken élő magyarokra. Megemlítem az anyasági támogatást, amire már 21 ezer igénylést regisztráltunk. Az egyházakkal kapcsolatban elmondható, hogy 3700 templomot újítottunk fel a Kárpát-medencében.

Az oktatási-nevelési célokat illetően a jövő évi költségvetésből kiolvasható, hogy a külhoni területeken ezer óvodát építettünk vagy újítottunk fel a magyar közösségek számára az elmúlt szűk másfél évtizedben.

Tény az is, hogy a magyar állam tartja fenn a külhoni felsőoktatás egy jelentős részét. Fontos, hogy itt nem pályázatok útján elnyerhető forrásokról van szó, mivel ezen oktatási intézmények működéséhez kiszámítható finanszírozási háttér szükségeltetik.

Összegezve, jövőre 84 milliárd 481 millió forint lesz elkülönítve nemzetpolitikai, határon túli feladatokra.

Tisztelt Ház! A Magyar Állandó Értekezleten Orbán Viktor miniszterelnök éppen egy hete a kormány nemzetpolitikáját az alábbiak szerint foglalta össze: az ellenfeleink az első világháború után úgy döntöttek, Magyarország legyen kicsi és szegény. Mi 2010-ben úgy döntöttünk, Magyarország legyen nagy és gazdag. A mi célunk tehát nem más, mint hogy a trianoni döntést meghozók szándékával szemben hazánk, illetve teljes nemzetünk legyen összetartó és erős. Minden nemzetrészt, vagyis az anyaországit, a határon túlit és a diaszpórában élőket támogatnunk kell, ez a magyarság fennmaradásának a kulcsa. Ezen feladatokra mindig kell hogy legyenek források.

A kormány kiemelt célja a külhoni magyar közösségek szülőföldön való boldogulásának segítése, a magyarság megmaradása. Ezért folytatja a határon túli családok támogatását és a magyar közösségek gazdasági megerősítését. A határon túli tömbökben élő magyarsággal, a szórvánnyal és a diaszpórával, a diaszpórában élőkkel való folyamatos, élő kapcsolat egyaránt fontos, és szükséges a nemzeti identitást reprodukáló intézmények hálózatának az erősítése is.

Tisztelt Ház! Tudni célszerű, hogy a határon átnyúló régiós gazdaságfejlesztési programok egyaránt hasznosak a határon túli és a határon inneni magyarságnak. A határon túli, erősödő magyar vállalkozások igen gyakran kiváló és a magyarországi partnerek számára is gyümölcsöző kereskedelmi, gazdasági kapcsolatot tartanak fenn. Tehát a gazdaságfejlesztést, de ugyanígy a kultúrát, az örökségvédelmet, a turisztikát, a civil szervezetek határon átnyúló együttműködését, a felsőoktatást érintő támogatásoknak is konkrét, direkt, az anyaországban élők millióit érintő haszna van.

A 2025. évi költségvetésitörvény-tervezet megalapozza azt a nemzetpolitikát, amiről elmondható, hogy Magyarország egyik sikerágazata. A nemzet megtartásához, megmaradásához, az ágazat további sikereihez határon innen és túl minden forrás biztosítva van, csakúgy, mint az elmúlt másfél évtizedben. Biztosítva lesz ez a következő évben is. Mindezek okán javaslom a költségvetés elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)