Dr. Ferencz Orsolya (Fidesz)

DR. FERENCZ ORSOLYA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a lehetőséget, hogy néhány szóban én is beszélhetek a ma előttünk lévő költségvetésitörvény-tervezetről.

Mielőtt magáról erről a költségvetésről beszélnék egypár szót, pont az előttem elhangzó vélemények miatt szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat például a tegnapi vitára, amikor itt zajlott le a parlamentben az úgynevezett HUN-REN ‑ a Hungarian Research Network rövidítése a HUN-REN ‑ Magyar Kutatási Hálózatról szóló törvényjavaslat vitája. Erről fontos beszélni, mert egy olyan javaslatról van szó, amely pontosan Magyarország versenyképességének javítása érdekében egy olyan átlátható, a kutatási tevékenységet, a magas hozzáadott értéket előállítani képes kutatásokat ténylegesen serkentő, ösztönző szervezeti és finanszírozási hátteret kíván bevezetni és biztosítani a Kutatási Hálózat jövőbeni működéséhez, ami elősegíti azt, hogy Magyarország versenyképesebb legyen. Nem a semmiből érkezett ez a törvényjavaslat, előtte nagyon hosszú ideig, talán közel egy évig tartó felmérés, átvilágítás zajlott le a HUN-REN intézeteiben.

A törvényjavaslatot egyébként az összes kutatóintézmény véleményezte, mind a 19 kutatóintézmény, és mögé álltak ennek a javaslatnak. A sajtóban egy eléggé kemény, éles hangú bírálattömeget lehetett olvasni (Földi Judit: Nem véletlen.), azonban pont a tegnapi, illetve a mai nap során a kutatóintézetek igazgatói álltak be a törvényjavaslat mögé. Ez a bizonyos törvényjavaslat pontosan arról szól… ‑ és mindjárt rá fogok térni arra, hogy ez a költségvetés számára miért érdekes, és miért érdekes mindazon szempontok számára, amit az előbb itt akár az ellenzéki padsorokból is felvetettek.

Nem várjuk el azt a baloldaltól, hogy bármit is támogasson vagy helyeseljen a kormány döntései közül, hiszen ellenzéki oldalon ülnek, azonban ennek a bírálattömegnek a vehemenciája mindenképpen meglepő volt. Ez az ügy jelentőségéhez egyébként méltatlan, hiszen pontosan arról beszélünk, hogy versenyképessé kell tennünk a magas hozzáadott tudást kívánó ágazatokat.

Ennek a törvényjavaslatnak a következtében egyébként a most előttünk lévő költségvetésben feketén-fehéren benne van, hogy a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat jövőre 18 milliárd forinttal több költségvetési forráshoz fog jutni, ami 50 százalékkal haladja meg az idei forrásokat. Ez egyébként jelentős béremeléseket is fog akkumulálni és indítani ebben az ágazatban. 2026-ban ismét emelni kívánja majd a kormány a Kutatási Hálózat költségvetését, ami az idei bázishoz viszonyítva már 75 százalékos növekményt, növekedést fog lehetővé tenni, és nagyjából két év múlva fogunk ott tartani, hogy a rendelkezésre álló források duplájából gazdálkodhat majd a HUN-REN Kutatási Hálózat, amit ráadásul hat évre garantál a kormány a közfeladat-finanszírozási szerződésben.

Ez egy olyan fontos üzenet, ami egyébként a körülöttünk lassan négy éve zajló, nagyon komoly válságok… ‑ most annyian mondták már el előttem, hogy hadd ne menjünk rajta végig, de nyilván a Covid-helyzettel találtuk igazán először válságos helyzetben magunkat. Onnantól kezdve aztán a háború, az energiakrízis és az összes többi, ebből származó következmény érintette a magyar gazdaságot, és ez bizony valóban, ahogy egyébként itt már előttem elmondták, messze nem csak minket érint. Ez az európai gazdaságokon mindenütt lemérhető, és egyelőre úgy tűnik, hogy az Európai Unió tagállamaiban még nagyon komoly kihívások érkeznek 2025-ben is a gazdasági kérdésekben.

(17.00)

Ezzel kell szembenézni, és ezzel egyidejűleg ‑ egyébként nagyon sok jogos szempontot felvetettek itt az előttem szólók ‑ rendezni kell nagyon sok olyan feladatot, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy Magyarország fejlődése meglegyen és folyamatos legyen.

Ilyen az orvosok bérrendezése, ilyen a pedagógusok fizetésemelése, ilyen a 13. havi nyugdíj, ilyenek az adókedvezmények, beleértve a családpolitikánkat, aminek egyik kulcseleme a családi adókedvezmény. Ilyen a rezsicsökkentés fenntartása. Ne felejtsük el, amikor összehasonlítjuk más európai uniós tagállamokkal Magyarország helyzetét, akkor a teljes kép összehasonlításához szükséges az is, hogy azokat a támogatásokat is vegyük figyelembe, amiket például a rezsicsökkentéssel a magyar családok kapnak. Ehhez tartozik a kutatók béremelése, a kutatóhálózat strukturális átalakítása és fejlesztése.

Különösen azért is időztem el ezen a ponton egy picit hosszabban, mert Kunhalmi Ágnes képviselőtársam többször is említette, hogy milyen fontos az, hogy tudásalapú gazdaságra álljunk át, olyan magas hozzáadott értékű szaktudással rendelkezzünk, és olyan gazdasági ágazatokba invesztáljunk, ahol magas hozzáadott értékű tudásra van szükség, ami az alacsony tudást, az összeszerelő üzemeket helyettesítve Magyarország gazdaságát reziliensebbé tudja tenni.

Azért tudom a saját szakpolitikai munkámból ezt a példát hozni, mert pontosan a HUN-REN-nel együttműködésben, a HUN-REN kutatóhálózatra építve zajlik például az az űrhajósprogram, ami most már három és fél éve nagyon sok, több száz szakembernek biztosít nagyon komoly lehetőséget, óriási hozzáadott értéket. Magyarország számára kinyitott egy egyébként a világban rendkívül kurrens és nagyon fontos hozzáadott szaktudást igénylő iparágat, ami azt jelenti, hogy itt még bőven van mit fejlődnünk, de már most látszik az, hogy itthon tudunk tartani mérnökgenerációkat. Egyetemek indítottak el szakirányú továbbképzéseket, ahova a jelentkezés évről évre nő, és ezek a fiatal emberek itthon is tudnak találni maguknak olyan kiemelt, komoly nemzetközi programokat is, amikben a tudásukat kamatoztatni tudják.

Ehhez itthon kell őket programokkal ellátni és lehetőséghez juttatni, természetesen nemzetközi együttműködésben, hiszen pontosan ezt tesszük mi is. Ennek a programnak a keretében az Európai Űrügynökséggel, az Amerikai Űrügynökséggel és az amerikai partnerekkel közösen dolgoznak a magyar szakemberek, anélkül, hogy el kellett volna hagyják Magyarországot, hogy ilyen programhoz csatlakozni tudjanak. Tehát azt tudom mondani, hogy óriási jelentősége van annak, ha a kutatás-fejlesztésbe további forrásokat juttatunk.

Egy másik terület, ahol hangzottak el bírálatok itt pár órával ezelőtt, hogy miért kell nekünk fegyverekre, haderőfejlesztésre, védelemre költeni; szeretném jelezni, hogy azon túlmenően, hogy a NATO tagjai vagyunk és a GDP-arányos 2 százalékos ráfordításra kötelezettséget vállaltunk, egyébként azon országok közé tartozunk ‑ messze nem mindenki tartozik a NATO-országok közül ezek közé, de mi azok közé tartozunk ‑, akik ezt a vállalásunkat teljesíteni is tudjuk, sőt egy kicsit felül is tudtuk már múlni.

Szeretném jelezni, hogy egyébként pont az ellenzéki padsorokban is mélységesen tisztában vannak képviselőtársaim azzal, hogy milyen borzasztó fegyveres konfliktus zajlik a keleti szomszédunk, Ukrajna területén, és pont önök, illetve az önökhöz tartozó politikusok számtalan esetben felhívták arra a figyelmet, hogy az álláspontjuk szerint minden támogatást meg kell adni ahhoz. Volt olyan miniszterelnök-jelöltjük is, aki még két évvel ezelőtt azt mondta, hogy akár fegyvereket is meg kell adnunk a keleti szomszédunknak, Ukrajnának ahhoz, hogy ebben a háborús konfliktusban győzni tudjon, illetve minél előnyösebb pozícióval tudjon majd a tárgyalóasztalhoz ülni.

Nem lehet egyszerre, egy szájjal hideget és meleget fújni. Azért az mégsem járja, hogy egyfelől vannak olyan véleményt hangoztató politikusaik, akik azt mondják, hogy szükség van a magyar fegyveres erők támogatására, adott esetben a felkészítésre, kiképzésre, egyebekre, hiszen milyen komoly konfliktus van ‑ ami igaz ‑, másfelől viszont azt mondják, hogy minek költünk erre forrásokat. Azt tudom mondani, hogy egy katonai szövetségi rendszerben, a NATO-ban ez egyébként Magyarország szövetségesi kötelessége is, de túl ezen, egy biztonságpolitikai krízishelyzetben van jelenleg geopolitikailag Európa és egyébként a világ is. Biztos önök is hallották, hogy Németországban elkezdték összeírni az óvóhely-létesítményeket. Tehát messze nem áll egyedül azzal a magyar kormány, ha úgy ítéli meg, hogy szükséges a haderőfejlesztés és a védelemipari fejlesztés.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Úgyhogy erre tudom azt mondani, hogy ha a baloldal annak idején nem dobta volna a lovak közé a gyeplőt, és a NATO-csatlakozás után, 2002-2010 között nem kezdte volna el olyan elképesztően leépíteni a magyar haderőképességet, a magyar fegyveres erőket, mint ahogy tették, amikor gyakorlatilag működőképes technikákat kidobtak, szétvágtak, elajándékoztak, és helyette nem rendszeresítettek semmit sem, akkor most sokkal könnyebb lenne akár a költségvetés helyzete is, hiszen egy nagyon jól felépített alapra már kisebb mennyiségű fejlesztéssel is tovább lehetne lépni egy erősebb védelmi képesség megszerzése érdekében.

De hát most itt vagyunk. Nemcsak a beszerzések terén kell a védelmi kiadásokban gondolnunk a fejlesztésre, hanem az emberállományban is. A tartalékos katonai szolgálatnál például ezerszer elmondták már, hogy 2010-ben 17 tartalékos katonáról tudtunk, a sajtóban legalábbis ezt a számot lehetett itt-ott látni. Mostanra azonban már ez a szám bőven… ‑ akár azt is mondhatnánk, hogy akár öt számjegyű számot is gondolhatunk ide. Nyilván ezek az adatok nem publikusak, de mindenesetre nagyon jelentős növekedés következett be ezen a téren.

Ezek azok a jövőbe mutató és mindannyiunk számára fontos fejlesztések és költségvetési tételek, amelyeket nem szabad kifelejtenünk a jövő évi költségvetésből. De ha már az egészségügyet említette az előttem szóló képviselő úr, itt van államtitkár úr, ő majd biztosan részletesebben is reagál.

Néhány adatot lehet mondani. Orvosbéremelés: 2010-ben egy 41 éve dolgozó orvosnak 262 ezer forintos fizetése volt, 2024. január 1-jétől 2 millió 380 ezer forint. Rengeteget mondhatunk még, beleértve azt is, hogy például 2010-ben egy egészségügyi szakdolgozó átlagos havi keresete 170 900 forint volt, az idei március 1-jei béremelést követően 800 ezer forint. Nyilván ez nem a vége a bérfejlesztésnek. A jövő évi költségvetés is tartalmaz szignifikáns bérfejlesztést az egészségügyi szektorban is. De szeretném, ha legalább annyit elismerne az ellenzék ‑ bár nincsen semmiféle illúzióm e tekintetben ‑, hogy nagyon-nagyon komoly előrelépések történtek például csak ezeken az általam említett területeken.

Kérem, hogy támogassák a jövő évi költségvetést azért, hogy tovább lehessen folytatni például ezeket a fejlesztéseket. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)