Hollik István (KDNP)

HOLLIK ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én a költségvetés gazdaságtámogató részével kívánok foglalkozni, és ha így teszek, akkor nem tudom azt elkerülni, és szerintem helytelen is lenne, ha a kormány úgy alkotna meg egy költségvetést, hogy figyelmen kívül hagyja a geopolitikai és a világgazdasági valóságot. Hiszen mégiscsak egy tízmilliós ország vagyunk, egy rendkívül nyitott, exportorientált gazdasággal, ezért nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy mi zajlik a világban, és mi zajlik szűkebb otthonunkban, Európában. A kormány egyébként így is tett.

Viszont az a rossz hírünk, hogy ha körbenézünk és megnézzük ezt a valóságot, akkor azt kell mondjuk, hogy az az Európai Unió és az az európai gazdaság, amelynek szervesen és leginkább része vagyunk, óriási bajban van. És nemcsak azért van bajban, mert a szomszédunkban háború zajlik, hanem azért van bajban, mert az Európai Bizottság a háborúra rossz válaszokat adott, és olyan rossz politikai döntéseket, katasztrofális döntéseket hozott, amelyek romba döntötték az európai versenyképességet. Tehát nekünk úgy kell most a háború árnyékában, egy béke reményében felpörgetni a magyar gazdaságot, hogy a minket körülvevő európai gazdaság romokban hever.

Milyen a világgazdasági realitás? Ha a GDP-t nézzük, akkor sajnos azt kell lássuk, hogy a 2024-es, az idei gazdasági várakozások az Európai Unió tekintetében még az 1 százalékot sem érik el, 0,9 százalék. Ezzel szemben Amerika majdnem 3 százalék, Kína pedig, a két nagy globális versenytársunk közül a második, az meg közel 5 százalék. A német autóipar, amelyre évtizedekig büszkék lehettünk, romokban van. Nem gondoltuk volna akkor, amikor olyan híreket hallhattunk 10-15 évvel ezelőtt, hogy a Volkswagen éppen melyik márkát vásárolta fel, hogy arról fogunk híreket hallani ‑ márpedig most arról hallunk híreket ‑, hogy a Volkswagen gyárakat zár be, és nem akárhol, hanem az otthonában. Németországban három gyárat zár be, tízezer embert küld el, a többi Volkswagen-munkavállalónak pedig elveszi a korábban járó juttatásait, fizetésen felüli prémiumait, sőt a fizetésüket is csökkenteni fogja, és egyébként a termelését is. Azt láthatjuk, hogy ezzel szemben ez év szeptemberéig 1,31 millió elektromos járművet állítottak elő Kínában, ez éves alapon 48 százalékos növekedést jelent. Tehát miközben a mi versenyképességünk romokban, aközben Kína meg elképesztő tempót diktál.

Nem véletlen az sem, hogy ha a világ top 10 cégét megnézzük, akkor azt láthatjuk, hogy azok között egyetlenegy európai sincs. Sőt, szomorúan kellett megállapítanom, megnéztem, hogy a legértékesebb német vállalkozás tizedannyit ér, mint a top 10 tizedik helyezettje, amely egyébként a Tesla. Nem véletlen, hogy a kockázati tőkének, amely az innovációt és a lehetőséget keresi, mindössze az 5 százaléka választja Európát; a maradék, döntő többség nagyjából fele-fele arányban az Amerikai Egyesült Államokat és Kínát választja.

De hát nem kell ezen csodálkozni, mert ha megnézzük, hogy az ipart az energia működteti, és látjuk az energiaárakat, most direkt megnéztem: míg az Európai Unióban átlagosan egy liter benzin ára 1,9 euróba kerül, addig az Amerikai Egyesült Államokban és Kínában egy liter 95-ös benzinért kevesebb mint a felét kell fizetni. Hát nem lehet versenyképes európai gazdaságot működtetni úgy, ha többszörösét fizetjük az energiának, mint a versenytársaink!

Ez hát a szomorú világgazdasági valóság, és ennek ellenére kell a magyar gazdaság ‑ ahogy a közgazdászok szokták mondani ‑ potenciális gazdasági növekedését elérni, magyarán, kihozni a magyar gazdaságból annyit, amennyi benne van.

Én a vitát végig figyeltem, és szomorúan kell megállapítanom, hogy a parlamenti ellenzék részéről valódi alternatíváját a kormány által beterjesztett 2025. évi költségvetésnek nem láttam. Sőt, itt nemrég azt hallhattuk Varga képviselőtársunktól a Demokratikus Koalíciótól, hogy szerinte a költségvetés matematikailag stimmel; bár ahogy ők terveztek 2010 előtt költségvetést, ezt inkább költségvetési kockázatként kell értékelni.

Viszont azt látjuk, hogy a brüsszeli magyar ellenzék ad alternatívát a 2025-ös költségvetésnek, hiszen éppen ma szavaztak az Európai Parlamentben az Európai Bizottságról, az Európai Bizottság elnök asszonyáról, arról az Ursula von der Leyenről, aki egyszemélyi és a legnagyobb felelőse annak, hogy az európai versenyképesség annyit romlott az elmúlt öt évben, mint amennyit még sohasem az Európai Unió történetében. És a brüsszeli magyar ellenzék, azzal, hogy büszkén megszavazták Ursula von der Leyent és az ő kudarcos Bizottságát, egyértelműen hitet tettek a Bizottság politikája mellett, és ezt javasolják alternatívaként a 2025-ös költségvetésnek.

Ez mit is jelent? Ez azt jelenti, hogy „Brüsszel” Péter azt javasolja, hogy ne békét teremtsünk, hanem folytassuk és támogassuk a háborút, ameddig csak kell; as long as it takes ‑ ahogy mondta Ursula von der Leyen asszony. Azt javasolják, hogy ne használjuk ki azt a geopolitikai lehetőségünket, hogy a két nagy versenytárs között helyezkedünk el, és ezért Európának minden lehetősége megvan arra, hogy egy találkozási pont legyen. Ők azt mondják, hogy blokkosodjunk, szakadjunk le a keleti gazdaságról, szakadjunk le teljes mértékben az olcsó orosz energiáról, zárkózzunk be. Azt javasolják emellett, hogy tartsuk fenn azt a szankciós rendszert, ami egyébként az európai versenyképesség romlását okozta és az európai energiaárak egekbe szökését eredményezte. Azt javasolják, hogy tartsuk fenn azt az ideológiavezérelt, gazdaságilag egyáltalán nem racionális zöldítést, amit az Európai Unió elhatározott, és aminek köszönhetően egyébként a német autóipar ott tart, ahol tart, amit már elmondtam.

„Brüsszel” Péter azt javasolja ennek keretében, hogy azt az ideológiailag erőltetett genderpropagandát hozzuk be Magyarországra, hiszen a Bizottság is ezt akarja. És „Brüsszel” Péter azzal, hogy megszavazta a Bizottságot, azt mondja, hogy azt a migrációs politikát, amely egyébként megszüntette nemcsak az európai versenyképességet, hanem az európai emberek mindennapos biztonságát, Magyarország azt a migrációs paktumot is fogadja el.

(16.40)

Ez a brüsszeli magyar ellenzék, ez „Brüsszel Péter” alternatívája és javaslata a magyar emberek számára.

Mi ezt, az elhibázott EU-diktátumokat nem akarjuk követni. Mi úgy akarunk része maradni az európai piacnak, hogy közben nem bezárkózunk, hanem nyitunk, és más piacokat is keresünk. Tehát mi békét akarunk, és azt, hogy Magyarország találkozási pont legyen. Erre alapul az új gazdaságpolitikai akcióterv, amelyet tartalmaz az előttünk levő költségvetési javaslat.

Talán szimbolikus is lehet, hogy éppen jövő évben fog megnyitni a BMW gyára, amely mellett néhány száz méterrel ott van a kínai akkumulátorgyár, erről beszélünk, így akarunk találkozási pont lenni, a legmodernebb nyugati technológiát így találkoztatjuk a legmodernebb távol-keleti technológiával, és ennek egyértelműen a nyertese a magyar gazdaság lesz. És ha a magyar gazdaság nyer, az azt jelenti, hogy a magyar emberek is nyerni fognak.

Tehát azt gondolom, hogy ez a gazdasági megközelítés, amely egyébként benne található a költségvetésben, egyedül helyes, ez szolgálja a magyar nemzeti érdeket, és ez a gazdaságpolitikai megközelítés lesz képes arra, hogy Magyarországot újra arra a növekedési pályára állítsa, amelyet megtapasztalhattunk 2019 előtt, amelynek egyébként jellemzője volt ‑ és egyébként, ha a költségvetés számait nézzük, abból is az olvasható ki, hogy ismét az lesz ‑, hogy az európai növekedés többszörösét fogja tudni elérni a magyar gazdaság, mert ’19 előtt volt jó néhány olyan év, amikor nemhogy kétszerese, hanem több mint kétszerese volt a magyar gazdaság növekedése az európai átlagos gazdasági növekedésnek. Ez tehát a cél, és ezen belül én most kicsit fókuszálnék a gazdaságpolitikára.

Itt azt a célt határozta meg a kormány, és ez olvasható a költségvetésben is, hogy mivel az elmúlt években számos, legmodernebb technológiát alkalmazó céget a magyar kormány Magyarországra tudott csábítani, hiszen a gazdasági környezet rendkívül kedvező, ezért ők már itt vannak, most az a feladatunk, hogy a kis- és középvállalkozásokat minél jobb pozícióba hozzuk, minél jobb helyzetbe hozzuk, hogy ők beszállítóként tudjanak együttműködni ezekkel a multivállalatokkal, illetve hazai szereplőkből régiós szereplőkké tudjanak válni. Azaz, az a célja a gazdaságpolitikai akciótervnek, hogy minden támogatást megadjon a hazai kis- és középvállalati szektornak, a hazai kkv-knak.

Erről szól a Demján Sándor-program, amely azt az ambiciózus célt tűzte ki, és ehhez eszközöket is ad, ott van benne a költségvetésben, hogy a kkv-k méretének megduplázódása történjen meg. Ez a program sokrétű, magában foglal tőkefinanszírozást is, exportnövelést is, sőt az exportpiacok megtalálását is. Az a cél, hogy minden olyan vállalkozás, amely úgy érzi, hogy képes az exportra, ezt meg is tudja tenni, és ebben segít a kormány, illetve vannak benne olyan kedvező hiteltermékek is, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a hazai kkv-k növekedni, fejlődni tudjanak és képesek legyenek az egyre élesedő regionális piaci versenyben is helytállni. Illetve ránk rúgta az ajtót a mesterséges intelligencia és a digitalizáció, és ezek a támogatások, amelyek a Demján Sándor-tervben benne foglaltatnak, azt a célt tűzték ki, hogy a digitalizáció és a mesterséges intelligencia előnyeit ne csak a nagy multik, hanem a magyar kkv-k is ki tudják használni. Illetve ez a terv tartalmaz olyan adminisztrációcsökkentő intézkedéseket is, melyek keretében például a kötelező könyvvizsgálati értékhatár alkalmazási feltétele is enyhítésre kerül.

Ha már a gazdaságról beszélünk, hiszen a gazdaságot mégiscsak nagyrészt a kkv-k és nagyrészt a szakemberek működtetik, beszélnünk kell arról, hogy egy régi adósságát törleszti akkor a Fidesz-KDNP és a kormány, amikor gondol azokra a szakképzett emberekre is, akik szakképzettséget szereztek, és így akarják elkezdeni az életüket, nekik szól a munkáshitelprogram elindítása. Munkáshitelre az lesz jogosult, aki a 17. életévét már betöltötte, de a 26. életévét nem. A munkáshitel szabadon felhasználható, kamatmentes, maximális összege 4 millió forint lesz. Nyilván a diákhitelre jogosultak munkáshitelt értelemszerűen nem vehetnek föl. Ez a támogatási forma pontosan ugyanúgy fog működni, ahogy a babaváró-támogatást korábban megismerhették. Tehát ha gyermek érkezik a családba, akkor felfüggesztődik ez a hitel, illetve a harmadik gyerek vállalása esetén a teljes önálló tartozást a kormány elengedi. Én azt gondolom, hogy ez egy fiatal szakembernek, aki vállalkozást indít, egy óriási lehetőség.

Tehát azt gondolom összességében, hogy a 2025. évi költségvetés megteremti annak a lehetőségét, hogy nehéz világgazdasági és európai gazdasági körülmények között a magyar gazdaság újra növekedni tudjon, és ebből a növekedésből mindenki részesedni tudjon, ne csak az itt lévő nagyvállalatok, hanem elsősorban a hazai kis- és középvállalkozások, a magyar munkavállalók, akiknek a bére egyébként emelkedni fog, köszönhetően a hároméves minimálbér-megállapodásnak, és ez a gazdasági növekedés lehetőséget biztosít arra, hogy továbbra is tudjuk támogatni a családokat, fenn tudjuk tartani a rezsicsökkentést, és a 13. havi nyugdíjat is meg tudjuk védeni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti sorokban.)