Horváth Gábor

HORVÁTH GÁBOR, a Költségvetési Tanács elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Első alkalommal állok a tisztelt Ház előtt a tisztségemben. A költségvetési fegyelem ügye már a magyar polgári berendezkedés születésekor is központi figyelmet kapott. Idézem: „A pénzügyek rendezése nélkül nem lehet igazságos kormányzatot fenntartani. Ha adósságot halmozunk fel, akkor nemcsak gazdaságunk, hanem nemzeti függetlenségünk is veszélybe kerül.” Az utóbbi két mondatot a krónikák Kossuth Lajosnak tulajdonítják, és ez az alapvetés a mai napig irányadó.

Tájékoztatom önöket, hogy a Költségvetési Tanács ‑ a továbbiakban tanács vagy KT ‑ 2024. október 31-én kapta meg a 2025. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tervezetét, amelyről a 2024. november 7-ei ülésén alakította ki véleményét, küldte meg a kormányt képviselő pénzügyminiszternek és hozta azt nyilvánosságra. A következőkben összefoglalom a tanács véleményét, annak indoklását, és kitérek a kormány válaszára is.

A testület az Alaptörvényben kapott felhatalmazása alapján a költségvetés tervezetének megalapozottságát ezúttal is a feladatköre által meghatározott nézőpontból, egységében vizsgálta, így makrogazdasági hátterét, bevételeit és kiadásait a rövid és hosszabb távú egyensúlyi követelmények fenntarthatósága, az államadósság-szabály teljesülése szempontjából elemezte. A tanács elosztáspolitikai kérdésekben ezúttal sem foglalt állást.

Elöljáróban el kell mondani, hogy a tanácsnak a 2025. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat-tervezet hitelességére és végrehajthatóságára nézve nem voltak olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolták volna a tervezettel kapcsolatban az egyet nem értés jelzését. Ugyanakkor a tanács ‑ eddigi gyakorlatát folytatva ‑ kötelességének érezte, hogy felhívja a kormány figyelmét több, a tervezett költségvetési célok elérését érintő kockázatra.

A részletes ismertetés előtt még két dolgot szeretnék elmondani. Egyfelől a tanács, elismerve a tavaszi költségvetés készítésének előnyeit is, üdvözölte a 2025. évi költségvetés őszi elkészítését, amellyel csökkennek a költségvetési tervezés makrogazdasági feltételeinek előreláthatósági korlátai, és így lehetővé válik, hogy a költségvetés betöltse gazdasági iránytű szerepét. Másfelől jelzem, hogy a testület által véleményezett tervezet és a benyújtott törvényjavaslat között nincs lényegi különbség, ezáltal a tanács véleménye érvényes az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatra is, bár az eltérések ismertetésére még visszatérek.

Ahogyan a tanács is tette, tájékoztatómban először a költségvetés makrogazdasági hátterével, ezt követően az államháztartás, pontosabban a kormányzati szektor hiánycéljával, ezzel összefüggésben a bevételi és a kiadási jellemzőkkel, majd az államadósság alakulásával foglalkozom, minden esetben visszatekintek a bázis, a 2024. év folyamataira is.

A tanács második alkalommal foglalt állást a Magyar Nemzeti Bank tőkeellátottságával összefüggésben a költségvetés kötelezettségéről; erre külön kitérek.

Tisztelt Országgyűlés! A KT első körben a költségvetési tervezés alapját képező makrogazdasági háttérrel foglalkozott. A bázisidőszaki, a 2024. évi folyamatok a hazai és nemzetközi műhelyek előrejelzéseihez, valamint a 2024. évi költségvetés alapját képező kormányzati makrogazdasági prognózishoz képest lényegesen kedvezőtlenebbül alakultak. A legújabb adatok szerint a harmadik negyedévben érdemben a várakozások alatt maradt a gazdasági aktivitás, amit elsősorban a gyenge külső kereslet, a visszaeső beruházások és az aszály miatt csökkenő mezőgazdasági teljesítmény okozott.

Az európai konjunktúra lassulása hazánkat jobban érintette, mint a régió más országait. A tanács véleménye szerint a költségvetési előterjesztésben 2024-re prognosztizált 0,8 százalékos bruttóhazaitermék-, GDP-növekedés eléréséhez az év utolsó három hónapjában a gazdasági tevékenység jelentős élénkülése szükséges.

A tanács megállapította, hogy a költségvetésitörvény-javaslat 2025-re 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol, amely a nemzetközi előrejelzések, valamint a tanács részére elemzést készítő hazai intézmények 2,5-3,8 százalékos előrejelzési sávjának felső részén helyezkedik el. A testület ülését követően, november 15-én tette közzé az Európai Bizottság a makrogazdasági előrejelzését Magyarország vonatkozásában, ez csak 1,8 százalékos GDP-növekedést tartalmaz 2025-re.

(10.20)

A tanács megítélése szerint a kormányzati prognózis szerinti gazdasági növekedés megvalósulhat, de azt kockázatok övezik. A növekedéshez felhasználási oldalról a háztartások fogyasztási volumenének 3,9 százalékos emelkedése, míg a bruttó állóeszköz-felhalmozás 5,1 százalékos bővülése szükséges. A nettó export hozzájárulása enyhén negatív, mínusz 0,1 százalékpont. A fogyasztás élénkülését a stabil foglalkoztatás és az erőteljes reálbér-növekedés támogatja. Ugyanakkor a lakosság továbbra is óvatos, amit a megemelkedett megtakarítási ráta is jelez.

2025-ben csupán 0,1 százalékkal nőhet a foglalkoztatottak száma. A létszámbővülés teljes egészében a versenyszféra folyamataiból ered. A közszférában nem történik változás. Az előrejelzés szerint a feszes munkaerőpiacon fennmarad az évek óta magasan alakuló bérdinamika. A bruttó átlagkereset 8,7 százalékkal emelkedhet, ami 5,3 százalékos nettó reálbér-növekedéssel párosul. Az infláció 3,2 százalék lehet. A vásárolt fogyasztás folyóáron számolt értéke 7,8 százalékkal nőhet, ezáltal a költségvetés szempontjából kulcsfontosságú áfa adóalapja érdemben emelkedhet.

Az állóeszköz-felhalmozás szempontjából kritikus tényező a külső konjunktúra, azon belül is az európai, elsősorban a német járműgyártási értékláncok teljesítményének alakulása. Az EU tovább gyengülő külpiaci aktivitása nemcsak az exportot fogja vissza, hanem a beruházásokat is jelentősen mérsékli.

A bruttó állóeszköz-állomány nagymértékű bővüléséhez az elhalasztott beruházások legalább részleges pótlása, továbbá a bejelentett nagyberuházások folytatása is szükséges. Amennyiben a folyamatban lévő nagyberuházások ütemterv szerint termelőre fordulnak, elegendő lendületet adhatnak a kivitel bővüléséhez a megfelelő kereslet megléte esetén.

Látni kell ugyanakkor, hogy a nemzetközi szervezetek 2025-re vonatkozó prognózisai visszafogottabb bruttó állóeszköz-felhalmozást és jellemzően negatívabb nettó export-hozzájárulást feltételeznek. Mindemellett az orosz-ukrán háború és az annak következtében meghozott szankciók tovagyűrűző hatásai 2024-et követően 2025-ben is negatívan érintik a magyar gazdaságot.

Európa energiabiztonsági problémái, bár enyhültek, de nem szűntek meg. Emellett az Európai Uniótól hazánknak járó források folyósításával kapcsolatos tárgyalások továbbra is elhúzódnak. További kockázatot hordoz a közel-keleti háború eszkalációjának veszélye, nemkülönben a globális kereskedelempolitikai konfliktusok, beleértve a kibontakozó vámháborút. Mindezek következtében elsősorban a tervezett gazdasági pályához szükséges pozitív beruházási trendforduló megvalósulását, ezáltal a gazdasági növekedési várakozások megvalósulását kockázatok övezik.

Tisztelt Ház! A tanács az államháztartás, pontosabban a kormányzati szektor hiányával kapcsolatban ‑ összhangban az érvényes jogszabályokkal ‑ kimondta: továbbra is szükségesnek tartja, hogy annak mértéke a GDP 3 százaléka alá csökkenjen a magyar gazdaság és a költségvetés egyensúlyának megteremtése érdekében.

A költségvetésitörvény-javaslat tervezete a kormányzati szektor eredményszemléletű ESA-hiányát 2025-ben a GDP 3,7 százalékában jelöli meg. Ez meghaladja a hazai jogszabályi határértéket, és egyben az Európai Unió alapszerződésében meghatározott kritériumot. A hazai szabályozás átmenetileg megengedte a 3 százalék feletti hiány fenntartását, de az erre vonatkozó felfüggesztés véget ért, így a jelenlegi szabályrendszer jövőre 3 százalékos hiánykritériumot ír elő.

A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a kormány e szabály feloldását kezdeményezi úgy, hogy azt az Országgyűlés még a költségvetési törvény hatálybalépését megelőzően elfogadja. A 3,7 százalékos hiánycéllal folytatódhat a hiánymutató csökkenése, amely 2023-ban 6,7 százalék volt, míg 2024-ben 4,5 százalékot vár a pénzügyi kormányzat.

Itt szeretnék megállni és visszautalni a tanács egy korábbi, a 2024. évi központi költségvetés végrehajtásának évközi értékelését tartalmazó véleményére. A 2024-es ‑ évközben 4,5 százalékra megemelt ‑ hiánymérték elérését a tanács csak akkor tartotta lehetségesnek, ha az idei évben meghozott költségvetési intézkedéseket következetesen végrehajtják, valamint év vége felé közeledve az állami kiadásokat szigorú monitoring és kontroll alatt tartják.

Visszatérve, a 2025-ös tervezet alapján a költségvetési hiány csökkenését elsősorban a 2024-ben magas kamatkiadások mérséklődése eredményezi. A GDP-arányos bruttó eredményszemléletű kamatkiadások a 2024. évi 4,8 százalékról 3,8 százalékra csökkennek 2025-ben, amit elsősorban az inflációkövető állampapírok alacsonyabb kamatra történő átárazódása okoz.

A tanács úgy ítélte meg, hogy a 2025. évi hiánycél megvalósulását kockázatok övezik elsősorban a bevételek teljesíthetősége oldaláról. Egyrészt kockázatot hordoz, ha a 2025. évi gazdasági növekedés elmarad a várttól, ami mérsékelné a költségvetés bevételeit. Másrészt a fogyasztáshoz kapcsolódó bevételek 2024. évi alulteljesülése 2023-hoz hasonlóan ezen előirányzatok bázisát ronthatja.

Ezek mellett a tanács kockázatot látott a tervezet szerinti uniós forrásbeáramlás megvalósulásában, ugyanis az uniós források elérhetőségét övező bizonytalanság továbbra is fennáll, ami a Helyreállítási és Ellenállóképességi Alapból, nemkülönben a 2021-2027-es kohéziós forrásokból származó bevételek elmaradása esetén változatlan kiadások mellett növeli a pénzforgalmi hiányt.

A tanács szerint a kockázatok kezelését nehezíti, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatában 100 milliárd forintos tartalék szerepel, amely nemcsak elmarad a jelenleg is hatályos szabálytól, amely a kiadási főösszeg arányában legalább 0,5 százalékos, 220 milliárd forint értéket ír elő, hanem alacsony a feltárt kockázatokhoz képest is. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a kormány e szabály módosítását is kezdeményezi majd úgy, hogy azt az Országgyűlés még a költségvetési törvény hatálybalépését megelőzően elfogadja.

A tanács a költségvetés végrehajtását övező kockázatokra tekintettel nem tart célszerűnek olyan törvénymódosítást, amely a kockázatok kezelésére hivatott tartalékok képzésének kötelezettségét csökkentené. A bevételek és kiadások vonatkozásában a tanács több kisebb kockázatot is azonosított. Így észrevételezte, hogy az Egészségbiztosítási Alap „gyógyító-megelőző ellátás” alcímének részét képező nagy értékű gyógyszer-finanszírozás előirányzat 2025-re tervezett összege 180 milliárd forint, amely esetlegesen nem lesz elégséges az ezen előirányzatból finanszírozott gyógyító feladatok maradéktalan ellátásához, tekintve, hogy a 2024. évi teljesítés várhatóan meghaladja a 200 milliárd forintot.

A tanács a települési önkormányzatok iparűzésiadó-többletének a Területfejlesztési Alap részére történő befizetését és járáson belüli újraelosztását célzó új szabályozási elemmel kapcsolatban megjegyezte, hogy a befizetendő többletbevételek mögött az érintett önkormányzatoknál kötelezettségvállalások lehetnek, amelyek nem teljesítése kockázati tényező az önkormányzatok gazdálkodásában.

A tanács pozitívan értékelte az államháztartás egyensúlyának javítása szempontjából az ezt szolgáló adóügyi intézkedéseket, valamint hogy a kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési fejezetek és elkülönített állami pénzalapok összesen 350 milliárd forintot kötelesek befizetni a központi költségvetés javára. A tanács üdvözlendőnek tartotta, hogy Magyarország középtávú költségvetési strukturális terve szerint 2026-ban, ha minimálisan is, de már 3 százalék alá csökkenhet a GDP-arányos ESA-hiány.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A Költségvetési Tanács megállapította, hogy az Alaptörvény előírásával összhangban az államadósság GDP-arányos mértékét kifejező államadósság-mutató a tervezet szerint 2025 folyamán csökken, annak mértéke a 2024. év végére várható 73,2 százalékról 2025 végére 72,6 százalékra mérséklődik.

A tanács a bázisévvel kapcsolatban itt is látott megjegyeznivalót. A jelenleg ismert körülmények alapján a 2024. évi adósságmutató magasabb lehet a törvényjavaslat tervezetében jelzettnél, ami a jövő évi csökkenést önmagában nem befolyásolja, azonban magasabb adósságpályát eredményezhet.

Itt is vissza kell utaljak a tanács 2024. évi központi költségvetés végrehajtása évközi értékelésére. Abban ugyanis felhívta a figyelmet, hogy az államadósság-mutató tervezett kismértékű csökkenéséhez is feltétlenül szükség van a módosított eredményszemléletű, valamint a pénzforgalmi hiánycél elérésére.

Visszatérve, a 2025-ös költségvetésitörvény-javaslat tervezetében szereplő 0,6 százalékpontos adósságcsökkenés a költségvetés makrogazdasági pályája szerinti nominális GDP-növekedés és a központon kívüli adósságállománynak a tervezetben szereplő 0,5 százalékpontos GDP-arányos csökkenése esetén elérhető.

(10.30)

Az Alaptörvény az államadósság-mutató 50 százalék feletti értéke esetén a költségvetési törvény elfogadására és végrehajtására a mutató csökkentését írja elő. A stabilitási törvény követelménye, hogy az államadósság-mutatónak legalább 0,1 százalékponttal szükséges mérséklődnie az államadósság csökkentésére vonatkozó európai uniós szabályok érvényesítése mellett. Mindezek figyelembevételével a tanács kimondta: a 2025. évi költségvetésitörvény-javaslat tervezete megfelel az Alaptörvényben előírt államadósság-szabálynak és a stabilitási törvény rendelkezésének.

Az európai uniós adósságszabály kimondja, hogy a tagállamok államadósság-rátája nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát, vagy ha mégis meghaladja, akkor az adósságmutató kielégítő mértékű csökkentésére van szükség. Az adósság megfelelő mérséklődését 2024-ig az úgynevezett 1/20-os adósságszabály számszerűsítette, mely szerint három év átlagában az adósságráta 60 százalék feletti részének hozzávetőleg 1/20-adával volt szükséges évente csökkenteni az államadósság-mutató mértékét.

Az új uniós szabályrendszerben a szükséges adósságcsökkenés mértékét nem az 1/20-os szabály számszerűsíti, hanem a nemzeti középtávú költségvetési strukturális tervben szereplő adósságpálya. Ennek eléréséhez a hazai költségvetési kiadásoknak meg kell felelnie a tervben szereplő nettó kiadási pályának, ami biztosítja az államadósság kielégítő mértékű csökkenését. A GDP 60 és 90 százaléka közötti induló adósságmutató esetén ennek átlagosan legalább évi 0,5 százalékponttal kell mérséklődnie. E követelmény is teljesül a tervezet szerint.

Az államadósság-mutató 2025. évi alakulása tekintetében kiemelt kockázati tényezők: a várttól elmaradó gazdasági teljesítmény, a központi költségvetésen kívüli adósság lassabb ütemű csökkenése, valamint a központi államadósságon belül 30 százalék közelébe emelkedett devizaarány miatti növekvő árfolyamkockázat. Ezek érdemben nehezíthetik a tervezett államadósság-csökkenés teljesítését.

A tervezet 397,5 forintos euróárfolyammal számol. A forint/euró árfolyam változása a devizaadósság átértékelődésén keresztül hatást gyakorol az adósságmutatóra. Ez a hatás annál kisebb, minél alacsonyabb az államadósságon belüli devizaadósság aránya. Jelenleg a forint/euró árfolyam 10 forintnyi változása mintegy 0,6 százalékponttal módosítja a GDP-arányos államadósságot.

Végül a tanács üdvözölte itt is: Magyarország középtávú költségvetési strukturális terve szerint az államadósság GDP-arányos mértéke 2027 végére 70 százalék alá csökkenhet. Látni kell, hogy a középtávú adósságpálya megvalósulása ‑ az éven belüli folyamatokhoz hasonlóan ‑ függ a gazdasági növekedéstől, a költségvetési hiánytól és az árfolyam alakulásától.

Ígéretem szerint kitérek a tanács által véleményezett tervezet és a benyújtott törvényjavaslat közötti különbségre. Ahogyan a bevezetőmben jeleztem, a kettő között nincs lényegi eltérés. A honvédelem, a sport és a kutatás területén végrehajtott belső átrendezések mellett nagyobb változás az egyenlegjavító 350 milliárd forintos tételnél jelentkezett. A tervezetben még úgy szerepelt, hogy a kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési fejezetek és elkülönített állami pénzalapok összesen 350 milliárd forintot kötelesek befizetni a központi költségvetés javára. Pozitívum, hogy a törvényjavaslatban ennek az előirányzati szintű bontását elvégezték, így a végrehajtás nem maradt 2025-re.

A döntően kiadáscsökkentő, kis részben bevételnövelő módosítások eredményeként a benyújtott törvényjavaslatban mind a kiadási, mind a bevételi főösszeg kerekítve 304 milliárd forinttal alacsonyabb lett, a pénzforgalmi és az ESA-hiány változatlansága mellett.

Tisztelt Ház! A tanács a stabilitási törvény rendelkezése alapján vizsgálta, hogy a Magyar Nemzeti Bank, MNB, megfelelő tőkeellátottsága érdekében szükséges‑e 2025-ben költségvetési térítés nyújtása. A tanács a saját tőke 2024. évi alakulása, valamint az MNB igazgatósága által áprilisban jóváhagyott és átadott előrejelzés, továbbá a nemzetközi tapasztalatok áttekintése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a hatályos szabályozás alapján jelenleg nincs szükség az MNB feltőkésítésére.

A tanács a véleménye kialakításában elsősorban a következő szempontokat vette figyelembe. A koronavírus-járvány kitörése utáni válságkezelő lépések jegybankmérleget növelő hatása, illetve az infláció letörése érdekében alakított monetáris politika következtében az MNB saját tőkéje 2023-ban negatívvá vált, és mínusz 1855 milliárd forintot tett ki. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy míg a monetáris politikai lépések kedvező hatása a nemzetgazdaság minden szereplői körénél jelentkezett, addig ezek költsége a jegybanknál koncentrálódott.

A jegybanki eredmény a kamatcsökkentéseknek köszönhetően fokozatosan javul. A 2024. évi első félévi veszteség ellenére az MNB saját tőkéje 2024. június végére közel 90 milliárd forinttal javult, amiben szerepet játszott az arany-, illetve a devizaárfolyamok elmozdulása is.

A közeljövőben a korábbi programok kifutásának mérlegszűkítő hatása miatt az MNB eredménye és saját tőkéje jelentősen javulhat. A monetáris politikai folyamatokon kívül számos más belföldi és külföldi változó is nagymértékben módosíthatja az MNB saját tőkéjének alakulását.

Az MNB által áprilisban átadott prognózis alapján a saját tőke jövőbeli pályája ‑ több lehetséges szcenárió szerint is ‑ hosszabb távon meghaladhatja a jegyzett tőke szintjét. Ezek megvalósulásához az ország kockázati felárának csökkenése szükséges, amit a sikeres dezinfláció, a fegyelmezett költségvetési politika és a versenyképesség növelése tud támogatni.

A tanács az MNB közreműködésével szeptember 12-én nemzetközi online konferenciát tartott a jegybanki tőke szerepéről. Ennek egyik legfontosabb megállapítása volt, hogy a jegybank negatív saját tőke mellett is hatékonyan elláthatja a törvény által rá bízott feladatokat. Több olyan jegybank is van, amelyiknek a saját tőkéje már hosszabb ideje negatív, mégis zavartalanul és hatékonyan működik, és sikeresen éri el az árstabilitást.

Továbbá a szakértők a jegybanki tőkepótlás elfogadott módjának tekintik a későbbi évek nyereségének erre a célra történő felhasználását is. A tanács ezek alapján mondhatta ki: elfogadható, hogy a 2025. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tervezete nem tartalmaz az MNB tőkehelyzetének javítását szolgáló térítést a költségvetés terhére.

Tisztelt Országgyűlés! A kormánynak a tanács megállapításaira, észrevételeire adott válaszát a törvényjavaslat csatolmánya tartalmazza, ezért arra igen röviden, néhány tételre szorítkozva térek ki. A kormány álláspontja változatlan: szerinte a költségvetés csökkenő hiánypályája megfelel az új uniós szabályrendszernek, ami fokozatos javulást ír elő. A hazai hatályos jogszabályok ugyanakkor valóban 3 százalékos hiánykritériumot feltételeznének 2025-re is. A kormány fenntartotta a törvényi szabály feloldására vonatkozó szándékát.

A KT kifogásolta, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzata nem éri el a jelenlegi szabályozás szerint előírt, a kiadási főösszeg 0,5 százalékának megfelelő összeget. Emellett a tanács a költségvetés végrehajtását övező kockázatokra tekintettel nem tartott célszerűnek olyan törvénymódosítást, amely a kockázatok kezelésére hivatott tartalékok mértékét csökkentené. A kormány itt is fenntartotta a szabályok módosítására vonatkozó szándékát.

A kormány nem osztotta a tanács azon aggályát, miszerint az adósságpálya szempontjából fokozódó kockázatot jelent, hogy a központi államadósság devizaaránya az utóbbi időszakban ‑ fokozatosan emelkedve ‑ megközelítette a 30 százalékos értéket, érdemben növelve az adósság árfolyam-érzékenységét.

A kormány válasza szerint a devizaadósság korlátozására vonatkozó stratégiája továbbra is érvényes, az állam devizaadóssága pedig jellemzően hosszú lejáratú, kedvező kamatozású állampapírokból áll.

A tanács a nagy értékű gyógyszerfinanszírozás-előirányzat elégtelenségét jelezte. A kormány szerint ez nem következhet be, mert jövő évtől kezdődően a méltányossági rendszer átalakítása következtében további 20 milliárd forint nem a nagy értékű gyógyszerfinanszírozás-előirányzaton, hanem a méltányosságigyógyszer- és gyógyászatisegédeszköztámogatás-előirányzaton került megtervezésre, így a jövőbeli kiadások fedezetére a forrás a költségvetésitörvény-tervezetben rendelkezésre áll.

A tanácsnak a települési önkormányzatok iparűzésiadó-többletének elvonásából fakadó kockázatra történt felhívásával sem értett egyet a kormány. Válasza szerint az iparűzésiadó-bevétel látványos növekedést mutatott az elmúlt években. E növekmény elegendő forrást nyújthat az önkormányzati kötelezettségvállalásokra. A többletiparűzésiadó-bevétel ezentúl a területfejlesztési alapba kerül, amely azt járási szinten visszaosztja. Így a kormány szerint számos önkormányzati beruházás az alap finanszírozásán keresztül valósulhat meg, összhangban mind az országos, mind a helyi területfejlesztési szempontokkal.

(10.40)

Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásom végén szeretném megköszönni a pénzügyminiszter úrnak és munkatársainak, hogy a tanács munkáját messzemenően segítették.

Tisztelt Képviselő Hölgyek, Urak! Megköszönve megtisztelő figyelmüket, jó munkát kívánok a 2025-ös költségvetési törvény javaslatának és a kapcsolódó módosító indítványoknak a megvitatásához. (Taps a kormánypárti padsorokban.)