Sebián-Petrovszki László (DK)

SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A költségvetési vita zajlik most a Ház falai között. Magyarán, arról beszélünk, hogy a kormány mire tesz javaslatot, milyen költésekre, milyen ágazatokat, területeket helyez előtérbe, és mi az, amit pedig hátrébb sorol. Jó néhány ellenzéki képviselőtársam beszélt már ennek különböző területeiről, hátrányosan kezelt ágazatokról. Én egy újabbat szeretnék idehozni és megemlíteni, ez pedig az igazságszolgáltatás. De azon belül is én most arról szeretnék elsősorban beszélni, hogy a bírák fizetése kapcsán mit művel a kormány.

Nyilvánvalóan ezzel jövök itt, és nyilván ezért hozom én ezt ide, hiszen az Igazságügyi Bizottság tagjaiként az elmúlt években rendszeresen meghallgatjuk az Országos Bírósági Hivatal vezetőjét, a legfőbb bírói fórumnak, a Kúriának az elnökét. Évente beszámolnak, és ezek a beszámolók nem nélkülözik, különösen az OBH esetében azt rendszeresen, hogy a bírák alulfizetettek, a bírósági rendszer komoly gondokkal küzd, utánpótlás-, rekrutációs probléma van, és ennek alapvető gondjai a fizetésből vagy a fizetésemelés elmaradásából következnek.

Mi történt most? Azt gondoltuk, hogy most akkor egy olyan javaslat érkezik a kormánytól a jövő évre tervezett, idén benyújtott költségvetésben, ami rendezné ezt a kérdést. Azért gondoltuk ezt, merthogy az Országos Bírósági Hivatal tett egy javaslatot, amely szerint a bírói illetményalapot 35 százalékkal kellene megemelni visszamenőlegesen, január 1-jei hatállyal, és még arra is javaslatot tettek, hogy ez olyan módon történjen mostantól kezdve, úgy változzon meg a törvény, hogy mindig az előző évi bruttó átlagkeresetnek egy bizonyos százaléka legyen ez az illetményalap, konkrétan a 150 százaléka. Ez azt jelenti, hogy mivel állandóan változik természetszerűleg évről évre a bruttó átlagkereset, ezért automatizmus lépne életbe a bírák illetményalapjának növekedése kapcsán.

Ez nem új dolog a rendszerben, nem új dolog a költségvetésben, vagy nem lenne új dolog a költségvetésben, hiszen a kormánytagoknak, az országgyűlési képviselőknek, sőt egy nem olyan régi javaslat alapján a polgármestereknek a bérét is valójában így emelte a kormány, és ilyen törvényt fogadott el itt a Ház fideszes többsége. Tehát tulajdonképpen az OBH elnöke a bírák számára egy ugyanolyan mechanizmust kért, amilyen oly sok helyen már működik.

Na most, az a törvény ugyanis ‑ és ezért reménykedtünk mi, hogy akkor ez most ide be fog jönni a költségvetési törvénybe beterjesztve ‑, hogy amit az Országos Bírósági Hivatal elnöke javasol, azt a kormánynak változtatás nélkül kellene előterjesztenie. Mi történt, tisztelt hölgyeim és uraim? Nem ezt tette a kormány. A kormány az ide beterjesztett, itt előttünk tárgyalt költségvetési törvényben a régi, évek óta nem emelt illetményalapot terjesztette elő. Tehát rögtön elkövetődött egy törvénysértés, merthogy ezt előírják a jogszabályok, hogy így kellett volna eljárni.

Mondhatnák azt, hogy de hát ilyet láttunk az elmúlt 14 évben rengeteget a Fidesz-kormánytól, miért számít ez, mi ebben az újdonság. Az, hogy ezt a helyzetet úgy orvosolta a kormány, sőt én azt állítom, hogy már az eredeti költségvetés írásakor erre gondolt a kormány, hogy felhasználja ezt a helyzetet, magyarán, a bírák kiszolgáltatott helyzetét, a bírák alulfizetettségét és a fizetés évek óta stagnáló állapotát arra, hogy egy politikai alkut próbáljon kötni az igazságszolgáltatási rendszerben dolgozókkal. Az a szomorú hírem van, hogy a sajtóhírek szerint ezt meg is kötötték.

Az történt ugyanis ‑ kiszivárgott ez az anyag, először egy kiszivárgásról volt szó ‑, hogy tulajdonképpen úgynevezett igazságügyi reformcsomag elfogadásához köti a kormány azt, hogy megadjon valamiféle béremelést a bíráknak. Vagyis az történt, hogy a kormány egy ‑ nem tudom máshogy fogalmazni ‑ piszkos politikai alku keretében rányomta az igazságszolgáltatásra az őáltala elvárt, mindjárt részletezem, milyen változásokat, hogy fogadják el, mind az OBH, mind az OBT, mind a Kúriának az elnöke írja alá ezt a megállapodást az igazságügyi miniszter mellett, és cserébe akkor valamiféle béremelést kapnak.

Az Országos Bírói Tanács egyébként 8:7 arányban szavazta meg, épp csak hogy többséget kapott ez a javaslat, de tény, ami tény, hogy megszavazták, és ezzel elfogadták ezt a kormánytól jött zsarolási helyzetet, hogy egy igazságszolgáltatási reformot kell végrehajtaniuk. Na most, mit is tartalmaz ez a reformcsomag? Mit is kért, követelt a kormány cserébe a béremelésért? Újra fölemelik a bírói jogviszony betölthetőségének korhatárát 70 évig. Tudják, emlékeznek rá, 2010 után, az Orbán-kormány indulása után pont az Orbán-kormány csökkentette le az akkori 70 évet az akkori öregségi nyugdíjkorhatárra. Ezzel fejezték le a bírói kart akkor, és így takarították ki a nekik nem tetsző bírókat, merthogy gyakorlatilag kényszernyugdíjba küldték őket. S hiába, hogy még az akkori Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette, majd az Európai Unió Bírósága is jogellenesnek minősítette és elkaszálta, de ez alkalmas módszer volt arra, hogy több mint 200 bírótól egyébként megszabaduljanak.

A javaslatcsomag, igazságügyi ‑ idézőjelbe téve ‑ reformcsomag tartalmaz olyat is, hogy a külső pályázókat előnyben részesítik, mindenféle adminisztratív könnyítést tartalmaz a javaslat, úgynevezett mozgó bírák rendszerét vezetik be. Egy szó, mint száz, mindenféle módon próbálják a bíróhiányt és a bírói testületben megmutatkozó hiányt nem fizetésemeléssel, nem a fizetés rendezésével, nem anyagi eszközökkel, hanem mindenféle adminisztratív enyhítésekkel segíteni.

(21.20)

A Magyar Bírói Egyesület, amellyel semmilyen egyeztetés nem volt az ő nyilatkozatuk szerint, arról beszél, hogy egy biankó csekket adott a teljes magyar igazságszolgáltatás a kormánynak, és ilyet nem lehetne tenni, amivel mélységesen egyetértek, hiszen ha egy demokráciában a bíróság, illetve az igazságszolgáltatás egy független, a kormányzattól független hatalmi ág, akkor ott semmiféle deal, semmiféle megállapodás, pláne anyagiakért cserébe, nem lehetne. Tudják, rendszeresen bizottsági szakaszban, Igazságügyi Bizottságon is hallgatom önöktől, tisztelt fideszes, KDNP-s képviselők, és itt is sokszor meghallgattuk, hogy a DK hogyan teheti azt meg, hogy támadja Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét, és fideszes pártkatonának gondoljuk, vagy Senyei Györgyöt szintén. Hát, azért, amiért most ez történik, hogy a költségvetésben a bírói fizetések kapcsán is önök nem tisztán fizetésemelést tesznek bele, hanem egy politikai alkut tesznek mögé, és ennek reményében várhatják azt, még nem érkezett ez meg, de ennek reményében várhatják azt a bírák, hogy valamiféle béremelésük lesz.

Mi is ez a béremelés, amit önök állítanak, hogy majd megkapnak a bírák? Az OBH által eredetileg kérthez és igényelthez képest, amit, még egyszer mondom, önöknek automatikusan kellene, kellett volna berakniuk a javaslatba, 35 százalék helyett ez valójában 15 százalékos béremelést jelent. Évekre elhúzzák a béremelési helyzetet. A lényeg az, hogy a bírósági rendszernek, az igazságszolgáltatásnak cserébe kvázi hitelesítenie kell azt, hogy a kormány ezt a bizonyos dolgot megtette, tehát hogy az igazságszolgáltatás valójában független és szabad.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Kormány és Fideszes, KDNP-s Képviselők! Botrány! Botrány az, hogy a bírák fizetésemelése így kerül be, ha bekerül, ha azt látjuk, hogy bekerül a költségvetési törvénybe. Ez elmarad attól, ami megoldaná a problémát, elmarad az OBH javaslatától, és egy piszkos politikai alku keretében kerül be, ezzel is önök sárba tiporva az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Még egy megjegyzést hadd tegyek röviden, amennyire az időm engedi. Ugyanez történik vagy hasonló történik az igazságügyi szakértők, a kirendelt szakértők keretében is, annak kapcsán is. Nem látjuk a költségvetésben, hogy erre több pénz jutna, nem látjuk azt, hogy a kormány ezt rendezné, márpedig az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy tudjuk, hogy perelniük kell az igazságügyi szakértőknek, a kirendelt szakértőknek azért, hogy megkapják a pénzt, hiszen nem adják meg, nem fizetik ki őket sem a bíróságok, sem a rendőrség. Erről a költségvetésről beszélünk, amely az igazságszolgáltatást így kezeli. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.)