Dr. Tóth Bertalan (MSZP)

DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném egyszer megélni, amikor Hargitai képviselő úr arról is beszámol majd a parlamentben, hogy az Ormánságban milyen beruházásokat eszközölt a kormányzat. (Közbeszólások a kormánypárti sorokból: Rengeteget! Sokat!) Nyilván az ott élők most mélyen elgondolkodnak, hogy annak idején a mohácsi csatának lehet, hogy inkább arrébb kellett volna lezajlani, és akkor ők is részesedhetnének ezekből a csodákból, de sajnos ez nem így van.

A másik dolog, hogy ha megvizsgáljuk az eddigi költségvetések, az önök által az elmúlt években elfogadott költségvetések terveit, és azt összehasonlítjuk a tényekkel, akkor nagyon nehéz komolyan venni Hargitai képviselő úr szavait. Ami a 2025-ös költségvetés körül most zajlik ‑ és ez korábban is jellemző volt ‑, az egy színjáték. Úgy teszünk, mintha az előttünk fekvő törvényjavaslaton múlna, hogyan lesznek újra elosztva az adóbevételek, mekkora lesz a hiány, vagy éppen mekkora lesz év végén az államadósság. Az a rossz hírem van, képviselőtársaim, hogy ez nem így van.

Ez az eljárás és ez a törvényjavaslat csak egy színjáték, egy rosszul megrendezett színjáték, amelynek a műfaja a tragédiához áll közelebb. A helyzet ugyanis az, hogy lassan öt éve rendkívüli jogrendben élünk, lassan öt éve rendeleti kormányzás van Magyarországon.

Teljesen mindegy, hogy mit ígér itt nekünk a pénzügyminiszter, teljesen mindegy, hogy milyen kockázatokat lát a Költségvetési Tanács, és teljesen mindegy, hogy az eljárás végén milyen törvényt fogad el az Országgyűlés, Orbán Viktor kormányát mindez semmiben nem köti, nem akadályozza. Úgy térnek el rendelettel, kormányhatározattal a költségvetési törvénytől, ahogyan akarnak. Ahogyan az elmúlt években is egyik napról a másikra, egyetlen éjszaka alatt százmilliárdokat csoportosítottak át a költségvetésen belül, vagy éppen rendelettel új sarcokat vetettek ki, ezt a jövőben is bármikor megtehetik.

Nincs szükségük önöknek az Országgyűlésre, legfeljebb csak annyiban, hogy el lehessen bábozni, hogy Magyarországnak van egy ilyen intézménye. De ez már csak egy kirakatintézmény. Szerintünk ez így nincs jól. Meglátjuk, meddig tart még ez a sötét korszak Magyarországon. (Balla György: Már nem sokáig!)

Tisztelt Képviselőtársaim! Színjáték ez a javaslat, mert a tervezési kereteknek a valósághoz nem sok köze van. A Varga-Matolcsy-Nagy Márton trió rosszabb arányban találta el a makrogazdasági adatokat az elmúlt években, mint az időjós a másnapi időjárást, mégis a Meteorológiai Szolgálattól rúgtak ki embert, ez a trió viszont a helyén maradt. Az előttünk fekvő törvényjavaslat tervezési kerete is leginkább a korábbi „A fele sem igaz” című vetélkedőt juttatják eszünkbe.

Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen a színjátékokat is meg lehet nézni, és lehet róluk kritikát mondani. A Fidesz 2025. évi költségvetési javaslatáról szóló színjáték egy több felvonásból álló tragédia része.

Nézzük meg, milyen megoldásokat tervez a költségvetésen keresztül Orbán és kormánya egyes társadalmi, gazdasági problémákra! Tudták‑e, hogy soha nem született olyan kevés gyermek Magyarországon, mint 2023-ban? Nyilván tudták, sőt a tendencia idénre is áthúzódott. Próbálja‑e kezelni a helyzetet valamilyen ösztönzővel a kormány? Nem.

Tudták‑e, hogy a családi pótlék, a gyes, a gyet, az anyasági támogatás 16 éve nem emelkedett? Persze, hogy tudták. És vajon akar‑e változtatni a kormány ezeken a juttatásokon? Nem.

Tudták‑e, hogy a nyugdíjasok fele 200 ezer forintnál kisebb ellátást kap havonta, miközben az emberek szerint 250 ezer forintra van szükség a szűkös megélhetéshez is? Tudták‑e, hogy a nyugdíjminimum összege 16 éve változatlan? Tudták‑e, hogy a nyugdíjak értéke folyamatosan leszakad a bérekhez képest? Persze, hogy tudták. Vajon akar‑e ezen változtatni Orbán és kormánya? Nem.

Tudták‑e, hogy miközben a miniszterelnök adófizetői pénzekből meggazdagodott szűk baráti köre magánrepülővel röpköd születésnapot ünnepelni, addig Magyarországon ismét növekszik a szegénységben élők aránya? Tudták‑e, hogy a lakosság harmada nem tudna kifizetni egy váratlan százezer forintos kiadást? Persze, hogy tudták. Vajon van‑e valamilyen megoldás erre a 2025-ös költségvetésben? Nincs.

Tudták‑e, hogy az államadósság összege több mint kétszeresére nőtt 2010 óta? Tudták‑e, hogy a forint 2010 áprilisához képest 50 százalékkal gyengült az euróhoz képest? Tudták‑e, hogy egyes alapvető élelmiszerek korábbi áruk többszörösére drágultak 2010-hez képest? És tudták‑e, hogy 14 év alatt a költségvetés úgy alakult át, hogy az állam sokkal több pénzt költ el magára és egyes gazdasági szereplők támogatására, mint oktatásra, jóléti kiadásokra? Arányaiban ezekre kevesebbet költ az ország.

Az a rossz hírem van, hogy ezen sem változtat a 2025-ös költségvetés. GDP-arányosan sokkal kevesebb pénz jut ezekre a területekre, mint 2010-ben, amikor az MSZP kormányzott. Oktatásra jövőre a GDP-nek mindössze 4,4 százaléka jut, miközben az uniós országok átlagosan 4,9 százalékot költenek. Ennél sokkal tragikusabb, hogy az EU országai átlagosan a GDP 7,7 százalékát fordítják egészségügyre, míg a Fidesz csak évi 4,2 százalékos kiadást szán a magyar emberek gyógyítására.

Az egyre nehezebb megélhetést még tetézi a kormány által előidézett lakhatási válság is. A Fidesz a lakástámogatások átalakításával azt érte el, hogy kevesebb lakás épül, mint 2010 előtt. Ráadásul a rosszul célzott átalakításokkal az Orbán-kormány azt is elintézte, hogy a magyar lakások uniós viszonylatban is elképesztő mértékben drágultak, és elképesztő mértékben emelkedtek az albérleti díjak a nagyvárosokban és a fővárosban. Ez mind a Fidesz eddigi költségvetéseinek az eredménye.

De még rosszabb a helyzet, ha az ország általános gazdasági állapotát nézzük. A Fidesz-kormány ugyanis egyre nagyobb adósságba taszítja a magyar embereket, a csecsemőktől az aggastyánokig. Tavaly év végén az államadósság mértéke a GDP 69,7 százaléka volt. Idén az idei első félév végére már a GDP 76,1 százalékát is elérte az ország adóssága.

Tudták‑e például, tisztelt képviselőtársaim, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vagyonkezelési eredménye masszívan veszteséges, mert a Fidesz elajándékozta a vagyonkezelő alapítványoknak az állami MOL- és Richter-részvénycsomagot? Nincs már osztalékbevétele a magyar államnak ezektől a cégektől, cserébe például a Fidesz janicsárképzőjét gazdagítják.

Tudták‑e, hogy ahogyan a felcsúti kisvasút sem térül meg soha, a megvásárolt repülőtér megtérülése is erősen kétséges? De legalább csak 1600 milliárd forint adófizetői pénzt kellett beletenni; persze az adófizetők pénze mindig mindenre is elég.

Tudták‑e, hogy Budapest éves bevételeinek tripláját rejtegetik magántőkealapokban? Már 1452 milliárd forintnyi vagyont rejtenek azok a magántőkealapok, amelyek az Orbán-rendszer oligarcháihoz, családtagjaikhoz tartoznak. Ezeknek a vagyonoknak a közös teherviselésbe történő bevonásáról szintén nincs szó a költségvetési tervezetben.

Ahelyett, hogy az Orbán-kormány mindent megtenne azért, hogy végre jöjjenek az európai uniós pénzek, inkább óriási hiteleket vesznek fel, cserébe pedig részletekben eladják az országot Kínának, vagy éppen elajándékozzák közös javainkat a miniszterelnök szűk családjának, baráti körének.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2025. évi költségvetési javaslat alapján megállapíthatjuk, hogy folytatódik a gazdaságpolitikai kínlódás Magyarországon. Az elmúlt két és fél év brutális mértékű megszorítása mellett a kormány csak az eladósodás egyre gyorsuló fokozásával tudta menedzselni a költségvetési folyamatokat. Ahelyett, hogy a kormány mindent megtenne végre az EU-val való megegyezés érdekében azért, hogy végre a magyar gazdaság hozzájusson az uniós forrásokhoz, rombolja a jogbiztonságot, rendeleti úton éjszaka vezetnek be újabb és újabb különadókat és más adóemeléseket.

Az is egyértelműen látszik, hogy a Fideszt továbbra sem érdekli az összeomló közoktatási, egészségügyi rendszer, ahogyan a szociális háló sem, hiszen 2010-ben GDP-arányosan is sokkal többet költött az akkori költségvetés ezekre a területekre, mint a Fidesz 2025-ben fog.

(12.20)

Sőt, a többi szektorban a legtöbb soron látható növekedés is messze az infláció alatt alakul, vagyis reálértéken csökkennek a támogatások, így megszorításokról van szó.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a tragédia így nem a béke költségvetése, hanem a bukás költségvetése: buknak rajta a nyugdíjasok, a dolgozók, a családok és a fiatalok. Ezen a költségvetésen buknak a betegek, a diákok és a szociálisan rászorulók. Ezzel a költségvetéssel az egész ország bukik, hiszen a Fidesz brutális megszorításai miatt egyre kevesebben leszünk. Tehetséges fiatalok, egész családok költöznek külföldre, menekülve ennek a rezsimnek az intézkedései elől.

Ami pedig nincs benne, azt is látjuk: látjuk, hogy a Fidesz félti a hatalmát, fél a választóktól, és nem tud elszámolni azzal, hogy szociális, gazdasági, bizalmi és morális válságba sodorta Magyarországot. Ezért készül a kormánytöbbség az Alaptörvény módosítására; ezért nyúlnak hozzá a választási eljárási szabályokhoz; és ezért próbálják bebetonozni a pártkatonáikat a hivatali székekbe. Hamarosan azonban eljutunk oda, hogy a bukás költségvetésének hatásait már semmivel nem tudják eltakarni.

Az MSZP-nek továbbra is az emberek, az emberek megélhetése a legfontosabb, ezért nyújtjuk majd be módosító javaslatainkat. Kérem az országgyűlési képviselőket, támogassák azokat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a DK padsoraiból.)