{"cycle": 42, "id": "130-8", "date": "2024-11-27", "ulnap": 130, "seq": 8, "speaker": "Horváth Gábor", "p_azon": "h093", "faction": null, "kind": "felszólalás", "role": "a Költségvetési Tanács elnöke", "event": "Általános vita megkezdése T/9894 Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről", "iromany": "T/9894", "duration_s": 1536, "position": "a Költségvetési Tanács elnöke", "chars": 22454, "paragraphs": ["HORVÁTH GÁBOR, a Költségvetési Tanács elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Első alkalommal állok a tisztelt Ház előtt a tisztségemben. A költségvetési fegyelem ügye már a magyar polgári berendezkedés születésekor is központi figyelmet kapott. Idézem: „A pénzügyek rendezése nélkül nem lehet igazságos kormányzatot fenntartani. Ha adósságot halmozunk fel, akkor nemcsak gazdaságunk, hanem nemzeti függetlenségünk is veszélybe kerül.” Az utóbbi két mondatot a krónikák Kossuth Lajosnak tulajdonítják, és ez az alapvetés a mai napig irányadó.", "Tájékoztatom önöket, hogy a Költségvetési Tanács ‑ a továbbiakban tanács vagy KT ‑ 2024. október 31-én kapta meg a 2025. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tervezetét, amelyről a 2024. november 7-ei ülésén alakította ki véleményét, küldte meg a kormányt képviselő pénzügyminiszternek és hozta azt nyilvánosságra. A következőkben összefoglalom a tanács véleményét, annak indoklását, és kitérek a kormány válaszára is.", "A testület az Alaptörvényben kapott felhatalmazása alapján a költségvetés tervezetének megalapozottságát ezúttal is a feladatköre által meghatározott nézőpontból, egységében vizsgálta, így makrogazdasági hátterét, bevételeit és kiadásait a rövid és hosszabb távú egyensúlyi követelmények fenntarthatósága, az államadósság-szabály teljesülése szempontjából elemezte. A tanács elosztáspolitikai kérdésekben ezúttal sem foglalt állást.", "Elöljáróban el kell mondani, hogy a tanácsnak a 2025. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat-tervezet hitelességére és végrehajthatóságára nézve nem voltak olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolták volna a tervezettel kapcsolatban az egyet nem értés jelzését. Ugyanakkor a tanács ‑ eddigi gyakorlatát folytatva ‑ kötelességének érezte, hogy felhívja a kormány figyelmét több, a tervezett költségvetési célok elérését érintő kockázatra.", "A részletes ismertetés előtt még két dolgot szeretnék elmondani. Egyfelől a tanács, elismerve a tavaszi költségvetés készítésének előnyeit is, üdvözölte a 2025. évi költségvetés őszi elkészítését, amellyel csökkennek a költségvetési tervezés makrogazdasági feltételeinek előreláthatósági korlátai, és így lehetővé válik, hogy a költségvetés betöltse gazdasági iránytű szerepét. Másfelől jelzem, hogy a testület által véleményezett tervezet és a benyújtott törvényjavaslat között nincs lényegi különbség, ezáltal a tanács véleménye érvényes az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatra is, bár az eltérések ismertetésére még visszatérek.", "Ahogyan a tanács is tette, tájékoztatómban először a költségvetés makrogazdasági hátterével, ezt követően az államháztartás, pontosabban a kormányzati szektor hiánycéljával, ezzel összefüggésben a bevételi és a kiadási jellemzőkkel, majd az államadósság alakulásával foglalkozom, minden esetben visszatekintek a bázis, a 2024. év folyamataira is.", "A tanács második alkalommal foglalt állást a Magyar Nemzeti Bank tőkeellátottságával összefüggésben a költségvetés kötelezettségéről; erre külön kitérek.", "Tisztelt Országgyűlés! A KT első körben a költségvetési tervezés alapját képező makrogazdasági háttérrel foglalkozott. A bázisidőszaki, a 2024. évi folyamatok a hazai és nemzetközi műhelyek előrejelzéseihez, valamint a 2024. évi költségvetés alapját képező kormányzati makrogazdasági prognózishoz képest lényegesen kedvezőtlenebbül alakultak. A legújabb adatok szerint a harmadik negyedévben érdemben a várakozások alatt maradt a gazdasági aktivitás, amit elsősorban a gyenge külső kereslet, a visszaeső beruházások és az aszály miatt csökkenő mezőgazdasági teljesítmény okozott.", "Az európai konjunktúra lassulása hazánkat jobban érintette, mint a régió más országait. A tanács véleménye szerint a költségvetési előterjesztésben 2024-re prognosztizált 0,8 százalékos bruttóhazaitermék-, GDP-növekedés eléréséhez az év utolsó három hónapjában a gazdasági tevékenység jelentős élénkülése szükséges.", "A tanács megállapította, hogy a költségvetésitörvény-javaslat 2025-re 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol, amely a nemzetközi előrejelzések, valamint a tanács részére elemzést készítő hazai intézmények 2,5-3,8 százalékos előrejelzési sávjának felső részén helyezkedik el. A testület ülését követően, november 15-én tette közzé az Európai Bizottság a makrogazdasági előrejelzését Magyarország vonatkozásában, ez csak 1,8 százalékos GDP-növekedést tartalmaz 2025-re.", "(10.20)", "A tanács megítélése szerint a kormányzati prognózis szerinti gazdasági növekedés megvalósulhat, de azt kockázatok övezik. A növekedéshez felhasználási oldalról a háztartások fogyasztási volumenének 3,9 százalékos emelkedése, míg a bruttó állóeszköz-felhalmozás 5,1 százalékos bővülése szükséges. A nettó export hozzájárulása enyhén negatív, mínusz 0,1 százalékpont. A fogyasztás élénkülését a stabil foglalkoztatás és az erőteljes reálbér-növekedés támogatja. Ugyanakkor a lakosság továbbra is óvatos, amit a megemelkedett megtakarítási ráta is jelez.", "2025-ben csupán 0,1 százalékkal nőhet a foglalkoztatottak száma. A létszámbővülés teljes egészében a versenyszféra folyamataiból ered. A közszférában nem történik változás. Az előrejelzés szerint a feszes munkaerőpiacon fennmarad az évek óta magasan alakuló bérdinamika. A bruttó átlagkereset 8,7 százalékkal emelkedhet, ami 5,3 százalékos nettó reálbér-növekedéssel párosul. Az infláció 3,2 százalék lehet. A vásárolt fogyasztás folyóáron számolt értéke 7,8 százalékkal nőhet, ezáltal a költségvetés szempontjából kulcsfontosságú áfa adóalapja érdemben emelkedhet.", "Az állóeszköz-felhalmozás szempontjából kritikus tényező a külső konjunktúra, azon belül is az európai, elsősorban a német járműgyártási értékláncok teljesítményének alakulása. Az EU tovább gyengülő külpiaci aktivitása nemcsak az exportot fogja vissza, hanem a beruházásokat is jelentősen mérsékli.", "A bruttó állóeszköz-állomány nagymértékű bővüléséhez az elhalasztott beruházások legalább részleges pótlása, továbbá a bejelentett nagyberuházások folytatása is szükséges. Amennyiben a folyamatban lévő nagyberuházások ütemterv szerint termelőre fordulnak, elegendő lendületet adhatnak a kivitel bővüléséhez a megfelelő kereslet megléte esetén.", "Látni kell ugyanakkor, hogy a nemzetközi szervezetek 2025-re vonatkozó prognózisai visszafogottabb bruttó állóeszköz-felhalmozást és jellemzően negatívabb nettó export-hozzájárulást feltételeznek. Mindemellett az orosz-ukrán háború és az annak következtében meghozott szankciók tovagyűrűző hatásai 2024-et követően 2025-ben is negatívan érintik a magyar gazdaságot.", "Európa energiabiztonsági problémái, bár enyhültek, de nem szűntek meg. Emellett az Európai Uniótól hazánknak járó források folyósításával kapcsolatos tárgyalások továbbra is elhúzódnak. További kockázatot hordoz a közel-keleti háború eszkalációjának veszélye, nemkülönben a globális kereskedelempolitikai konfliktusok, beleértve a kibontakozó vámháborút. Mindezek következtében elsősorban a tervezett gazdasági pályához szükséges pozitív beruházási trendforduló megvalósulását, ezáltal a gazdasági növekedési várakozások megvalósulását kockázatok övezik.", "Tisztelt Ház! A tanács az államháztartás, pontosabban a kormányzati szektor hiányával kapcsolatban ‑ összhangban az érvényes jogszabályokkal ‑ kimondta: továbbra is szükségesnek tartja, hogy annak mértéke a GDP 3 százaléka alá csökkenjen a magyar gazdaság és a költségvetés egyensúlyának megteremtése érdekében.", "A költségvetésitörvény-javaslat tervezete a kormányzati szektor eredményszemléletű ESA-hiányát 2025-ben a GDP 3,7 százalékában jelöli meg. Ez meghaladja a hazai jogszabályi határértéket, és egyben az Európai Unió alapszerződésében meghatározott kritériumot. A hazai szabályozás átmenetileg megengedte a 3 százalék feletti hiány fenntartását, de az erre vonatkozó felfüggesztés véget ért, így a jelenlegi szabályrendszer jövőre 3 százalékos hiánykritériumot ír elő.", "A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a kormány e szabály feloldását kezdeményezi úgy, hogy azt az Országgyűlés még a költségvetési törvény hatálybalépését megelőzően elfogadja. A 3,7 százalékos hiánycéllal folytatódhat a hiánymutató csökkenése, amely 2023-ban 6,7 százalék volt, míg 2024-ben 4,5 százalékot vár a pénzügyi kormányzat.", "Itt szeretnék megállni és visszautalni a tanács egy korábbi, a 2024. évi központi költségvetés végrehajtásának évközi értékelését tartalmazó véleményére. A 2024-es ‑ évközben 4,5 százalékra megemelt ‑ hiánymérték elérését a tanács csak akkor tartotta lehetségesnek, ha az idei évben meghozott költségvetési intézkedéseket következetesen végrehajtják, valamint év vége felé közeledve az állami kiadásokat szigorú monitoring és kontroll alatt tartják.", "Visszatérve, a 2025-ös tervezet alapján a költségvetési hiány csökkenését elsősorban a 2024-ben magas kamatkiadások mérséklődése eredményezi. A GDP-arányos bruttó eredményszemléletű kamatkiadások a 2024. évi 4,8 százalékról 3,8 százalékra csökkennek 2025-ben, amit elsősorban az inflációkövető állampapírok alacsonyabb kamatra történő átárazódása okoz.", "A tanács úgy ítélte meg, hogy a 2025. évi hiánycél megvalósulását kockázatok övezik elsősorban a bevételek teljesíthetősége oldaláról. Egyrészt kockázatot hordoz, ha a 2025. évi gazdasági növekedés elmarad a várttól, ami mérsékelné a költségvetés bevételeit. Másrészt a fogyasztáshoz kapcsolódó bevételek 2024. évi alulteljesülése 2023-hoz hasonlóan ezen előirányzatok bázisát ronthatja.", "Ezek mellett a tanács kockázatot látott a tervezet szerinti uniós forrásbeáramlás megvalósulásában, ugyanis az uniós források elérhetőségét övező bizonytalanság továbbra is fennáll, ami a Helyreállítási és Ellenállóképességi Alapból, nemkülönben a 2021-2027-es kohéziós forrásokból származó bevételek elmaradása esetén változatlan kiadások mellett növeli a pénzforgalmi hiányt.", "A tanács szerint a kockázatok kezelését nehezíti, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatában 100 milliárd forintos tartalék szerepel, amely nemcsak elmarad a jelenleg is hatályos szabálytól, amely a kiadási főösszeg arányában legalább 0,5 százalékos, 220 milliárd forint értéket ír elő, hanem alacsony a feltárt kockázatokhoz képest is. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a kormány e szabály módosítását is kezdeményezi majd úgy, hogy azt az Országgyűlés még a költségvetési törvény hatálybalépését megelőzően elfogadja.", "A tanács a költségvetés végrehajtását övező kockázatokra tekintettel nem tart célszerűnek olyan törvénymódosítást, amely a kockázatok kezelésére hivatott tartalékok képzésének kötelezettségét csökkentené. A bevételek és kiadások vonatkozásában a tanács több kisebb kockázatot is azonosított. Így észrevételezte, hogy az Egészségbiztosítási Alap „gyógyító-megelőző ellátás” alcímének részét képező nagy értékű gyógyszer-finanszírozás előirányzat 2025-re tervezett összege 180 milliárd forint, amely esetlegesen nem lesz elégséges az ezen előirányzatból finanszírozott gyógyító feladatok maradéktalan ellátásához, tekintve, hogy a 2024. évi teljesítés várhatóan meghaladja a 200 milliárd forintot.", "A tanács a települési önkormányzatok iparűzésiadó-többletének a Területfejlesztési Alap részére történő befizetését és járáson belüli újraelosztását célzó új szabályozási elemmel kapcsolatban megjegyezte, hogy a befizetendő többletbevételek mögött az érintett önkormányzatoknál kötelezettségvállalások lehetnek, amelyek nem teljesítése kockázati tényező az önkormányzatok gazdálkodásában.", "A tanács pozitívan értékelte az államháztartás egyensúlyának javítása szempontjából az ezt szolgáló adóügyi intézkedéseket, valamint hogy a kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési fejezetek és elkülönített állami pénzalapok összesen 350 milliárd forintot kötelesek befizetni a központi költségvetés javára. A tanács üdvözlendőnek tartotta, hogy Magyarország középtávú költségvetési strukturális terve szerint 2026-ban, ha minimálisan is, de már 3 százalék alá csökkenhet a GDP-arányos ESA-hiány.", "Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A Költségvetési Tanács megállapította, hogy az Alaptörvény előírásával összhangban az államadósság GDP-arányos mértékét kifejező államadósság-mutató a tervezet szerint 2025 folyamán csökken, annak mértéke a 2024. év végére várható 73,2 százalékról 2025 végére 72,6 százalékra mérséklődik.", "A tanács a bázisévvel kapcsolatban itt is látott megjegyeznivalót. A jelenleg ismert körülmények alapján a 2024. évi adósságmutató magasabb lehet a törvényjavaslat tervezetében jelzettnél, ami a jövő évi csökkenést önmagában nem befolyásolja, azonban magasabb adósságpályát eredményezhet.", "Itt is vissza kell utaljak a tanács 2024. évi központi költségvetés végrehajtása évközi értékelésére. Abban ugyanis felhívta a figyelmet, hogy az államadósság-mutató tervezett kismértékű csökkenéséhez is feltétlenül szükség van a módosított eredményszemléletű, valamint a pénzforgalmi hiánycél elérésére.", "Visszatérve, a 2025-ös költségvetésitörvény-javaslat tervezetében szereplő 0,6 százalékpontos adósságcsökkenés a költségvetés makrogazdasági pályája szerinti nominális GDP-növekedés és a központon kívüli adósságállománynak a tervezetben szereplő 0,5 százalékpontos GDP-arányos csökkenése esetén elérhető.", "(10.30)", "Az Alaptörvény az államadósság-mutató 50 százalék feletti értéke esetén a költségvetési törvény elfogadására és végrehajtására a mutató csökkentését írja elő. A stabilitási törvény követelménye, hogy az államadósság-mutatónak legalább 0,1 százalékponttal szükséges mérséklődnie az államadósság csökkentésére vonatkozó európai uniós szabályok érvényesítése mellett. Mindezek figyelembevételével a tanács kimondta: a 2025. évi költségvetésitörvény-javaslat tervezete megfelel az Alaptörvényben előírt államadósság-szabálynak és a stabilitási törvény rendelkezésének.", "Az európai uniós adósságszabály kimondja, hogy a tagállamok államadósság-rátája nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát, vagy ha mégis meghaladja, akkor az adósságmutató kielégítő mértékű csökkentésére van szükség. Az adósság megfelelő mérséklődését 2024-ig az úgynevezett 1/20-os adósságszabály számszerűsítette, mely szerint három év átlagában az adósságráta 60 százalék feletti részének hozzávetőleg 1/20-adával volt szükséges évente csökkenteni az államadósság-mutató mértékét.", "Az új uniós szabályrendszerben a szükséges adósságcsökkenés mértékét nem az 1/20-os szabály számszerűsíti, hanem a nemzeti középtávú költségvetési strukturális tervben szereplő adósságpálya. Ennek eléréséhez a hazai költségvetési kiadásoknak meg kell felelnie a tervben szereplő nettó kiadási pályának, ami biztosítja az államadósság kielégítő mértékű csökkenését. A GDP 60 és 90 százaléka közötti induló adósságmutató esetén ennek átlagosan legalább évi 0,5 százalékponttal kell mérséklődnie. E követelmény is teljesül a tervezet szerint.", "Az államadósság-mutató 2025. évi alakulása tekintetében kiemelt kockázati tényezők: a várttól elmaradó gazdasági teljesítmény, a központi költségvetésen kívüli adósság lassabb ütemű csökkenése, valamint a központi államadósságon belül 30 százalék közelébe emelkedett devizaarány miatti növekvő árfolyamkockázat. Ezek érdemben nehezíthetik a tervezett államadósság-csökkenés teljesítését.", "A tervezet 397,5 forintos euróárfolyammal számol. A forint/euró árfolyam változása a devizaadósság átértékelődésén keresztül hatást gyakorol az adósságmutatóra. Ez a hatás annál kisebb, minél alacsonyabb az államadósságon belüli devizaadósság aránya. Jelenleg a forint/euró árfolyam 10 forintnyi változása mintegy 0,6 százalékponttal módosítja a GDP-arányos államadósságot.", "Végül a tanács üdvözölte itt is: Magyarország középtávú költségvetési strukturális terve szerint az államadósság GDP-arányos mértéke 2027 végére 70 százalék alá csökkenhet. Látni kell, hogy a középtávú adósságpálya megvalósulása ‑ az éven belüli folyamatokhoz hasonlóan ‑ függ a gazdasági növekedéstől, a költségvetési hiánytól és az árfolyam alakulásától.", "Ígéretem szerint kitérek a tanács által véleményezett tervezet és a benyújtott törvényjavaslat közötti különbségre. Ahogyan a bevezetőmben jeleztem, a kettő között nincs lényegi eltérés. A honvédelem, a sport és a kutatás területén végrehajtott belső átrendezések mellett nagyobb változás az egyenlegjavító 350 milliárd forintos tételnél jelentkezett. A tervezetben még úgy szerepelt, hogy a kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési fejezetek és elkülönített állami pénzalapok összesen 350 milliárd forintot kötelesek befizetni a központi költségvetés javára. Pozitívum, hogy a törvényjavaslatban ennek az előirányzati szintű bontását elvégezték, így a végrehajtás nem maradt 2025-re.", "A döntően kiadáscsökkentő, kis részben bevételnövelő módosítások eredményeként a benyújtott törvényjavaslatban mind a kiadási, mind a bevételi főösszeg kerekítve 304 milliárd forinttal alacsonyabb lett, a pénzforgalmi és az ESA-hiány változatlansága mellett.", "Tisztelt Ház! A tanács a stabilitási törvény rendelkezése alapján vizsgálta, hogy a Magyar Nemzeti Bank, MNB, megfelelő tőkeellátottsága érdekében szükséges‑e 2025-ben költségvetési térítés nyújtása. A tanács a saját tőke 2024. évi alakulása, valamint az MNB igazgatósága által áprilisban jóváhagyott és átadott előrejelzés, továbbá a nemzetközi tapasztalatok áttekintése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a hatályos szabályozás alapján jelenleg nincs szükség az MNB feltőkésítésére.", "A tanács a véleménye kialakításában elsősorban a következő szempontokat vette figyelembe. A koronavírus-járvány kitörése utáni válságkezelő lépések jegybankmérleget növelő hatása, illetve az infláció letörése érdekében alakított monetáris politika következtében az MNB saját tőkéje 2023-ban negatívvá vált, és mínusz 1855 milliárd forintot tett ki. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy míg a monetáris politikai lépések kedvező hatása a nemzetgazdaság minden szereplői körénél jelentkezett, addig ezek költsége a jegybanknál koncentrálódott.", "A jegybanki eredmény a kamatcsökkentéseknek köszönhetően fokozatosan javul. A 2024. évi első félévi veszteség ellenére az MNB saját tőkéje 2024. június végére közel 90 milliárd forinttal javult, amiben szerepet játszott az arany-, illetve a devizaárfolyamok elmozdulása is.", "A közeljövőben a korábbi programok kifutásának mérlegszűkítő hatása miatt az MNB eredménye és saját tőkéje jelentősen javulhat. A monetáris politikai folyamatokon kívül számos más belföldi és külföldi változó is nagymértékben módosíthatja az MNB saját tőkéjének alakulását.", "Az MNB által áprilisban átadott prognózis alapján a saját tőke jövőbeli pályája ‑ több lehetséges szcenárió szerint is ‑ hosszabb távon meghaladhatja a jegyzett tőke szintjét. Ezek megvalósulásához az ország kockázati felárának csökkenése szükséges, amit a sikeres dezinfláció, a fegyelmezett költségvetési politika és a versenyképesség növelése tud támogatni.", "A tanács az MNB közreműködésével szeptember 12-én nemzetközi online konferenciát tartott a jegybanki tőke szerepéről. Ennek egyik legfontosabb megállapítása volt, hogy a jegybank negatív saját tőke mellett is hatékonyan elláthatja a törvény által rá bízott feladatokat. Több olyan jegybank is van, amelyiknek a saját tőkéje már hosszabb ideje negatív, mégis zavartalanul és hatékonyan működik, és sikeresen éri el az árstabilitást.", "Továbbá a szakértők a jegybanki tőkepótlás elfogadott módjának tekintik a későbbi évek nyereségének erre a célra történő felhasználását is. A tanács ezek alapján mondhatta ki: elfogadható, hogy a 2025. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tervezete nem tartalmaz az MNB tőkehelyzetének javítását szolgáló térítést a költségvetés terhére.", "Tisztelt Országgyűlés! A kormánynak a tanács megállapításaira, észrevételeire adott válaszát a törvényjavaslat csatolmánya tartalmazza, ezért arra igen röviden, néhány tételre szorítkozva térek ki. A kormány álláspontja változatlan: szerinte a költségvetés csökkenő hiánypályája megfelel az új uniós szabályrendszernek, ami fokozatos javulást ír elő. A hazai hatályos jogszabályok ugyanakkor valóban 3 százalékos hiánykritériumot feltételeznének 2025-re is. A kormány fenntartotta a törvényi szabály feloldására vonatkozó szándékát.", "A KT kifogásolta, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzata nem éri el a jelenlegi szabályozás szerint előírt, a kiadási főösszeg 0,5 százalékának megfelelő összeget. Emellett a tanács a költségvetés végrehajtását övező kockázatokra tekintettel nem tartott célszerűnek olyan törvénymódosítást, amely a kockázatok kezelésére hivatott tartalékok mértékét csökkentené. A kormány itt is fenntartotta a szabályok módosítására vonatkozó szándékát.", "A kormány nem osztotta a tanács azon aggályát, miszerint az adósságpálya szempontjából fokozódó kockázatot jelent, hogy a központi államadósság devizaaránya az utóbbi időszakban ‑ fokozatosan emelkedve ‑ megközelítette a 30 százalékos értéket, érdemben növelve az adósság árfolyam-érzékenységét.", "A kormány válasza szerint a devizaadósság korlátozására vonatkozó stratégiája továbbra is érvényes, az állam devizaadóssága pedig jellemzően hosszú lejáratú, kedvező kamatozású állampapírokból áll.", "A tanács a nagy értékű gyógyszerfinanszírozás-előirányzat elégtelenségét jelezte. A kormány szerint ez nem következhet be, mert jövő évtől kezdődően a méltányossági rendszer átalakítása következtében további 20 milliárd forint nem a nagy értékű gyógyszerfinanszírozás-előirányzaton, hanem a méltányosságigyógyszer- és gyógyászatisegédeszköztámogatás-előirányzaton került megtervezésre, így a jövőbeli kiadások fedezetére a forrás a költségvetésitörvény-tervezetben rendelkezésre áll.", "A tanácsnak a települési önkormányzatok iparűzésiadó-többletének elvonásából fakadó kockázatra történt felhívásával sem értett egyet a kormány. Válasza szerint az iparűzésiadó-bevétel látványos növekedést mutatott az elmúlt években. E növekmény elegendő forrást nyújthat az önkormányzati kötelezettségvállalásokra. A többletiparűzésiadó-bevétel ezentúl a területfejlesztési alapba kerül, amely azt járási szinten visszaosztja. Így a kormány szerint számos önkormányzati beruházás az alap finanszírozásán keresztül valósulhat meg, összhangban mind az országos, mind a helyi területfejlesztési szempontokkal.", "(10.40)", "Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásom végén szeretném megköszönni a pénzügyminiszter úrnak és munkatársainak, hogy a tanács munkáját messzemenően segítették.", "Tisztelt Képviselő Hölgyek, Urak! Megköszönve megtisztelő figyelmüket, jó munkát kívánok a 2025-ös költségvetési törvény javaslatának és a kapcsolódó módosító indítványoknak a megvitatásához. (Taps a kormánypárti padsorokban.)"]}