Witzmann Mihály (Fidesz)
2024-11-27 · 130. ülésnap · felszólalás · 13:08Szöveg12 744 karakter · 24 bekezdés · JSON
WITZMANN MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő 2025-ös költségvetés az új gazdaságpolitika költségvetése. A kormány a gazdaság újbóli lendületbe hozása érdekében új gazdaságpolitikai akciótervet fogadott el, amely a gazdaság fellendítése mellett célul tűzi ki a társadalom és a gazdaság lehető legszélesebb körének, különösen a magyar családok és a magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások bevonását a konjunktúra helyreállításába.
Joggal jöhet a kérdés, hogy miért is van szükség egy teljesen új megközelítésű gazdaságpolitikára, egy új gazdaságpolitikai akciótervre, amely egyébként 21 pontból áll. Nos, azt gondolom, mindannyian látjuk, hogy olyan kihívásokkal és válságokkal teli világot élünk, amelyre talán mondhatjuk, hogy néhány évvel ezelőtt nem számíthattunk, nem gondoltunk volna, maximum csak a történelemkönyvekből ismerhettük ezeket a kihívásokat, mint a tömeges és illegális népvándorlás, a pénzügyi, gazdasági vagy éppen energiaválságok sora. A sorozatosan elhibázott európai uniós, brüsszeli szankciók sorozata, a világjárvány, a háború mind-mind olyan kihívás, amelyek valóban mindannyiunkat komoly próbatétel elé állítanak. Azt gondolom, hogy ehhez a mindenkori gazdaságpolitikának és a mindenkori kormánynak is megfelelő módon kell alkalmazkodnia.
A legnagyobb válság számunkra kétségkívül a szomszédunkban dúló háború. Szomorúan tapasztaljuk azt is, hogy Brüsszel a háborút támogatja, továbbra is a háború folytatását akarja, és mindent megtesz ennek támogatása, segítése érdekében. De nemcsak katonai konfliktust próbálnak Brüsszelből támogatni, hanem sajnálattal látjuk, hogy gazdasági tekintetben kereskedelmi háborút is akar indítani a keleti világ fejlődő országaival, például Kínával és más keleti országokkal szemben az Európai Unió vezetése, a brüsszeli bürokraták. Magyarország válasza a magyar érdekeket szem előtt tartva nem is lehet más, mint hogy mi a háborúkat, úgy általánosságban véve katonai konfliktusokat és a kereskedelmi háborút is elutasítjuk, ugyanis Magyarországnak nem érdeke a blokkosodás, ezért minden olyan tervet, amely ezt élénkíti, erősíti és támogatja, következetesen el kell hogy utasítsunk.
(16.10)
Magyarország sikerének kulcsa ugyanis a gazdasági semlegesség kell hogy legyen, ami pedig azt jelenti, hogy akár a gazdaság területén, akár a kereskedelemben, a különféle kapcsolatrendszerek kiépítésében, a beruházásokban, a piacok feltárásában, keleti és nyugati irányban is kapcsolatokat, együttműködéseket kell és akarunk is építeni, illetőleg a már meglévő keleti nyitásból adódó kapcsolatokat is tovább szeretnénk fejleszteni.
Ugyanis a gazdasági növekedéshez a gazdasági semlegességre van szükségünk, és ez a 21 pontból álló, előbb általam is említett gazdaságpolitikai akcióterv pontosan azt a célt szolgálja, hogy ha ez a gazdasági növekedés megvalósul, akkor akár a béremelések tekintetében ‑ gondolhatunk itt egyfelől az inflációkövető béremelési programok folytatására, de gondolhatunk arra a többéves megállapodásra is, ami pontosan a napokban, ha jól emlékszem, hétfőn a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány együttes megállapodása révén ‑ biztos alapját teremti meg a garantált bérminimum, illetőleg a minimálbér folyamatos és ütemezett emelésének; és amivel tulajdonképpen előre kiszámítható módon, a tervek szerint el lehet majd érni a 400 ezer forintos minimálbért és az egymillió forintos átlagbért Magyarországon.
Sokan csóválták erre a fejüket, de ugyanígy voltak azok is, akik annak idején, 2010-ben csóválták a fejüket az egymillió új munkahely kapcsán. Az is igaz lett, kérem, hogy akik csóválják a fejüket, higgyenek továbbra is abban, hogy ezek az impozáns számok is megvalósuljanak; egyébként az az érdekünk mindannyiunknak, hogy meg tudjanak valósulni a jövőben Magyarországon.
Fontos pillére ennek az akciótervnek a hazai kis- és középvállalkozások támogatása tőkejuttatás, feltőkésítés révén, hitelfelvétel segítése révén, kedvező kamatozású, államilag támogatott hitelkonstrukciók révén, az adminisztráció csökkentése révén, a digitalizáció támogatásával, vagy éppen az export ösztönzésének a segítésével. Összefoglaló néven a Demján Sándor-program megvalósításával kívánja a kormány segíteni a hazai kkv-szektort.
Legalább ennyire fontos pillére ennek az akciótervnek a lakhatás támogatása a kollégiumi férőhelyek létesítésétől az ingatlanok magántulajdonban lévő, családi tulajdonban lévő ingatlanok értékét növelő beruházások támogatásán át, a lakáshoz jutás segítésén át, az 5 százalékos lakásáfa folytatásán keresztül, a vidéki otthonfelújítási program meghirdetésén át, említhetnénk akár, hogy a SZÉP-kártyán vagy az önkéntes nyugdíj-megtakarításokban szereplő összegek lakásfelújításra szánt összegének a felhasználhatóságán keresztül, azt hiszem ‑ vagy éppen a munkavállalók lakbérhez való munkáltatói hozzájárulásával ‑, valóban komoly segítséget tudnak biztosítani ezek az intézkedések a lakástámogatások, a lakhatás támogatása tekintetében a magyar embereknek.
Éppen ennyire fontos pillére ennek a gazdasági akciótervnek, ennek a programcsomagnak a 13. havi nyugdíj megvédése és állandósítása. Láttuk, hallottuk azokat a brüsszeli terveket, amelyek a 13. havi nyugdíj elvételéről szólnak. Bármit is mondjanak, bármit is jelentsenek ki ezzel kapcsolatban, pontosan tudjuk, hogy mi az igazság, és azt is tudjuk jól, hogy az inflációkövető nyugdíjemelés is egy olyan intézkedés az elmúlt években, amely folyamatosan azt szolgálta, hogy a pénzromlás mértékével egyenes arányban a nyugdíjak emelkedni tudjanak.
A családtámogatásokról hosszasan lehetne beszélni. Nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló az a magyar modell, az a családtámogatási rendszer, amely az elmúlt években, 2010 óta folyamatosan bővül. Ennek a bővítési folyamatnak egy újabb jelentős állomása és folytatása lesz a családi adókedvezmény kiterjesztése, kibővítése két ütemben, konkrétan a duplájára emelése, amely, azt gondolom, hogy a családalapítást és a gyermekvállalást nagymértékben fogja a jövőben is segíteni.
És ha már családalapítás, gazdasági intézkedések, gyermekvállalás segítése, akkor engedjék meg, hogy a munkáshitelről is néhány gondolatot részletesebben beszéljek önöknek, hiszen egy teljesen új gazdasági intézkedésről beszélhetünk. A gazdaságpolitika egy teljesen új eleméről beszélhetünk akkor, amikor a munkáshitelt említjük. Tulajdonképpen a diákhitelhez hasonló támogatási konstrukcióról, egy teljesen új támogatási formáról van szó, amelyet a kormány 2025. január elsejével kíván bevezetni, elsősorban a fiatalok számára, a magyar gazdaságpolitika teljesen új elemeként, ahogy említettem is.
Tulajdonképpen ez egy olyan életkezdési, pályakezdési támogatás lesz, amelyet a frissen érettségizők, de munkát vállalni szerető vagy kívánó fiatalok vagy éppen a szakképzésben még tanuló fiatalok vehetnek majd igénybe. 17-25 év közötti fiatalokra vonatkozik ez a program, tízéves futamidejű, államilag kamattámogatott, kamatmenteshitel-konstrukció, szabadfelhasználásúhitel-konstrukció igénybevételére van lehetőség, maximum 4 millió forintos keretösszegig.
Ilyen eddig nem volt sem Magyarországon, sem a környező országokban nem tudunk ilyenről. A büdzsében durván egy olyan 500 milliárd forintos keretösszegből úgy kalkulál a kormány előre, hogy mintegy 300 ezer fiatalnak tud olyan érdemi segítséget nyújtani ennek a szabad felhasználású hitelnek a biztosítása révén, amely egyrészről kamatmentes, másrészről pedig a munkahely beindításához, egy üzlethelyiség vagy egy műhely bérléséhez, akár a munkába járáshoz szükséges gépkocsi megvásárlásához vagy éppen eszközbeszerzéshez is felhasználhatja ezt a fiatal munkavállaló.
Természetesen vannak feltételei, mint minden kamattámogatott hitelnek. Ilyen feltétel többek között, hogy minimum három hónapos társadalombiztosítási jogviszonnyal kell rendelkeznie a hitelfelvevőnek, tehát vagy foglalkoztatotti munkaviszonnyal, vagy legalább három hónapos bejelentett vállalkozói tevékenységgel kell rendelkeznie. Fontos kritérium az is, hogy heti minimum 20 órás munkaviszonnyal vagy vállalkozói tevékenységgel kell rendelkeznie, és ezt igazolnia kell; és talán kiemelésre érdemes mindenféleképpen az a kritérium is, hogy a folyósítástól számított öt évig magyarországi lakcímmel kell a hitelfelvevőnek rendelkeznie, és Magyarországon is kell vállalnia munkavállalói vagy vállalkozói tevékenységet. Természetesen feltétel még a büntetlen előélet, a magyar lakcím, vagy feltétel még az adósság-, tartozásmentesség is, amely más hitelkonstrukcióknál is általában előírás szokott lenni.
Kiemelném a munkáshitellel kapcsolatban, hogy nem pusztán gazdasági intézkedésről, hanem társadalompolitikai intézkedésről is beszélhetünk, hiszen van egy családtámogatási vagy ha úgy tetszik, gyermekvállalást segítő lába is ennek a konstrukciónak. Ha ugyanis hölgyről van szó a hitelfelvevő esetében, és gyermeket vállal, ha a gyermeke megszületését követően 180 napon belül ezt bejelenti a folyósító hitelintézet számára, akkor két évig felfüggesztésre kerül a hitel törlesztése. Ha abban az örömben van része, hogy egy második gyermeket is tud vállalni, a második gyermeke is megszületik neki, akkor ez a hitelfizetési, -törlesztési moratórium további két évre meghosszabbodik, és a fennálló hiteltartozásának a fele elengedésre kerül. Ha egy harmadik gyermeke is születne a hölgynek, akkor pedig munkavállalóként további kedvezményt kap, ugyanis a teljes hitelösszeg, a fennálló hiteltartozása eltörlésre kerül.
Ha a jövő évi költségvetési tervet nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy tulajdonképpen mintegy valamivel több mint 4000 milliárd forint szerepel ebben a gazdaságpolitikai akciótervben a családtámogatásokra és a kkv-szektor támogatására. A családtámogatásokra, kiemelném, hogy több mint 2600 milliárd forint, a kkv-szektor támogatására pedig több mint 1400 milliárd forint támogatással lehet számolni. Abban hiszünk, hogy a fiatalok sikere a nemzet sikere is egyben, ezért az olyan, valóban jövőbe mutató és unikális kezdeményezéseknek, mint a munkáshitel, azt gondolom, hogy mindenféleképpen lesz jövője a magyar gazdaságpolitikát tekintve.
Fontos említést tenni még a költségvetés kapcsán arról is, hogy jövőre is kiemelt figyelmet kap hazánk biztonságának megőrzése, hiszen a honvédelmi kiadások 2 százalékos GDP-arányos szintjének megtartása továbbra is biztosítva van, éppen úgy, ahogy történetesen a rezsivédelem megőrzése is.
Az erősödő gazdasági növekedés mellett a jövő évi költségvetés azzal számol, hogy folytatódik a költségvetési hiány csökkenése és az államadósság mérséklése is. A tervek szerint a gazdasági növekedés 3,4 százalékos lesz; ezt egyébként nemcsak mi mondjuk, hanem a nemzetközi hitelminősítők is, ahogy államtitkár úr szavaiból, illetve a pénzügyminiszter úr szavaiból is hallhattuk már ezt. Az államháztartási hiány is mérséklődik 3,7 százalékos GDP-arányban, az államadósság/GDP arányában 73,2-ről a tervek szerint 72,6 százalékra csökken, az infláció pedig 3,2 százalékos mértékre van tervezve.
Nem titok, hogy a most benyújtásra kerülő költségvetés tulajdonképpen a háború lezárásával és a békével számol, ezzel kalkulálunk. Ebben nagy előnyt jelenthet számunkra az Amerikai Egyesült Államokban lezajlott elnökválasztás és annak eredménye is, azt gondolom, hogy Donald Trump elnök úr elnöki székbe való beülésével a békepártiak tábora nagymértékben tud erősödni.
Somogyi országgyűlési képviselőként rendszeresen járva az általam képviselt somogyi 4. választókörzet településeit, városait, falvait, pontosan tudom, hogy akár a bérek, a családtámogatások, a lakhatási lehetőségek, a helyi kis- és középvállalkozások támogatása, a nyugdíjasok helyzete, a nyugdíjak védelme vagy éppen a fiatalok segítése mind egyaránt fontos kérdésként merülnek fel nálunk, Somogyországban is.
(16.20)
Olyan rendkívül fontos kérdések, illetve tématerületek ezek, amelyek akár a Balaton partján járva, akár délebbre haladva a somogyi lankák ölelésében vagy akár a somogyi vármegyeszékhely szomszédságában lévő településeken egyaránt rendszeresen felmerülő kérdések. Éppen ezért is örülök annak, hogy az előttünk fekvő törvénytervezetben ezek a szempontok elhelyezésre kerültek, és ebben a tekintetben a kormány úgy tervezi a jövő évi büdzsét, hogy újabb határozott előrelépést tudjunk elérni.
Éppen ezért azt javaslom és kérem tisztelt képviselőtársaimtól, hogy az általános vita lefolytatását követően próbáljuk meg a politikai nézetkülönbségeket félretenni és valóban a magyar érdeket előtérbe helyezni. Ennek a gondolkodásmódnak a fényében kérem és biztatom önöket arra, hogy valóban frakcióktól függetlenül támogassuk a jövő évi költségvetés elfogadását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
HivatkozásJSON
karzat: Witzmann Mihály — 2024-11-27, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/130-48.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-130-48,
title = {Witzmann Mihály — 2024-11-27, felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/130-48.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}