Dr. Latorcai János (KDNP)

DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A miniszter úr expozéja során ismertette a 2025-ös költségvetés legfontosabb sarokszámait, amelyek közül néhány adatot azért is szükséges felidéznem, mert érdemben kell hogy reagáljak néhány előttem történt felszólalásban hallottakra.

Egyfelől ki kell emelnem, hogy a kormány csökkenő hiánypályával számol, amely jövőre ugyan még 3,7 százalékos, 2026-ra azonban már 3 százalék alá mérséklődik. Ezzel egyidejűleg az államadósság GDP-arányos mértéke is 72,6 százalékra csökken, és ugyancsak mérséklődő pályával számol a kormány az elkövetkező további években is. Mindez természetesen akkor lehetséges, ha ismét sikerül a magyar gazdaságot az orosz-ukrán háború előtti növekedési pályára állítani. A nemzetközi politikában Trump elnök úr megválasztásával jelentős lépés történt a béke előmozdítása irányába, ugyanakkor mi magunknak is mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy ne csak a béke, hanem a magyar gazdaság felpörgése is megtörténjen.

A kormányzat az elhangzottak alapján számtalan ez irányú lépéssel készül, amelyek elősegítik a 3,4 százalékos, a nemzetközi hitelminősítők által is teljesíthetőnek ítélt, tervezett gazdasági növekedés megvalósulását 2025-ben. Ellenzéki képviselőtársaim közül többen nemcsak túlzottan optimistának ítélték a várható növekedés mértékét, hanem több kockázatot is nevesítettek, de azon túl nagyon sok esetben emberileg nehezen elfogadható minősítéseket alkalmaztak, amelyek már-már személyes jellegben domináltak. Úgy hiszem, egy szakmai vita keretében ezekre semmi, de semmi szükség nincs, főleg akkor, ha valóban közösen, együtt akarunk gondolkodni ennek az országnak a jelenéről és jövőjéről.

Engedjék meg, hogy most kiemeljek néhány olyan pozitív tényezőt, amelyek eddig nem kerültek kellően megvilágításra. Elsőként ki kell emeljem, hogy az idei év második felében az elemzői várakozásoknál gyorsabban csökkent az infláció. Ez egy rendkívül fontos tényező, így egész valószínű, hogy bármi is történjen az év hátralévő másfél hónapjában, az idei évre tervezett 6 százalékos inflációt jelentősen alulmúljuk. Az infláció az elemzői várakozások szerint idén 3,8 százalék körül fog alakulni, s ez alapján a jövőre tervezett 3,2 százalékos mértékű fogyasztóiár-növekedés még a hitelminősítő intézetek által is elfogadható és egyértelműnek minősíthető. Az idei, vártnál gyorsabb ütemben csökkenő infláció következtében a jövőre esedékes bruttó kamatkiadások terhei jelentősen csökkenhetnek, és ezáltal nagyságrendileg a GDP egy százaléka körüli összeg szabadulhat fel.

A csökkenő kamatpályával összefüggésben szólnom kell a jelentős értékű lakossági állampapír-állományról is. Jelentős eredmény, hogy a magyar államadósság meghatározó része ma már belföldi lakossági hitelezők kezében van, akik kockázatmentes és jellemzően inflációt meghaladó hozamokat realizálhatnak. Az idei alacsony infláció következtében a lakossági állampapírok hozama csökkenő pályára került ‑ akinek van, és követi ezeknek a változását, az már tapasztalhatta is ‑, így várhatóan a jövő év elején az állampapírpiacról jelentős, szakértői becslések szerint akár ezermilliárd forintot meghaladó pénzállomány áramolhat majd a reálgazdaságba, s itt is elsősorban az építőiparba. Ez egyfelől a már most is éledező lakossági fogyasztás számára adhat komoly löketet, másfelől a beruházások, és mint ahogy említettem, különösen az építőipari beruházások számára biztosíthat új forrásokat, figyelembe véve a kormány elkötelezettségét a lakhatás megoldásával kapcsolatban.

Ezt is figyelembe véve úgy gondolom, hogy a költségvetés benyújtásakor a Varga miniszter úr által kiemelt öt fő területre minden bizonnyal elegendő és kiszámítható forrás fog jutni. Nem árt ismételni ezt, hogy mi is ez az öt fő terület: a családok támogatása, a vállalkozások és azon belül is a kis- és középvállalkozások erősítése, a rezsicsökkentés megvédése, a nyugdíjak értékének a megőrzése és a fizikai biztonság garantálása.

(15.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! A továbbiakban részben a tágan értelmezett családtámogatásokat szeretném egy kicsit boncolgatni, különösen azért, mert ezen a területen fokozottan kell érvényesülnie a társadalmi szolidaritásra épülő kereszténydemokrata politikának. Évek óta visszatérően és büszkén mondhatjuk el, hogy Magyarországon a világ egyik legbőkezűbb családtámogatási rendszere működik, melynek legfontosabb célja: ne kerülhessen sor arra, hogy pusztán anyagi okok miatt bárki kénytelen legyen lemondani egy tervezett gyermek megszületéséről. Ennek érdekében jövőre 3754 milliárd forintot biztosít a kormány a családoknak, ami 447 milliárd forinttal több, mint az előző évi, a 2010-es támogatásoknak pedig mintegy négyszerese.

Érdemes itt is megállni egy pillanatra. Ebből az összegből új programok is indulnak, ugyanakkor a korábbi években bevált támogatási formák is megmaradnak. Közülük is ki kell emelnem a gyermekvállalás megkönnyítését célzó adókedvezményeket, köztük az első házasok kedvezményét, a 25 év alattiak szja-mentességének biztosítását, valamint a 30 év alatt gyermeket vállaló nők személyijövedelemadó-mentességét. Ezek igen komoly eredmények. Ezeknek együttes összege mintegy 440 milliárd forint többletforrást biztosít majd a családoknak 2025-ben.

És akkor még nem beszéltünk az egyik legfontosabb kedvezményről, a családi adókedvezmény két ütemben történő megduplázásáról. A tervek szerint első lépcsőként 2025. július 1-jétől egy gyermek esetében 15, két gyermek esetében 33, több eltartott esetén pedig gyermekenként 49 500 forintra emelkedik az adókedvezmény összege. Az emelés második lépéseként 2026. január 1-jétől egy gyermek esetében 20, két gyermeknél 40 ezer, három vagy több eltartott esetén pedig gyermekenként már 66 ezer forintra növekszik az adókedvezmény mértéke.

A már régóta bevált babaváró hitel, vagy akár a 2025-től induló szakmunkáshitel pedig az otthonteremtéshez vagy az otthonok felújításához jelenthet nagy segítséget a gyermekvállalásban gondolkodó vagy már gyermeket nevelő családok számára.

A családok megfelelő lakókörülményeinek elősegítése érdekében egy korábban már alkalmazott támogatási forma is újra bevezetésre kerül. A vidéki otthonfelújítási program, amely a nagy sikerű otthonfelújítási program folytatásának tekinthető, 2025-ben az 5 ezer fő alatti településeken élő gyermekes családok számára biztosít majd állami támogatást otthonaik korszerűsítéséhez. A kormány előzetes várakozása szerint több mint százezer család tud majd élni az új vidéki otthonfelújítási program lehetőségével.

A méltán népszerű falusi CSOK-kal együtt ez a lépés újabb fontos segítség a vidéken élő gyermekes családok számára. Meggyőződésem, hogy ez a célzott támogatás a kistelepülések fejlesztését és ‑ egy nagyon fontos dolog ‑ az elvándorlás megállítását is fogja segíteni. A felújítási programnak köszönhetően várhatóan a vidéki ingatlanok energetikai korszerűsítése is megtörténik, amely nemcsak a családok érdeke, hanem nemzetgazdasági szempontból is meghatározó nemzetgazdasági érdek.

A mi felfogásunk szerint a család nem korlátozódik csupán a szülőkre és a gyermekekre, hanem kiterjed a nagyszülőkre, a dédszülőkre is, ezért tartjuk különösen fontosnak a nyugdíjak reálértékének megőrzését, valamint a 13. havi nyugdíj teljes visszaállítását.

Szeretném külön kiemelni, hogy a nyugdíjak forintösszege 2010 óta több mint a kétszeresére emelkedett, a vásárlóerejük pedig 25 százalékkal javult. Ezek tények. Hisszük, hogy az általunk korábban bevezetett nagyszülői gyed és gyes intézménye nem csupán arra jó, hogy az aktív keresőtevékenységet folytató anya vagy apa mihamarabb visszatérhessen a munkaerőpiacra, hanem arra is, hogy erősítse a családon belüli szolidaritást. Ezek fontos családösszetartó erőt képező támogatások.

Összefoglalóan tehát elmondhatom: a költségvetés 2025-ben is biztosítja majd, a gyermekvállalásról szóló döntés meghozatalától egészen életünk végéig közvetlen és közvetett támogatási formákon keresztül részesülhessünk a családtámogatások rendszeréből. Mindez természetesen a jövőbe vetett hit is, hiszen a családok és gyerekek nélkül egész biztosan nem lehet, és nincs magyar jövő a Kárpát-medencében.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2024-es büdzsé védelmi költségvetés volt ‑ már annyiszor megfogalmaztuk ‑, a 2025-ös pedig kellő óvatosság mellett, de reményeink szerint az új gazdaságpolitika költségvetése lesz, fókuszban a lakhatás, az építkezések megteremtésével, a családok támogatásával. A Kereszténydemokrata Néppárt támogatja a költségvetési javaslatot. Kérem, önök is támogassák annak elfogadását. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)